Magyar Építőművészet, 1973 (22. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 2. szám
Lakótelep központja, Veszprém, Felszabadulás út Építész: Márton István (LAKÓTERV) Statikusok: Szubi Tamás (magasházak) Dr. Bencze Béláné (sávház) Fűtés-szellőzés: Mádl Andor Vízcsatorna-gáz: Brecz Lajos Elektromos berendezés: Pálinkás Béla Úttervezők: Magyar László, Valtinyi László Terep-, kerttervező: M. Baló Borbála Külső közmű: MÉLYÉPTERV Távfűtés: KIPSZER Kivitelező vállalat: Veszprém megyei ÁÉV Beruházó: Veszprém megyei Beruházási Vállalat A tömeges lakásépítés beindítása Veszprém városában a városközpont rekonstrukciója folytán mind sürgetőbbé vált. A belváros rendkívül korszerűtlen lakásállománya szanálásra került, s ezek pótlása és az új igények jelentkezése magával hozta egy szanálásmentes terület kijelölésének követelményét. A rendezési tervek Veszprém belvárosától északra, a Felszabadulás úttól keletre elterülő területen határozták meg az új lakótömbök építését. A területre már előzőleg több beépítési terv készült, azonban az új építési technológia (házgyár belépése), továbbá az addig készült beépítési tervek elavulása kötelezővé tette a Lakóterv számára azt, hogy ha kompromisszumok árán is, tegyen javaslatot a terület beépítésére. Alapadottságnak kellett figyelembe venni a régi beépítési terv alapján megépült blokkos technológiájú épületeket, valamint a KPM által meghatározott nyomvonalra helyezett M8-as autópálya tényként elfogadott helyét. E körülmények igen megnehezítették a tervező feladatát. A beépítés építészeti alapkoncepciója az volt, hogy a két tömb forgalmi és kereskedelmi központját a Felszabadulás út mellé telepítette, és erre kapcsolta fel keretes beépítési móddal a lakótömböt meghatározó épületeket. Az ide való telepítést az is indokolta, hogy az új Felszabadulás úttal — mely a városközpontot a pályaudvarral köti össze — és a vele szemben megépülő 1200 ágyas Megyei Kórház együttesének megépítésével olyan építészeti együttes alakuljon ki, amely bevezető a korszerűsített történelmi város központjába. A lejtős terepet kihasználva olyan funkciót sikerült biztosítani, amelynél a központ gyalogos forgalma a lakótelep gyalogos tengelyére fűződik fel oly módon, hogy az üzletközpont gazdasági betáplálása a lakótelepet kiszolgáló hátsó szervizútról történhet. Az építészeti együttes előtt kialakult sétáló terek kapcsolata, a sávház alá telepített földszintes üzletsor folytatása, átriumos udvarokkal összekapcsolt kétszintes üzletlepényre állított 20 emeletes magasházakkal olyan változatos tér- és épületformakapcsolásokat eredményezett, amely színvonalában megközelítheti azokat a törekvéseket, amelyeket ilyen jellegű feladatnál meg kell oldani. Úgy gondoljuk, hogy a programok megfelelő szervezésével a házgyári és az előregyártott Skarne rendszerű magasházak tervezésével sikerült olyan együttest kialakítani, amelylyel az eddigi gyakorlattól eltérően a lakótelep megépítésével párhuzamosan, annak központja is megépülhet. M. I. A Felszabadulás úti beépítési terv