Magyar Építőművészet, 1979 (28. évfolyam, 1-6. szám)
1979 / 6. szám
viszonylataiban alapvető átalakulás ugyan nem történt, de a keresztezés nélküli megoldás lényegesen megkönynyítette és biztonságosabbá tette a forgalmat. Viszont a tömegközlekedés gerincét képező észak-déli földalatti gyorsvasút Belvároson áthaladó szakaszának mélyállomásai megváltoztatták a főközpontba irányuló gyalogosforgalom hatásait. Ebből a szempontból is fontos, hogy a rendezés egyéb kedvező forgalomszabályozást is nyújtott. Megoldotta a belvárosi közutak teljes egyirányúsítását, kiiktatta az átmenő utakat a Dunakorzó, a Vörösmarty tér, a József nádor tér forgalmából, és ezekkel összhangban biztosította a Belváros kijelölt gyalogos utcáinak igénybevételét. A célforgalmi kiképzések lehetővé tették a meglevő passzázsok és üzletutcák zavartalan használatát és ezek sétáló-bevásárló gyalogosforgalmi rendszerré fejlesztését a belvárosi üzletközpont kiépítése során. Ennek pedig fokozott jelentősége van a gyalogos felületek bővítése szempontjából, mert a metróhálózat kiteljesedésével a gyalogosok forgalma a főközpontban megnövekszik. A gyalogosforgalom a csomópont kelet—nyugati főtengelyén — a közúti forgalommal megegyezően — keresztezésmentesen, a felszínen bonyolódik le. Az erre merőleges irányú közlekedés három (А, В és C) gyalogos aluljáróban történik, a Károlyi Mihály utca— Petőfi Sándor utca (A), a Veres Pálné utca—Kígyó utca (B) és a Váci utca (C) vonalában. A legnagyobb (A) aluljáró a metró mélyállomásához mozgólépcsőkkel csatlakozik, s széles lépcsői — a másik két aluljáróhoz hasonlóan — az utcák szintjére vezetnek. A felszíni kapcsolatok kialakításánál a legnagyobb feladatot a Kossuth Lajos utca és a Petőfi Sándor utca sarkának árkádosítása jelentette, mely a további árkádvezetés irányait is megszabta. Innen indul ki a felszínen az árkádokon, passzázsokon áthaladó és az aluljárókban vezetett gyalogosforgalmi gyűrű, amely a csomópontban az akadálymentes közlekedést és csápjaival együtt a gyalogosok szétosztását teszi lehetővé. A leágazások közül a belvárosi üzletközpontba vezető, sétáló-bevásárló Kígyó utca már elkészült, a befejezés előtt áll a Párizsi udvarból induló Kígyópasszázs, amely az üzletközpont részeként, immár a közvetlen kapcsolatot teremti meg a gyalogos utcákkal. A közúti forgalmi rend változása és a Váci utca északi és déli szakaszát összekötő (C) aluljáró az első lépés annak érdekében, hogy a Váci utca a Belváros fő gyalogúsává, kereskedelmi tengelyévé váljon, s vele párhuzamosan a dunaparti gyalogossétány kialakuljon. Ez teszi azután lehetővé, hogy a rájuk merőleges, Dunához kifutó sétáló-bevásárló utcák a dunaparti szállodasort és az üzletközpontot összekössék. A felszíni rendezés sávosan kiképzett díszburkolata a bejáratok, aluljárólépcsők kijelölésével a közlekedés „erővonalait” rajzolja fel, és szerves egységbe kívánja vonni a térfalak által meghatározott gyalogosforgalmi felületet. A fák megőrzésén túl, a növényteknőkkel övezett aluljárókapcsolatok, a sétáló utca kihelyezett növényzete, a közéjük ágyazott pihenőpadok, díszkutak a forgalmi csomópont mozgalmas életét kívánják humanizálni. Az utcák és terek e megváltozott világában a kutak elhelyezésének fontos kompozíciós szerepe volt abban, hogy térfalakat kötnek össze és utcákat zárnak le. Az árkádosított épületek tektonikus rendjével és plasztikájával egybeszövődő új architektúra, a Nereidák kútjának szinte pontosan a régi helyére történt, új értelmet kapó rekonstrukciója, a (C) aluljáróban a hajdani környezet nagyméretű, régi városképfotókkal való bemutatása, vagy az (A) aluljáróban a városközpont fejlődését szimbolizáló zománckép elhelyezése mind egy-egy jelzése a múlt és jelen összekapcsolásának, a kompozíció egybefonódásának. Az új üzletek a város változó léptékét követik, még az árkádosításnál is. Nagyságukat galériaszint beiktatásával a kisebb üzletek összevonásával, az üzlethálózat újrarendezésével sikerült megnövelni. A hagyományokat, a műemléki értékeket tiszteletben tartva így maradt a régi helyén bővítve — neorokokó berendezésének restaurálásával, kiegészítésével —a Kígyó patika. Az árkádok mögött, a volt Szénássy-féle papírbolt helyén az ÁPISZ korszerűsített üzlete és harmadikként az állami fodrászat nagyobb kozmetikai szalonja helyezkedik el. A zöldség, élelmiszer és csemegebolt több üzlet egyesítésével, áthelyezésével a Károlyi Mihály utca sarkán épül meg. Az üzletsorok folyamatosságát — még a Belvárosi üzletközpont, az újjáalakított „Modellház” felé is — az aluljáróban kialakított boltok teremtik meg. Ami még hátra van és nem sikerült csupán a közúti aluljáróval megoldani, az a Belváros észak—déli gépjárműforgalma. Ez majd csak a kiskörúti villamosjáratok megszüntetésével, a Marx tér—Kálvin tér között és viszontirányban kiépítendő többnyomsávú —a Petőfi Sándor utcát és a Dunapartot tehermentesítő — új észak—déli úttal rendeződik. A gyalogosközlekedés szempontjából pedig fontos lenne a Kossuth Lajos utca páros oldalát és a Petőfi Sándor utcában a Corso étterem épületét mielőbb árkádosítani. Az itt kapcsolódó Hild-udvaron át a tervezett gyalogosutakat a Városház utca felé is, a Párizsi udvar felé is — a közúti aluljáró felett átívelő gyalogoshíddal — ki kellene építeni. Ez a Jégbüfé sarkánál kiszélesedő közút miatt a szűk járdakeresztmetszetet némiképpen tehermentesítené. Mindez megkönnyítené a rekonstrukció alatt álló Katona József Színház megközelítését is. A színház tervezett „megfordítása”, két szinten — közvetlenül a gyalogosaluljáróból, valamint a Kígyó-passzázsból — történő főbejárati megközelítése gazdasági okokból nem volt lehetséges. Ugyanez az ok nem tette lehetővé a kétfajta, csúszásgátló felületképzésű, kőből tervezett díszburkolatok létesítését, szemben az aszfalt - kőkombinációval. * A beruházók, az együttműködő tervező vállalatok és a kivitelezők közös erőfeszítését értékes tanácsaikkal, koordinációjukkal segítették: Dr. Dalmy Tibor főmérnök (FŐMTERV), Murányi Sándor főtechnológus (UVATERV), Dr. Nagy Ervin helyettes-főigazgató (Közlekedési Főigazgatóság), Hupfer Rezső osztályvezető (Forgalomtechnikai Osztály), Bartha Miklós főelőadó (Közlekedési Főigazgatóság), Dr. Pongrácz Pál főosztályvezető főépítész (Városrend. és Ép. Főoszt.), Dr. Polonyi Károly helyettes-főosztályvezető (a tervezés időszakában), A. Czétényi Piroska dr. osztályvezető (Budapesti Műemlékfelügyelőség), Szabadíts Antal csoportvezető-főmérnök (Kiemelt Területek Csop.), V. Gy. 11