Magyar Életrajzi Lexikon 3., kiegészítő kötet A-Z (1981)
K - Koroda Miklós - Kóródi Katona János - Kóródy Béla - Koródy Keresztély Imre
425 vállalat vezetőségének. Visszavonult felsőiregi birtokára. Később újra szerepelt a közéletben; a csepeli Weiss Manfréd Művek egyik igazgatója lett. A genfi világgazdasági konferencián ő képviselte Mo.-ot (1927). A felsőház tagja (1927 — 44). Apja emlékére Bethlen Istvánnal együtt megalapította a Magyar Szemle Társaságot (1927). Tagja volt a társ. választmányának, a Magy. Nemzeti Bank Főtanácsának, a MNM ig.-tanácsának, az Orsz. Ipartanácsnak. Meghívott tagja volt az Orsz. Magy. Gyűjteményegy.-nek. Fő szerepet játszott az ipari érdekképviseletek munkájában. Közgazdasági, nemzetpolitikai tanulmányai jelentek meg a Magyar Szemlében. A Gestapo elfogta és Németo.-ba szállíttatta (1944. márc. 21.). A Weiss Manfréd családdal kötött megegyezéssel az SS 25 évre bérbe vette a Weiss Manfréd-érdekeltségeket, ezért a Weiss, Choringa és a Mauthner családot és ügyvédeiket, összesen 40 személyt a semleges Portugáliába és Svájcba szállították. Koroda Miklós (Bp., 1909. jún. 6. —Bp., 1978. márc. 22.): író, újságíró. Apja Pál író. Közgazdasági tanulmányokat folytatott Bp.-en, majd újságírói pályára lépett. 1934 — 36-ban a Magyarság, 1937-től 1939-ig a Nemzeti Újság, 1939 —1944 között a Pesti Újság munkatársa volt. A II. világháború alatt haditudósító, a felszabadulás után a Köztársaság c. lap segédszerk.-je. 1950 — 1957 között a Magy. Rádió belpolitikai rovatának belső munkatársa. Rendszeresen jelentek meg írásai a Népszava, Magyar Nemzet és az Élet és Irodalom c. lapokban. Irodalmi riportjai gyakran szerepeltek a Rádió műsorában. — F. m. A világ csak hangulat (r., Reviczky Gyula életéről, Bp., 1939); Megvilágosodott már... (történelmi r., Batsányi János életéről, Bp., 1942); A magyar felvilágosodás breviáriuma (Bp., 1944); Magyar szabadkőművesek (Bp., 1945); A parasztok dekrétuma (Bp., 1945); Áchim András a „csabai parasztvezér" (Bp., 1946); Az alföldi parasztmozgalmak (Bp., 1946); Kossuth Lajos üzenete (szerk., Bp., 1948); Kossuth-breviárium (összeállította, Bp., 1948); Budai Nagy Antal (kisregény, Bp., 1951); A sötétség trónállói (antiklerikális karikatúrák, Bp., 1953); Látóhegyi asszonyok (r., Bp., 1959); A Holt-Szamos két partja (r., Bp., 1962); Csajka Gyurka szerencséje (r., Bp., 1964); Pataki tengerészek. Újmódi kópéregény (r., Bp., 1966); Az istennő ölében (r., Bp., 1969); Alvilági színjáték (r., Bp., 1970); Bolondok tornya (r., Bp., 1974); Gyönyörök kertje (r., Bp., 1978). — írod. Hegedűs Géza: Zamatok emlékeinek krónikása. Arcképvázlat K. M.-ról (Irod. tört., 1979. 3. sz.). Kóródi Katona János (Nagybánya, 1890. nov. 19.— Luzern, 1961. aug. 27.): köztisztviselő, legitimista politikus. A bp.-i tudományegyben államszámviteli vizsgát tett. 1923-tól Szatmár vm. főispáni titkára. 1921-től Mátészalkán t. főszolgabíró, 1928-tól az Orsz. Társadalombiztosítási Intézet (OTI) titkára volt. Részt vett a kat. ifjúsági mozgalmakban. Az 1918. évi őszi polgári demokratikus forradalom győzelme után a Keresztény Néppárt egyik aktivistája. A Tanácsköztársaság idején ellenforradalmi tevékenysége miatt egy hónapig börtönben volt. 1920—21-ben a Heves vm.-i Keresztény Szocialista Párt főtitkára, 1920 —22-ben ogy.-i képviselő keresztény párti programmal. 1921-től a Szatmár vm.-i ébredő mozgalom vezére, tagja az Ébredő Magyarok Egyesülete orsz. választmányának. A 20-as évek végén belépett a kormánypártba, 1931-től 1935-ig egységpárti képviselő, majd a Nemzeti Egység Pártja Szatmár vm.-i szervezetének elnöke, az Orsz. Credo Tanács főtitkára. A felszabadulás után a Független Kisgazda Párthoz csatlakozott, a Bp. VIII. ker.-i szervezet elnöke lett. Jobboldali magatartása miatt — a munkáspárti sajtó követelésére — fegyelmit indítottak ellene (1945. júl. 11.) és leváltották. 1948-ban nyugatra távozott. Kóródy Béla (Komárom, 1901—Bp., 1944. nov.): újságíró, az ellenállási mozgalom mártírja. Pályáját mint parlamenti újságíró a Pesti Napló szerkesztőségében kezdte. A harmincas—negyvenes években a Friss Újság munkatársa, majd h. szerk.-je. Regényei a Friss Újság Színes Regénytára c. sorozatban jelentek meg. A II. világháborúban mint tartalékos hadnagyot a K-i hadszíntérre vezényelték, majd az ún. haditudósító század bp.-i törzséhez, ahol politikai meggyőződésének s kivált frontélményeinek hatása alatt beosztását háborúellenes propagandamunkára használta fel, s a Bajcsy-Zsilinszky-féle nemzeti felkelési bizottság katonai vezetőivel működött együtt. Árulás folytán elfogták, s Kiss János altábornagy és társai után őt is kivégezték. — M. Halott a sínek mellett (r., Bp., 1937); Robbanás a bányában (r., Bp., 1938); Vörös hó (r. Bp., 1939); Koródy Keresztély Imre (Gyulafehérvár, 1905 —Bp., 1969. jan. 21.), sakkozó, a sakkvilágbajnok csapat tagja (1936). 18 éves korában a Budai Sakkozó Társ. tagja volt, kevés egyéni versenyen szerepelt, főleg villámjátszmáiról volt nevezetes. A Nemzeti Mesterversenyen Maróczy Géza mögött helyezett lett és megszerezte a mesteri címet (1932). A müncheni soron kívüli sakkcsapat-világ- Koródy Keresztély