Magyar Építőművészet, 1970 (19. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 1. szám
Vegyes rendeltetésű irodaházak: Szekszárd, Főtér Építész: Jurcsik Károly (LAKÓTERV) Munkatársak: Bartha Lajos Belsőépítészet: Horváth János Varga Levente Görgényi Judit Statika: Barcsay János Tervezés: 1965 — 1966 Faludy György Kivitelezés: 1967 — 1969 Tóth Joachim Kivitelező: Tolna megyei ÁÉV Gépészet: Csörgei Margit Építésvezető Módi Andor és művezető: Kriszt Henrik Rékassy László Reinauer János Sinkovits Istvánná Teljes beruházási kertterv: M. Baló Borbála költség: 12 000 000 Ft A város fejlődése folyamán a városközpont többször áthelyeződött, eredetileg a Budapest—Mohács főútvonaltól (Széchenyi utca) nyugatra, a dombtetőn helyezkedett el. Itt, a jelenlegi Béke téren találjuk a járási tanács (Pollack-féle megyeháza), a városi tanács és a templom épületét. A múlt század végén ez a központ már a mai Garay térre helyeződött át. A mocsaras részek lecsapolása, feltöltése folytán a város kelet felé terjeszkedett, melynek következtében a részletes rendezési terv [készítője: Korbonits Dezsőné (VÁTTI)], az új városközpont helyét a tényleges helyzetnek megfelelően már a Hunyadi utcával párhuzamosan húzódó Mártírok terének fejlesztésével a Széchenyi utca és a Mészáros utca közötti, hoszszan elnyúló sávban jelöli ki. Ennek a téregyüttesnek a legkeletibb végén helyezkedik el a múzeum, melynek szomszédságában épül majd az új szálloda, a tér súlypontjában már befejezéshez közeledik a Tillai Ernő által tervezett kultúrház, melytől nyugatra az üzleti központ fog kialakulni. Feladatunk ennek az együttesnek legnyugatibb, a Széchenyi, Hunyadi és Beloiannisz utcák által határolt területnek a beépítése volt. A területen nagyobbrészt elavult, az igényeket már kielégíteni nem tudó kereskedelmi, üzemi és lakóépületek helyezkedtek el. A részletes rendezési terv a terület teljes szanálásával számol, és itt egy kétszintes áruház, 7 szintes irodaház, valamint egy kétszintes, hosszan elnyúló, vegyes rendeltetésű épület telepítését irányozta elő. A tervezési megbízáskor, a korábbi program módosulása folytán lehetőség nyílt a telepítés szempontjainak felülvizsgálatára, ill. az eredeti rendezési terv — ennek készítőjével egyetértésben történő — módosítására. Elsősorban a Garay tér keleti oldalán levő, ennek lezárását adó Auguszt-ház (Liszt Ferencház) klasszicista és romantikus műemléki épületeinek megtartását, ill. ezeknek az új főtér kompozíciójába való szerves beillesztését tűztük ki célul. Úgy éreztük, ez az épületek műemléki értékén túlmenően azért is indokolt volt, mivel a Garay tér történelmileg kialakult városképi együttesének megtartása csak így biztosítható. Több éves harc, herce-hurca után sikerült KPM irodaház A tér déli nézete