Magyar Építőművészet, 1970 (19. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 1. szám

Vegyes rendeltetésű irodaházak: Szekszárd, Főtér Építész: Jurcsik Károly (LAKÓTERV) Munkatársak: Bartha Lajos Belsőépítészet: Horváth János Varga Levente Görgényi Judit Statika: Barcsay János Tervezés: 1965 — 1966 Faludy György Kivitelezés: 1967 — 1969 Tóth Joachim Kivitelező: Tolna megyei ÁÉV Gépészet: Csörgei Margit Építésvezető Módi Andor és művezető: Kriszt Henrik Rékassy László Re­inauer János Sinkovits Istvánná Teljes beruházási kertterv: M. Baló Borbála költség: 12 000 000 Ft A város fejlődése folyamán a városközpont többször áthelyeződött, eredetileg a Buda­pest—Mohács főútvonaltól (Széchenyi utca) nyugatra, a dombtetőn helyezkedett el. Itt, a jelenlegi Béke téren találjuk a járási tanács (Pollack-féle megyeháza), a városi tanács és a templom épületét. A múlt század végén ez a központ már a mai Garay térre helyeződött át. A mocsaras részek lecsapolása, feltöltése foly­tán a város kelet felé terjeszkedett, melynek következtében a részletes rendezési terv [ké­szítője: Korbonits Dezsőné (VÁTTI)], az új vá­rosközpont helyét a tényleges helyzetnek meg­felelően már a Hunyadi utcával párhuzamosan húzódó Mártírok terének fejlesztésével a Szé­chenyi utca és a Mészáros utca közötti, hosz­­szan elnyúló sávban jelöli ki. Ennek a téregyüttesnek a legkeletibb végén helyezkedik el a múzeum, melynek szomszéd­ságában épül majd az új szálloda, a tér súly­pontjában már befejezéshez közeledik a Tillai Ernő által tervezett kultúrház, melytől nyu­gatra az üzleti központ fog kialakulni. Feladatunk ennek az együttesnek legnyuga­tibb, a Széchenyi, Hunyadi és Beloiannisz utcák által határolt területnek a beépítése volt. A te­rületen nagyobbrészt elavult, az igényeket már kielégíteni nem tudó kereskedelmi, üzemi és lakóépületek helyezkedtek el. A részletes rendezési terv a terület teljes szanálásával számol, és itt egy kétszintes áru­ház, 7 szintes irodaház, valamint egy kétszintes, hosszan elnyúló, vegyes rendeltetésű épület telepítését irányozta elő. A tervezési megbízáskor, a korábbi program módosulása folytán lehetőség nyílt a telepítés szempontjainak felülvizsgálatára, ill. az eredeti rendezési terv — ennek készítőjével egyetér­tésben történő — módosítására. Elsősorban a Garay tér keleti oldalán levő, ennek lezárását adó Auguszt-ház (Liszt Ferenc­­ház) klasszicista és romantikus műemléki épü­leteinek megtartását, ill. ezeknek az új főtér kompozíciójába való szerves beillesztését tűz­tük ki célul. Úgy éreztük, ez az épületek mű­emléki értékén túlmenően azért is indokolt volt, mivel a Garay tér történelmileg kialakult városképi együttesének megtartása csak így biztosítható. Több éves harc, herce-hurca után sikerült KPM irodaház A tér déli nézete

Next