Magyar Építőipar, 1985 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 6. szám - Hajós György: 130 éve született Alpár Ignác
zatot írtak ki. A Deák Ferenc utca és Váci utca sarkán álló telekre a bankfunkciókat ellátó épületet úgy kellett megtervezni, hogy földszintjén üzletek legyenek, mert a Váci utca üzletek nélkül nem képzelhető el. A két magyar és három meghívott külföldi építészből álló zsűri az első díjat egyhangúlag Alpár Ignácnak ítélte. Alpár tervében a már többször sikerrel alkalmazott, kiérlelt és a korszerű banktevékenységhez igazodó megoldásokat alkalmazta. Az építési munka 1911-ben megindult, de — a közben kitört világháború miatt — csak 1915-ben fejeződött be. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár építésével Alpár nagy korszaka lezárult. A már említett Kereskedelmi Bank-toldalékon kívül egyetlen épületet épített, a Girardi-házat a mai Kígyó utca 4. sz. alatt. A rendkívül keskeny és mély telek különleges alaprajzi megoldásokra nem adott alkalmat. Alpár mégis valami mást hoz létre, mint korábbi épületeinél. Az üzletház részére szükséges alsó szinteken a lehetséges legnagyobb nyílásokat alkalmazza, az egész felület áttört, a felső szinteken — ahol lakások vannak — nehezebb, zárt felületet alkalmaz kőburkolattal. A kőburkolatot pedig rézgáliccal kezelve színezted és a díszítéseket aranyozza. Az első világháború után már nem tervez. Az Építőmesterek Ipartestületének lesz elnöke, tapasztalatát, tekintélyét az építőipar fellendítésének, a szakma elismertetésének szenteli. De küzd a szakma erkölcsi tisztaságáért is. Harcol a Mérnöki Kamara szervezeti demokratizmusáért, de a kicsinyesség összefogása elgáncsolja, és még hosszadalmas fegyelmi eljárást is indít az akkor 72 éves építész ellen. Ifjúi lelkesedéssel vesz részt a New York-i Kossuth-szobor avatására rendezett utazáson. Utána még kisebb körutat tett Amerikában, hazafelé Párizsba utazott, majd Zürichben pihent meg. Itt meghalt és 73 éves korában 1928. április 27-én elhunyt. A városligeti Mezőgazdasági Múzeum udvarán felállított ravatalától a Kerepesi temetőig tartó utolsó útján nagy tömeg kísérte. Három évvel később nem kisebb tömeg jelenlétében leplezték le szobrát első — és talán legnagyobb — sikerének színhelyén, az egykori ezredévi kiállítás történelmi csoportjának most már kőbe faragott épülete, a mai Mezőgazdasági Múzeum előtt. Alpár Ignác tevékenysége hazánk történetének olyan periódusára esik, amikor — a dualizmus keretei között — fellendül a gazdaság, és a polgáriasodással járó szemlélet jellemzi a szellemi életet. A művészeti életben egymás mellett él az eklektika és a szecesszió, de uralkodó a késő-eklektika, a historizmus. A korszak legtekintélyesebb építészei külföldön tanultak, Bécs, Berlin, Zürich, München, Drezda műegyetemei és építész akadémiái voltak a leglátogatottabbak. A párral egy akadémián tanult Berlinben Hauszmann, Lechner, Pártos is, így azt lehet mondani, hogy egyenlő indíttatással rendelkeztek, amikor hazatértek és megkezdték építészi gyakorlatukat. Útjaik később mégis elváltak, és ez különösen Alpár és Lechner tevékenységére vonatkozik. Alpár is keresett a magyar építészet megteremtéséhez valamilyen utat. Az ezredéves kiállítás történelmi csoportja épületének első pályázatán ezt szerette volna megvalósítani, így ír: „Az épületet a keleti stílusnak megfelelő magyar díszítőformákkal szándékoztam ékíteni, ezt azzal az okoskodással okolva meg, hogy amennyiben a magyar díszítő stílusnak gazdag tárházával máris rendelkezünk, keressük meg ama tektonikus formákat, melyekre ezek legcélszerűbben ráilleszthetők volnának, s kifejtettem tervmagyarázatomban, hogy a megkezdendő új ezredévhez méltó feladat volna, ha a magyar díszítő motívumokhoz illő építészeti formák keresését s egy magyar nemzeti stílus fejlesztését megkezdenék... Elárulom, hogy akkor ehhez rendkívül sok kedvem volt és bátorságom is lett volna ezt megcsinálni s akkor talán ma is csinálnékmagyar architektúrát. De a hatalmas jury mindjárt alaposan lefegyverzett .... tervem tehát a magyar stílusnak esett áldozatul.” Visszatér tehát a Berlini Akadémia szelleméhez és a kor igényéhez az épületek külső megjelenésében. Nem kezdeményezett új utakat, csinálta a maga ízlése sze- 16. ábra. Budapest, Alkotmány u. 10. lakóépület udvarának részlete 17. ábra. Nyíregyháza, Szabolcs megyei Megyeháza, középrész MAGYAR ÉPÍTŐIPAR 1985. 6. SZÁM