Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L-Z (1982)
T - Tisza Karola; Langer - Tisza Lajos - Tisza Lajos, gróf - Tisza László - Tiszaujhelyi István
Tiszt séges, centralizált polgári közigazgatást és korszerű államapparátust építsen ki, amely egyúttal az uralkodó osztályoknak a tömegmozgalmakkal szembeni védelmét is ellátja. Ezt szolgálták a törvényhatóságok és községek jogállását szabályozó törvény, az állami számvevőszék és adóadminisztráció megszervezése, a csendőrség és a bp.-i államrendőrség felállítása, a polgári büntetőtörvénykönyv (Csemegi-kódex), az iskolatörvények (Trefort) stb. Emellett a megyerendszer sok feudális maradványt megőrzött, és nem vált modern polgári közigazgatási szervezetté, s a közigazgatási apparátus kiépítése során a tönkremenő, nagyszámú kis- és középbirtokos nemesi, dzsentriréteget igyekezett a hivatalokba átmenteni és belőle a nagybirtokos osztályuralom számára megbízható végrehajtó hatalmi szervezetet teremteni. A kapitalista gazdálkodás intézményes jogi kereteinek kiépítése jórészt a kormányzatának időszakára esik (az ipar állami támogatása, a hitelélet szabályozása, a Magy. Államvasutak kiépítése stb.). Nemzetiségi politikáját a nem magyar ajkú népeknek a politikai életből és a közigazgatási gépezetből való kiszorítása, az iskolatörvényekben mutatkozó magyarosítási törekvés jellemezte. Kormányzati módszereinek belső ellentmondásai, táborának korruptsága, az ellenzékkel szembeni erőszakossága az évek során aláásta a tekintélyét és fokozatosan összekovácsolta ellenzékének egységét, s 1889-ben az állami szuverenitást korlátozó, a parlament újoncmegajánlási jogát megszorító véderő-törvényjavaslat ellen mozgósította a kérdésre érzékeny közvéleményt, utcai tüntetésekkel elősegítve a bukását. Ez 1890-ben következett be, amikor ~nak sikerült azt a látszatot keltenie, hogy az emigráns Kossuth Lajos m. állampolgárságának védelme miatt az udvar kényszerítette lemondásra. Haláláig pártjának egyik prominens tagja maradt. Politikai körökben „Generális" néven emlegették. — M. Parlamenti felelős kormány és megyei rendszer (Pest, 1865). — Irod. Gratz Gusztáv: Modern magyar államférfiak. T. K. (Huszadik Század, 1902); Vécsey Tamás: T. K. (Celldömölk, 1931); M. Kondor Viktória: Az 1875-ös pártfúzió (Ért. a tört. tud. köréből, Bp., 1959); Magyarország története (II., Bp., 1964). — Szt. Mikszáth Kálmán: Az én kortársaim (Bp., 1904). Tisza Karola: Langer (Pécs, 1888. máj. 3.—?, 1924 után): operettprimadonna, táncosnő. Az operaházi balettisk.-ban tanult és a balettkarban táncolt 1898 — 1905 között. Ezután énekelni tanult, és Máder Rezső a Népszínházhoz szerződtette. 1910 után népszerű primadonnaként Pozsonyban (1911 —13), Miskolcon (1913) és más vidéki városokban lépett fel. 1914 —17 között a Király Színházban, 1916 — 24 között a Népszínházban és a Városi Színházban játszott. — F. sz. Marcsa (Szirmai Rezső: Mágnás Miska); Bessy (Jacobi Viktor: Leányvásár); Juliska (Lehár Ferenc: A pacsirta). Tisza Lajos (Nagyvárad, 1798. aug. 5.— Geszt, 1856. aug. 23.): Bihar vm.-i adminisztrátor, ~ Kálmán Lajos, és Domokos apja. 1825-ben feleségül vette Teleki Júlia grófnőt. 1825-ben Bihar vm. aljegyzője, 1829-ben főjegyzője, 1832-ben első alispán és ogy.-i követ, 1837-ben ismét alispán, 1841-től 1848-ig főispáni helytartó, egyszersmind cs. kir. kamarás. Tisza Lajos, gróf (Geszt, 1832. szept. 12. —Bp., 1898. jan. 26.), politikus, miniszter, Kálmán öccse. Debrecenben és a berlini egy.-en tanult. 1861-ben mint képviselő a határozati párt híve. 1865-ben Deákpárti képviselő, 1867-ben Bihar vm. főispánja. Az 1870. jún. 23-án megalakult Fővárosi Közmunkák Tanácsának első alelnöke és vezetője. 1871. jún. 21-től az Andrássy-, a Lónyay-, a Sásrágy-kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztere, de 1873. dec. 19-én lemondott a miniszterségről. 1879-ben a szegedi árvíz után Szeged újjáépítési kir. biztosa. 1883-ban grófi rangot kapott. 1892. nov. 19-től 1894. jún. 10-ig a kir. személye körüli miniszter volt. Tisza László (Geszt, 1829. jún. 27. — Gmunden, Ausztria, 1902. aug. 28.): politikus. ~ Kálmán és gróf ~ Lajos (1832 — 1898) fivére, István apósa. 1848 elején kir. táblai felesküdt jegyző (jurátus). Márc. 15. után beállt nemzetőrnek, később mint főhadnagy a Nádor-huszárokhoz, majd a Miklóshuszárezredbe lépett át. 1848 végén Mórnál 17 sebbel maradt a csatatéren. A szabadságharc után Berlinben és Párizsban egy.-i tanulmányokat folytatott, 1852-ben visszatért Erdélybe és gazdálkodott. 1860-ban bekapcsolódott a politikai életbe. 1866-tól szabadelvű párti ogy.-i képviselő. Éveken át a véderőbizottság és a honvédegylet központi választmányának elnöke. Tiszaújhelyi István (Huszt, ? — ?, 1704 után): író. Valószínűleg Huszton született. 1679-ben Apafi Mihály fejedelem udvari embere. Óvári Keszei Jánossal Topheus Mihály ref. püspök prédikációit a templomban hallás után leírták, ők voltak az első m. gyorsírók. 1685-ben a franekeri, 1686-ban a leydeni egy.-en tanult. Hazatérése után 870