Magyar Építőművészet, 1974 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 1. szám

Magyar Kereskedelmi Kamara Székháza, Budapest V., Kossuth Lajos tér Építész: Pintér Béla (KÖZTI) Konstruktőr: Varga Ferenc Beruházó: KÖZTI — MŰBER Belsőépítész: Hornicsek László Csoportvezetők: Cseh József Szerkezettervezők: Kollár Imre, Ertsey Attiláné Patkós Ferenc Fotók: Heltay László Elektromos tervező: Kovács Ottó Tervezés ideje: 1968 Szellőzés-klíma tervező: Marosi József Kivitelezés kezdete: 1969. III. negyedév Víz, csatorna: Falta Imre Befejezési ideje: 1972. IV. negyedév Központi fűtés: Kozák Miklós Építési összköltség: 196 000 000 Ft Szcenika: Vajda Ferenc Beépített 1m3: 49 400 lm3 A telek városképileg fontos hely, a Kossuth Lajos tér, az Országház környezete, a csat­lakozó Metró állomás izgalmas és egyben ne­héz feladatot jelentett. A tervezés időszakában már készültek a Metró műtárgyai, az irodaházcsatlakozó alapjai. Ezek a kötöttségek részben meghatározták a beépítési és az építészeti lehetőségeket. A Kereskedelmi Kamara funkcióját tekintve a magyar ipar „külkereskedelmi képviselője”, így a székházban nagy kül- és belföldi ügyfél­­forgalomra kellett számítani. Követelmény volt, hogy az együttes szerkezeti, építészeti, szakipari, gépészeti, belsőépítészeti anyagai és a kiképzések a magyar anyag- és építőipar reprezentatív kiállítótermeként szerepeljen, amely a külföldi ügyfelek előtt méltán repre­zentálja a magyar ipart. A kijelölt terület a Kossuth Lajos tér déli oldalán az Akadémia utca által határolt sarok­telek. A telek északi és nyugati tájolású, lé­nyegében sík. A telekre torkollik a Metró Kossuth téri felszíni kapcsolata, ezért itt kellett kialakítani a FAV gépházát és az utas­csarnokot is. A Fővárosi Tanács Építési Osz­tályával folytatott egyeztetés előírta, hogy az épületet az eddigi tervektől eltérően a telek­határra kell építeni, a telek belső területén pedig olyan udvart létesíteni, amely a szom­szédos ház udvarának légterét növeli. A Kos­suth Lajos tér felőli oldalon a párkánymagas­ságot megtartottuk, afölött csak az épület Duna-parti oldalán, a főtömegtől különváló felépítményt terveztünk. Az Akadémia utcai szomszédos épület az így meghatározott pár­kánymagasságnál lényegesen alacsonyabb, ezért vettük számításba a jelenlegi Találmányi Hivatal céljait szolgáló épületnél az emelet­­ráépítést. Az így kialakult tömegmagasság a környezetben levő épületek kontúrjait követi. A szomszédos épületek vízszintes ta­gozódását a földszint árkádosításával, az első emelet visszaugratásával és a Kossuth Lajos tér felé a hatodik emelet — szomszédos épület felé eső három szerkezeti állásában — ugyan­csak a homlokzati falsík visszaugrásával ve­zettük át. A Kossuth Lajos tér felőli keskeny épület­szárnyat magastetővel terveztük. Az Akadémia utcai homlokzat a telekhatárt lépcsősen követi. A pincei szinten, amit a Metró nem foglalt el, az épület magja alatt helyezkedik el a kazánház, a hűtő- és a klímagépház. Ugyancsak a pincében, de nem ilyen mély­ségben helyezkednek el a konyha raktárai és az épület központi raktárai. A földszint két fő funkciót lát el: I. A Metró utascsarnok ki- és bejáratát, a földszinti árkádokból megközelíthetően. II. Ugyancsak az árkádokból, térbeli terelő Nézet Budáról 9

Next