Magyar Életrajzi Lexikon 3., kiegészítő kötet A-Z (1981)

V - Venczel József - Vendég Vince

8 t t­ nulmányait a bp.-i tudományegy.-en vé­gezte, oklevelet 1931-ben szerzett. 1931-től a debreceni Tisza István Tudomány­egy. belgyógyászati klinikáján gyakornok. 1934-ben belgyógyász szakvizsgát tett. 1936-tól tanársegéd. 1942-ben magántanárrá ha­bilitálták A máj- és epebetegségek kór- és gyógytana c. munkája alapján. 1946-ban adjunktussá nevezték ki. 1950 —55-ben a Ceglédi Városi Tanács Kórháza belgyógyá­szati osztályának osztályvezető főorvosa. 1955-től haláláig a Pest megyei Tanács Semmelweis (Rókus) Kórháza I. sz. belgyó­gyászati osztályának osztályvezető megyei szakfőorvosa, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság Pest m.-i Orvosegészségügyi Szak­osztályának titkára volt. Főleg klasszikus belgyógyászattal, hematológiával, a máj- és epeutak betegségeivel foglalkozott. Kb. 50 tudományos közleménye jelent meg. — M. Belgyógyászat (kompendium az Ápoló-és Nővérképző Intézet hallgatói számára; Debrecen, 1947). — Irod. V. P. (Pest megyei Hírlap, 1974). Venczel József (Csíkszereda, 1913. nov. 4.—Kolozsvár, 1972. márc. 16.): romániai magyar szociológus, egyetemi tanár. Kolozs­várott jogot végzett. Az Erdélyi Magy. Gaz­dasági Egylet statisztikai osztályának vezetője (1937 — 41), az Erdélyi Tudományos Intézet tanára (1941—46), a kolozsvári Bolyai Tu­dományegy. jogi és közgazdasági karán a szociológia és statisztika tanára (1946—48), az Erdélyi Múzeum levéltárának főlevéltárosa (1948—49). 1949-ben állását elvesztette. Ha­lála előtt néhány évvel ismét visszatért a tudo­mányos életbe, tanulmányokat tett közzé; a kolozsvári Babes—Bolyai Egy. tudományos kutatója (1969—72) volt. Egy.-i hallgatóként kapcsolódott az Erdélyi Fiatalok falukutató mozgalmához, a Faluszeminárium s az Erdélyi Fiatalok szerkesztőségi tagja (1931— 32), a kassai Új Élet erdélyi szerk.-je (1932 — 37), a Hitel c. folyóirat (1936—44) egyik szerk.-je. Az erdélyi földkérdéssel, demográ­fiával, a szociológia módszertanával foglalko­zott. Dimitrie Gusti és az amerikai agrárszo­ciológia eredményeit alapul véve kidolgoz­ta az erdélyi m. falukutatás gyakorlati mód­szereit. Vezette a bálványosváraljai szocioló­giai vizsgálatokat (1942). Cikkei és tanulmá­nyai elsősorban a Hitelben és a Korunkban jelentek meg. — F. m. A falumunka és az erdélyi falumunka-mozgalom (Kolozsvár, 1935); Öt Olt menti székely község népmozgalma (Kolozsvár, 1937); A falukutatás módszertaná­nak vázlata (Kolozsvár, 1941). Vendég Vince (Kéménd, 1903. aug. 27.— Marosvásárhely, 1974. júl. 7.), orvos, egye­temi tanár. Oklevelet a pécsi egy.-en szer­zett (1928). Már hallgatóként az egy. Pekár Mihály vezette Élettani Intézetében dolgozott. Kutatásai a szénhidrát- és a zsír-anyagcsere kölcsönhatásaira, valamint azok inzulinnal történő befolyásolhatóságára irányultak. 193­8-ban magántanárrá habilitálták ,,az anyagcsere­folyamatok és azok élettani és kóros viszo­nyok közötti befolyásolhatósága" tárgykör­ből. 1936—40-ben a pécsi egy. fül-orr-gégé­szeti klinikáján dolgozott s szakképesítést szerzett. 1940—46-ban a kolozsvári egy. Gyergyai Árpád vezette fül-orr-gégészeti klinikáján volt adjunktus. 1946-tól 1971-ig, nyugdíjazásáig a Kolozsváron, ill. a maros­vásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszeré­szeti Főiskola fül-orr-gégeklinikáján volt egy.-i tanár. Fő kutatásai általában a fül-orr­gégészeti megbetegedések kórtanára terjedtek Végh Dezső Vendel Miklós Vendl Aladár Vendég

Next