Magyar Építőművészet, 1986 (35. évfolyam, 1-6. szám)

1986 / 1. szám

A budapesti Városligetben 1885-ben nyílt meg az Iparcsarnok hatalmas ki­állítási épülete. A II. világháborúban elpusztult, helyén a negyvenes évek végén vagy az ötvenes évek legelején épült meg (talán az Iparcsarnok egyes falmaradványainak felhasználásával) az akkori Nemzetközi Vásár legna­gyobb pavilonja, a Petőfi Csarnok. Az acélvázas, Hill-palló fedésű, rész­ben tömör tégla, részben üvegfalas csarnok esetleges jellegű szerkezetei, deciméteres méretpontatlanságai anyagellátási nehézségekre, roham­munkára utalnak. A hetvenes évek elején végre elköltözött a Vásár a Li­getből, néhány meghagyott épület közül a Petőfi Csarnok hasznosítására több terv született (tornacsarnok, re­pülési múzeum), mialatt egy évtizedig ideiglenes bútorraktárként egyre pusz­tult. 1. A Petőfi Csarnok a Városliget fái alól 2—3. Az épület állapota 1982-ben 4. A Repülési Múzeum bejárata 5. Büfé 6. Starlight video disco 7. Alaprajz 1. The Petőfi Hall as viewed from bellow the trees of Városliget 2—3. The building as it looked like in 1982 4. Entrance to the Aeronautical Museum 5. Buffet 6. Starlight video disco 7. Ground floor plan Reconstruction of the Petőfi Hall at the Városliget, Budapest A városligeti Petőfi Csarnok rekonstrukciója Fővárosi Ifjúsági Szabadidő Központ és Repülési Múzeum Építészek: Tihanyi Judit és Halmos György (AÉTV) Belsőépítész: Geblusek Antal; statikus: Her­­nold Attila; épületgépész tervezők: Balázs Ká­­rolyné és Kótai József; villamos tervező: Dr. Alföldi Lászlóné; mélyépítési, kertépítési és közműtervezők: Nagy András, Nagy Edit, Kil­ler István, Bálint Lajosné, G. Láng Ilona; akusz­tikus: Kotschy András; szcenikai tervezők: Szabó-Jilek Iván, Máté Sándor, Vargha Mihály (KOMBER); múzeum berendezés: Somogyvári Mihály (Derkovits Alkotóközösség); ornamen­tika: Somogyi Gábor, Buczkó György (Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola); fővállal­kozó: KULTURIN­VEST, építésvezető: Koppány István; beruházó: Fővárosi Tanács V. B. Be­ruházási Főosztály: Egenhoffer Péter; KISZ- védnökség: Fentős Zoltán; az épületek bruttó alapterülete: 11 200 m2, főépület nettó alap­területe: 8100 m2; tervezés, kivitelezés: 1981—85; fényképezte: Móri András. 1981-ben a KISZ Központi és Budapesti Bizottsága korábbi kezdeményezésére a Fő­városi Tanács az épület ifjúsági szabadidő­­központtá való átépítése mellett döntött. Az ország gazdasági nehézségeinek mély­pontján a főváros, a KISZ és az Állami Ifjú­sági Bizottság által összeadott pénz sem volt elegendő a nagy belmagasságú, mintegy 45 ezer lm3 térfogatú csarnok egészének átépítésére — így jött létre a különös há­zasság: a korábbi igénylő, a Közlekedési Mú­zeum anyagi hozzájárulása fejében társtu­lajdonos lett. Ráadásként a Csarnokhoz kap­csolódott a Vásár volt telefonközpontja is. A kettős tervezési program a szabadidő­­központra nagy vonalakban olyan többcélú, eleve kompromisszumokra ítélt intézményt vázolt föl, mely az elsődleges könnyűzenei­táncos szórakoztatás mellett sokrétű műve­lődési, kulturális, politikai, sportolási tevé­kenység térbeli és működési kereteit igé­nyelte, míg a múzeumnak a jelentős magyar repüléstörténeti anyag javát kellett bemu­tatnia. A funkcionális­ szerkezeti megoldás lénye­ge az, hogy a középső nagytér köré köz­benső vasbeton födémet húztunk, de az egyik rövid oldalon meghagytuk a teljes eredeti belmagasságú teret. Ez utóbbi teret és a hozzá galériafolyosóval kapcsolódó kör­bejárható felső szintet kapta a Múzeum, ahol válaszfal igénye híján nem okozott gondot a változó belmagasságú, rácsos tetőszerkezet. A közbenső födém alatt lehetett kialakítani a Szabadidő Központ számos kisebb helyi­ségét. A közbenső monolit vasbeton födém az alatta köpenyezett acéloszlopokkal és a megerősített alapokkal megoldotta az acél vázszerkezet térbeli merevítését is. Ilyen előnyök mellett el kellett fogadnunk és fo­gadtatnunk a Szabadidő Központ előcsar­nokában és a Múzeum jelentős részén a nyo­mott magasságú tereket. A funkcionális elrendezésben, a tércso­portosításban számolni kellett azzal, hogy a szabadtéri színpadra csakis az egyik hossz­oldal mentén van hely, ezáltal a mindkét 7 MÉ 86. 1. 24

Next