Magyar Életrajzi Lexikon 3., kiegészítő kötet A-Z (1981)
H - Hazslinszky Bertalan - Heckmann István - Hédervári Lehel - Hegedűs Ágnes
Hazslinszky elnökségének tagja. 1945—49-ben Pest-Pilis—Solt—Kiskun vm. alispánja, a tanácsok megalakulásáig irányította a vármegye életét. Tagja volt az első ideiglenes nemzetgyűlésnek. Az Állami Ellenőrzési Központ elnöke (1949 — 51, 1952 — 55), belügymin. (1951. ápr. 20. — 1952. nov. 14.). Az állami ellenőrzés min.-e (1955. aug. 7.— 1956. okt. 27.). 1956-ban a Pest m.-i Pártbizottság osztályvezetője, majd az egyik faipari vállalat ig.-ja 1964-ig, nyugdíjazásáig. — M. Új élet sarjad a romok helyén Pest—Pilis —Solt—Kiskun vármegyében (viszszaemlékezések; Tanúságtevők, Bp., 1975). — írod. H. Á. (Népszabadság, 1970. nov. 15.). Hazslinszky Bertalan (Bp., 1902. nov. 2. —Bp., 1966. jan. 19.): biológus, főiskolai tanár, ~ Frigyes unokája. A bp.-i tudományegy.-en végzett és doktorált (1927), az egy. általános növénytani intézetében dolgozott 1941-ig. Szakelőadó adjunktus a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtud. Egy. állatorvosi osztályán, ahol az állatorvosi növényismeret magántanárává képesítették (1939). A növénytan r. tanára a szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főisk.-n és a Tanítóképző Intézet Tanárjelöltek Apponyi Kollégiumában (1941 —49); az Agrártudományi Egy.-en a mezőgazdasági termékek mikroszkópiája tárgykörből magántanárra képesítették (1948). Akadémiai ösztöndíjas kutató, majd nyugdíjazásáig Bp. Főváros Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézetében a biológiai laboratóriumot vezető főmérnök. A méz virágportartalmának vizsgálatával és a méhlegelő tanulmányozásával foglalkozott; e kutatási terület hazai úttörője volt. 1100 példányból álló virágporgyűjteményt állított össze, mely az Orsz. Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet tulajdonába került. Cikkeit a szaklapok közölték. — F. m. Adatok a Prunus Nana (L.) Stokes vegetatív szerveinek anatómiájához (Bp., 1927); Növénytan állatorvoshallgatók számára (Bp., 1940); Általános növénytan (Szeged, 1941); Növénytani compendium főiskolai hallgatók számára (Szeged, 1942); A nemesgesztenye mint mézelő növény (Bp., 1943); Növényi eredetű élelmiszerek és abraktakarmányok mikroszkópos vizsgálata (Takács Imrével, Bp., 1960). írod. Ö[rösi] P[ál] Z[oltán], H. B. (Méhészet, 1966. máj.). Heckmann István (Zágráb, 1850. dec. 23. — Szeged, 1937. szept. 11.): cipész, a szocialista szakegyleti mozgalom egyik elindítója Mo.-on. A cipészmesterséget Budán tanulta, 1868 nyarán szabadult fel. 1868-ban tagja lett a cipészek szakegyletének és az Általános Munkásegyletnek, 1869-ben a szakegylet jegyzője volt. Az 1870-es évek elején a cipészmozgalom orsz. megszervezése érdekében tevékenykedett. 1871-ben letartóztatták. 1872-ben a hűtlenségi per egyik vádlottja volt. 1873-ban megszervezte a pozsonyi cipészszakegyletet és az Általános Munkás Betegsegélyző- és Rokkantpénztár pozsonyi fiókját. 1877-ben részt vett a Bp.-i Cipészmunkások Önképző Egyletének megalakításában. 1878-ban a Magyarországi Munkáspárt radikális szárnyához csatlakozott. 1881-ben részt vett a radikális irányzatú „forradalmi párt" létrehozásában és vezetésében. 1883—84-ben tagja volt a Népakarat c. ellenzéki lap szerkesztő bizottságának. 1884-ben letartóztatták és kiutasították Bp.-ről. Pécsett, majd Szegeden telepedett le és az MSZDP tagjaként részt vett a bőripari munkások mozgalmának szervezésében. Hédervári Lehel (Újpest, 1876. jún. 1. — Újpest, 1932. febr. 2.): ügyvéd, lapszerkesztő. A jogot a bp.-i s a kolozsvári tudományegyben végezte (1898). Kolozsvárott megalapította az Újság c. függetlenségi napilapot (1898 — 1900). Bp.-en ügyvéd; a Függetlenségi és 48-as Párt programjával három cikluson át a gödöllői választókerület ogy.-i képviselője (1905 — 18). Károlyi Mihály útitársa volt amerikai körútján (1914. márc. 23.—júl. 28.). Visszatérőben a hajón elfogták s a franciák három évre Brestbe internálták. Hazatérte után szakított Károlyival (1917) s leghevesebb ellenfeleinek egyike lett. 1919 tavaszától a bécsi ellenforradalmi szervezkedés résztvevője. A Tanácsköztársaság megdöntése után visszavonult a politikai élettől; 1929-től haláláig Újpest közjegyzője volt. Hegedűs Ágnes (Bp., 1929. márc. 6.— Bp., 1973. aug. 22.): színésznő, Jászai-díjas (1964), Berényi Gábor rendező felesége. 1951-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főisk.-n. Nádasdy Kálmán tanítványa volt. A Magyar Néphadsereg Színháza, majd 1955-ben a Nemzeti Színház szerződtette; ezután a debreceni Csokonai Színházhoz került, ahol elismeréssel fogadták alakításait, különösen Gorkij Éjjeli menedékhelyében Násztya megformálását. 1959-ben szerződött a szolnoki Szigligeti Színházhoz, ahol emlékezetes sikert aratott Orbánné első alakítójaként (Örkény I.: Macskajáték). Közel 100 szerepet játszott el Szolnokon, 1973-ban ismét a bp.-i Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol azonban gyógyíthatatlan betegsége miatt már nem tudta az új évadot elkezdeni. — F. sz. Doroghy Viola (Móricz Zs.: Légy jó mindhalálig); Erzsébet (Schiller: Stuart Mária); Regan (Shakespeare: Lear király); Margit királynő (Shakespeare: III. Richárd); Prodomi 300