Magyar Építőművészet, 1959 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1959 / 5-6. szám

BESZÁMOLÓ A MESTERISKOLA III. CIKLUSA 1­958-5­9. ÉVI TANULMÁNYI MUNKÁJÁRÓL* E beszámoló célja, hogy áttekintse, rendszerbe foglalja az első évi munkát, értékelje előnyeit és megállapítsa hibáit, főként a második tanulmányi év jobb előkészítése érdekében. A tanulmányok november elejétől június végéig általában péntek délután, esetenként szombat délelőtt is folytak,­­ előadások, ismertetések, kiállítás-, üzem-, műterem-, épületlátogatások alakjában, összesen 42 alkalommal. Ehhez járult két többnapos tanulmányi kirándulás. A hallgatók részvételének mértéke kedvező volt: évi átlagban meghaladta a 80%-ot és gyakran megközelítette, sőt elérte a 100%-ot. Az előadások, látogatások a Szövetség elnöksége által megállapított ún. kerettárgyakhoz (marxista építészetelmélet, korszerű építészet, korszerű építéstechnika, építészet- és művészettörténet, településtervezés, társ- és alkalmazott művészetek, belső építészet) igazodva negyedévenként előre a hallgatók bevonásával megállapított tanrend sze­rint történtek. Céljuk általában az egyetemes épí­tészi látókör, műveltség bővítése volt, szemlélet­alakítás a korszerű feladatokat illetően, és ehhez kapcsolódva olyan különleges ismeretek nyújtása, amelyeknek megszerzésére az egyetemi oktatás nem adhatott elegendő lehetőséget. Módjuk pedig az élménykeltés és a lehetőleg együttes munka­­jelentős alkotó és előadó egyéniségekkel való találkozás, helyszíni bemutatás, megvitatás stb.). A gyakorlati feladatokat illetően is általában a látó­körbővítés, az egyéni ítéletre késztetés volt a cél és nem a speciális szakismeretek adatszerű közlése. Fentieknek megfelelően és a kerettárgyak sze­rint csoportosítva a hallgatók az év folyamán a következő előadásokon, látogatásokon vettek részt. Vitával egybekötve a hét előadásra tervezett ciklusból: — „Az építészet sajátszerűsége”, „Az építészet dialektikája”, „A tükrözés az épí­tészetben” — ezek az előadások zárták legtágabbra a látókört társadalom és építészet összefüggéseiről, az építészet alapvető elvi, elméleti kérdéseiről, a történet előtti időktől napjainkig. Az előadásokat élénk vita követte, belevonva azokba a legidő­szerűbb építészeti problémákat, eseményeket is. Korszerű építészet. E kerettárgy célja kettős: egyrészt szemléletalakítás az építészet világszerte átalakulásban levő időszerű problémáiban, külö­nös tekintettel a korszerűségnek hazai értelmezé­sére,­­ másrészt a modern építészet kialakulásá­nak műtörténeti ismertetése. A bevezető elő­adást Granasztói Pál tartotta „A korszerűség problémája” címen, megvilágítva e kérdés építé­szeti és főként hazai, helyi és jelenlegi vonatkozá­sait. Ezt követte Fülep Lajos akadémikusnak, a művészettörténet professzorának előadása: „A XX. század építészetről”, melyben a korszerűség kérdését, a korszerűség és érték összefüggéseit az egyetemes művelődés keretébe foglalta. E be­vezető jellegű előadásokhoz tartozott még Gra­nasztói Pál: „Az építész mai feladatai” című elő­adása a korszerű otthon, a lakásépítés, telepítés összefüggő alapkérdéseiről, az építészeti keretek, formaalkotási lehetőségek mai határairól. Ezt az előadást is élénk vita követte. Az előbb említett előadásokhoz kapcsolódtak az alábbi ismertetések, látogatások. Polónyi Károly (a Mesteriskola előző, II. ciklusának hallgatója) ismertetése Grabm­an és Neidhardt jugoszláv építészek könyvéről, melyhez Le Corbusier írt előszót, s melynek témája: a kor­szerű építészet lehetősége kezdetlegesebb helyi viszonyok között és az értékes helyi hagyomá­nyokra támaszkodva. Farkas Tibor előadása „Ter­vezési és megvalósítási tapasztalatok a Balaton környékén”, beszámoló az időszerű kérdésekről a regionális tervezéstől a legelemibb építési fel­adatokig. A XIII. kerület Fiastyúk utcai új épít­kezések (vezető: Baross Zoltán), az Óbudai (Árpád­fejedelem úti) és az Üllői úti új építkezések hely­színi megtekintése esetenként a tervezők be­vonásával. Janáky István műtermében folyó ter­vezési munkálatok megtekintése és Horler Miklós vezetésével a budai Várnegyed helyreállításainak és új építkezéseinek megtekintése. A kerettárgy másik említett céljának megfele­lően Vámossy Ferenc tartott két ismertetést „A modern építészet műtörténeti áttekintése” címen, összefoglalva és bemutatva az elmúlt évtizedek ki­emelkedő eredményeit. Ezt egészítette ki Südi Ernő hallgató ismertetése F. L. Wright-ről és Pomsár János hallgatóé M. Breuer-ről, Rodos Márta (a II. ciklus hallgatója) ismertetése a Bau­­haus-ról, különös tekintettel a Mesteriskolával való összefüggésekre is, végül Nagy Elemér­é — helyszíni tanulmányozásai alapján — Le Cor­busier Marseille-i lakóegységéről. A korszerű építészet tárgy keretében a horizon­tot feltehetően sikerült megadni és e problemati­káról bontakozóban van a kép, de ezt még sokkal élesebbé, teljesebbé kell tenni, eljutva a külföldi fejlődés, mindenekelőtt a Szovjetunió építészeté­nek ismeretében, a korszerű építészetnek a mai, szocializmust építő Magyarországon való határozott és világos értelmezéséig. Korszerű építéstechnika. E kerettárgy célja a kor­szerű építészet technikai, mesterségbeli, gazdasági oldalának, az időszerű szerkezeti építőanyag, előre­­gyártási, kivitelezési, szervezési stb. problémák­nak, lehetőségeknek behatóbb megismerése. Ezzel kapcsolatosan kiemelendő Menyhárd István elő­adása „F­éjszerkezetekről építészek számára”, dr. Széchy Károly előadása „Hidak a városépítés­ben” (egy előző ciklusbeli sikeres előadásának közkívánatra megismétlése); Bretz Gyula három előadása „Korszerű építéstechnika” címen a jelen­legi építőanyag és ezzel kapcsolatos szerkezeti lehetőségekről; az Építőanyagkutató Intézet, az Épületelemgyár és a szigetszentmiklósi kísérleti építés megtekintése, ez utóbbiaké Sámsondy Kiss Béla vezetésével; a Győri Vagongyár épülő nagy csarnokának megtekintése. E kerettárgynak jelen­tős fejlesztése és rendszeresebb művelése, egyes különleges szakkérdések behatóbb tanulmányozása szükséges, ideértve különösen a hazai építési és gyártási lehetőségeknek a tervezés és a kivitelezés egymásra hatásának módszeres megismerését. Építészet- és művészettörténet. Fülep Lajos említett és ide is tartozó előadásán kívül elhangzott Der­­csényi Dezső két előadása, egyik a magyarországi román építőművészetről, másik a magyarországi reneszánsz építészetről, ez utóbbi a visegrádi újabb ásatások megtekintésével egybekötve. Ehhez kapcsolódott a két tanulmányi kirándulás program­jának jelentős része: Sárospatak, Karcsa, Miskolc, Diósgyőr, Szilvásvárad, Bélapátfalva, Eger,­­ majd Győr, Lébény, Fertőd, Hidegség, Sopron és környéke műemlékeinek megtekintésével, ugyan­csak Dercsényi Dezső vezetése mellett. (Megemlí­tendő, hogy e kirándulások alkalmából jelentős újabb építkezések, így a kazincbarcikai vegyi kombinát, a miskolci fonoda, a győri vagongyár és új lakótelep megtekintésére is sor került.) E tárgy keretében a magyar építészet történeté­ben kiemelkedő jelentőségű román építőművé­szeti alkotások, műemlékek tanulmányozása folyt fokozott figyelemmel. A továbbiakban a magyar építészettörténet más jelentős korszakainak, vala­mint egyes különleges építészettörténeti témák­nak tanulmányozására lesz mód, illetőleg szükség, különös figyelemmel az időszerű építészeti szem­léleti kérdésekben való tájékozódás alátámasz­tására. A társ- és alkalmazott művészetek témakörében kiemelkedő művészekkel való személyes találko­zásra, műterem, kiállításlátogatásokra került sor, így Vilt Tibor munkáinak műtermében való meg­tekintésére, a Tavaszi Tárlat megtekintésére Borsos Miklós vezetésével­, Ferenczy Béni kiállításá­nak megtekintésére, Genthon István vezetésével, Boros Géza kiállításának, s a magyar szecesszió kiállításának megtekintésére. Kassák Lajos újabb képzőművészeti alkotásainak bemutatásával egybe­kötve előadást tartott a modern építészeti és kép­zőművészeti irányzatok kapcsolatáról. Itt emelendő ki Kós Károly látogatása — budapesti tartózkodása alkalmából — a Mesteriskolán, és előadása, az újabb magyar építészettel kapcsolatos tapasztala­tairól. A társművészetekkel való kapcsolat tanulmá­nyozását is a továbbiakban fokozottabbá és rend­szeresebbé kell tenni. A belső építészet tárgy keretében Kaesz Gyula „Korszerű bútorok” címen négy előadást tartott, melyek a probléma elméleti alapvetését célozták, átvezetéssel a mai gyakorlatba. A hallgatók meg­tekintették az egyik bútorgyárat is. Ennek a témának hasonlóképpen a gyakorlat irányában való továbbfejlesztésére lesz szükség. A településtervezés (városrendezés) kerettárgy­nak a tanév második felében tervbevett elindítása személyi akadályok miatt elmaradt, így e tárgyra a második évben koncentráltabban kerül sor, külö­nös figyelemmel időszerű, különleges problémákra (regionális tervezés, falutervezés stb.). Részben a településtervezési gyakorlat pótlására szolgált az Építésügyi Minisztérium által a Mesteriskola részére kiírt zártkörű tervpályázat, melynek tár­gyát Sopron belvárosának egyes rendezési fel­adatai képezték. A tervpályázat eredményesen folyt le és új gondolatokat hozott, ismertetésre külön kerül sor. A következő tanév programját illetően az egyes kerettárgyakkal kapcsolatban már említés történt a fő teendőkről. Általában fokozni kell a gyakorlati kérdések magas szintű megvilágítását, még alapo­sabban meg kell ismerni a korszerű hazai építészet társadalmi, gazdasági, műszaki feltételeit és lehetőségeit. A beszámolón és megvitatásán jelen voltak a Mesteriskola hallgatóin és tanárain kívül Major Máté, a Szövetség elnöke, Janáky István, Szabó Árpád az elnökség tagjai, Takács Gyula a legtöbb mesteriskolai hallgatót foglalkoztató IPARTERV igazgatója. A vita során számos felszólalás nyomán megállapítást nyert, hogy bár az első tanulmányi év is eredményes volt, s a hallgatók ugyanakkor a vállalati munkában is jól megállták a helyüket, mindenekelőtt a Mesteriskola ideológiai színvona­lát kell emelni, határozottabb kapcsolatot kell teremteni az elméleti és gyakorlati munka között, fokozni kell a hallgatók aktív részvételét a tanul­mányi munkában. Közös feladatok vállalásával, egymás munkáinak megismerésével növelni kell az iskola közösségi életét. Végül lehetőség szerint el kell hárítani azokat a gyakorlati jellegű nehéz­ségeket, amelyek a hallgatóknak jelenleg még helyenként megnehezítik a tanulmányi munkában való teljes mértékű részvételét. Granasztói Pál *A Mesteriskola 1959. június 27-i évzárása alkalmával megtartott vezetői beszámoló és az elhangzott észrevé­telek összefoglalása. 204

Next