Magyar Életrajzi Lexikon 3., kiegészítő kötet A-Z (1981)
M - Máthé Elek - Máthé Gyula - Matics Árpád - Matkó László
511 nak. A Tanácsköztársaság megdöntése után sokak (Lukács György, Hamburger Jenő) életét mentette meg, ezért a bíróság elítélte. Máthé Elek (Pécs, 1895. szept. 6.—Bp., 1968. jan. 22.): ref. lelkész, tanár, műfordító. Teológiai tanulmányai mellett a bp.-i egy.-en klasszika-filológiát is végzett. A háború után Skóciában, a glasgow-i collegeban tanult tovább. Többször beutazta Görögö-t és Itáliát. 1926-tól a bp.-i Református Gimn. tanára, több tanítványát, közöttük Devecseri Gábort is ő bíztatta az antik kultúra tanulmányozására és művelésére. A harmincas évek végén Kiskunhalason ref. lelkész. 1940-ben meglátogatta az amerikai m. ref. egyházközségeket, élményeiről könyvet írt. 1945-ben tagja lett a megalakult Magy. Radikális Párt Elnöki Tanácsának. 1945 után a Magyarok Világszövetségének munkatársa nyugdíjazásáig. Lefordította Plutarkhosz Párhuzamos életrajzait, és fordított W. Scott, U. Sinclair, Hemingway, A. Miller és S. Fitzgerald műveiből. — M. Amerikai magyarok nyomában (Bp., 1942). — Irod. Devecseri Gábor: Ókortudós mesterek (Lágymányosi istenek, Bp., 1967); Devecseri Gábor: M. E. halálára (Élet és Irod., 1968. 4. sz.); Máthé Gyula (Szeged, 1902 —Bécs, 1976. júl. 8.): fogorvos, egyetemi tanár. Oklevelet a szegedi egy.-en szerzett (1928). Szakképesítését a bécsi fogászati intézetben nyerte (1930). 1948-ban a bp.-i egy.-en magántanári képesítést szerzett. 1951-től külföldön élt, 1955 —1958 között Kairóban a fogpótlástan professzora és a fogorvosi kar dékánja. Szakterülete a protetika volt. Közleményei és monográfiái ismertté tették nevét. Az általa szerk. porcelánnal leplezett fémkorona mint Máthé-korona világszerte szerepel a protetikai művekben. A betétekkel, korona- és hídpótlásokkal foglalkozó könyvei német, olasz és spanyol nyelven jelentek meg. — F. m. Stilayund Kronenarbeiten (Wien, 1948); Kunststoffe bei Kronen und Brücken (München, 1955). — Irod. Adler Péter: M. Gy. (Fogorvosi Szle. 1977)Matics Árpád (Bp., 1892. ápr. 28.- Bp., 1972. dec. 2.): gépészmérnök. Oklevelét a bp.-i József Műegy.-en szerezte (1914)1914 —15-ben Zipernowszky Károly tanársegédje, 1915-től 1925-ig a Magy. Acélművek mérnöke volt. 1926-ban lépett a Ganz Villamossági Gyár kötelékébe, ahol 1951-ig működött, mint távvezeték-tervező és -építő. 1935-től 1936-ig a Töröko Kt-i részén fekvő Diyarbekir város vízerőtelepének tervezését és felszerelését irányította. Vezette a Mátrai Erőmű Hatvantól a fővárosba vezető távvezeték-rendszerének építését is (1943—44). 1951-től a Villamos Hálózati Fejlesztő és Tervező Vállalatnál dolgozott nyugdíjazásáig (1963). Jelentős szakirodalmi tevékenységet fejtett ki. — F. m. Geotermikus erőtelepek (Elektrotechnika, 1924); Szabadvezetékek összelengésének vizsgálata (Elektrotechnika, 1943) — írod. Gohér Mihály: M. Á. (Elektrotechnika, 1973. 6. sz.). Matkó László (Debrecen, 1922. jan. 8.— Bp., 1955. jún. 5.): kórbonctani és kórszövettani szakorvos. A debreceni tudomány egy. orvosi karán 1944-ben doktorrá avatták. 1943-tól gyakornok a debreceni egy. Kórbonctani Intézetében. Az intézet ig.-jának Németo.-ba való távozása után 1944. okt.-ben megbízták az intézet vezetésével és az 1944— 45-ös tanévben megtartotta a kórbonctani és kórszövettani előadásokat. Mátrai Gyula Mátray Erzsi Máthé Elek Üs BMip Matkó