Magyar Építőművészet, 1973 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 2. szám

Lakótelep központja, Veszprém, Felszabadulás út Építész: Márton István (LAKÓTERV) Statikusok: Szubi Tamás (magasházak) Dr. Bencze Béláné (sáv­ház) Fűtés-szellőzés: Mádl Andor Víz­csatorna-gáz: Brecz Lajos Elektromos berendezés: Pálinkás Béla Úttervezők: Magyar László, Valtinyi László Terep-, kerttervező: M. Baló Borbála Külső közmű: MÉLYÉPTERV Távfűtés: KIPSZER Kivitelező vállalat: Veszprém megyei ÁÉV Beruházó: Veszprém megyei Beruhá­zási Vállalat A tömeges lakásépítés beindítása Veszprém városában a városközpont rekonstrukciója folytán mind sürgetőbbé vált. A belváros rend­kívül korszerűtlen lakásállománya szanálásra került, s ezek pótlása és az új igények jelent­kezése magával hozta egy szanálás­mentes te­rület kijelölésének követelményét. A rendezési tervek Veszprém belvárosától északra, a Felszabadulás úttól keletre elterülő területen határozták meg az új lakótömbök építését. A területre már előzőleg több beépí­tési terv készült, azonban az új építési tech­nológia (házgyár belépése), továbbá az addig készült beépítési tervek elavulása kötelezővé tette a Lakóterv számára azt, hogy ha komp­romisszumok árán is, tegyen javaslatot a terü­let beépítésére. Alapadottságnak kellett figyelembe venni a régi beépítési terv alapján megépült blokkos technológiájú épületeket, valamint a KPM ál­tal meghatározott nyomvonalra helyezett M8-as autópálya tényként elfogadott helyét. E körülmények igen megnehezítették a ter­vező feladatát. A beépítés építészeti alapkoncepciója az volt, hogy a két tömb forgalmi és kereske­delmi központját a Felszabadulás út mellé te­lepítette, és erre kapcsolta fel keretes beépí­tési móddal a lakótömböt meghatározó épü­leteket. Az ide való telepítést az is indokolta, hogy az új Felszabadulás úttal — mely a város­­központot a pályaudvarral köti össze — és a vele szemben megépülő 1200 ágyas Megyei Kórház együttesének megépítésével olyan építészeti együttes alakuljon ki, amely beve­zető a korszerűsített történelmi város köz­pontjába. A lejtős terepet kihasználva olyan funkciót sikerült biztosítani, amelynél a köz­pont gyalogos forgalma a lakótelep gyalogos tengelyére fűződik fel oly módon, hogy az üz­letközpont gazdasági betáplálása a lakótelepet kiszolgáló hátsó szervizútról történhet. Az építészeti együttes előtt kialakult sétáló terek kapcsolata, a sávház alá telepített föld­szintes üzletsor folytatása, átriumos udvarok­kal összekapcsolt kétszintes üzletlepényre ál­lított 20 emeletes magasházakkal olyan válto­zatos tér- és épületformakapcsolásokat ered­ményezett, amely színvonalában megközelít­heti azokat a törekvéseket, amelyeket ilyen jellegű feladatnál meg kell oldani. Úgy gondoljuk, hogy a programok megfe­lelő szervezésével a házgyári és az előregyár­tott Skarne rendszerű magasházak tervezésé­vel sikerült olyan együttest kialakítani, amely­­lyel az eddigi gyakorlattól eltérően a lakótelep megépítésével párhuzamosan, annak központja is megépülhet. M. I. A Felszabadulás úti beépítési terv

Next