Magyar Építőművészet, 1995 (86. évfolyam, 1-6. szám)
1995 / 1. szám
Kaputelefon rendszerek Video kaputelefon rendszerek Irodai és ipari interkom rendszerek Video ellenőrző és beléptető rendszerek GIUGARD design Kaputáblák nagy választékban, modern és régi stílusú épületekhez, eloxált felületű alumíniumból és rézből Réz csengőgombok, carrarai márvány alátéttel is VE i \ ---------p\ 1076 Budapest, 2 ME 95/1 llpmol4^ Tel°f342-3302 HUNGÁRIA KFT. Urülki Fax:342-3768 KÖNYVEK Tadao Ando Masao Furuyama: TADAO ANDO Artemis Verlags-AG Zürich Tadao Ando személyében a magyar közönség a posztmodern sztárok „vidámparkján” kívül álló és attól független alkotót tisztelte, aki a pénz körül forgó világ hívságait elutasítva a tiszta forma, a fény, a szél és a vizek nevében váltja meg korunk „dekadens” építészetét. A megváltást persze csak mi, a Nyugat keletre vetett népe láttuk benne, Ando ugyanis távol áll a zsidó-keresztény kultúrkör eszmevilágától. Masao Furuyama könyve segít, ha nem is lerombolni az említett mítoszt, de megérteni korunk egyik legnagyobb építészét, akinek mássága nem csupán némely japán hagyomány felvirágoztatásán, hanem a mai építészeti konvenciók elvetésén is alapul, de még a saját társadalmától való elszakadás vágyából is táplálkozik, legalábbis pályája korai, meghatározó szakaszában. A zürichi Artemis Verlags-AG kiadó gondozásában jelent meg e kétnyelvű, német és angol, puhafedelű, fekete-fehér illusztrációkkal ellátott, 216 oldal terjedelmű, közel B5-ös formátumú könyv, mely a japán kiadás átdolgozott változata. A Tadao Ando munkásságával foglalkozó számtalan nagy formátumú képeskönyvtől eltérően, melyekben remekbe szabott, de nem mindig hű fotók és kritikai elemzéstől mentes, himnikus szövegek találhatók, e mű elméleti igényességgel és visszafogott vizualitással honorálja a vásárló érdeklődését. A könyv két részből tevődik össze. Az első rész egy bevezető Tadao Ando építészetéről, melyben a szerző megkísérli bemutatni a mester világát, művészi hitvallását, sajátos filozófiáját a világról és építészetről, a Kelet és Nyugat nagy szintéziséről. Ebben a tanulmányban találjuk a mester műveinek klasszifikációját is. A második rész a művek egyenkénti bemutatása, mely további nyolc részre tagozódik: 1. Lakóépületek, 2. Irodaházak, 3. Üzletek, 4. Művelődési és szakrális épületek, 5. Múzeumok, 6. Ideiglenes épületek, 7. Tervek, 8. Függelék (bibliográfia, művek jegyzéke, munkatársak, képek forrása). A szerző, a Kyotoi Műegyetem építészprofesszora, Ando személyes barátja, nagyjából követi azt a japán hagyományt, mely szerint a kritikus azonosul a művésszel és kerüli a bírálatot. A jelen esetben ez az „andai metafizika” maradéktalan bemutatását, továbbfejlesztését és filozófiai megalapozására tett kísérletet jelenti. A továbbiakban a teljesség igénye nélkül, vázlatszerűen emelek ki részleteket, melyek egyrészt érdekesek Ando építészetének megértése szempontjából, másrészt ízelítőt nyújtanak Masao Furuyama elemző és prezentációs módszeréből. A szerző a legalapvetőbb kérdésekkel kezdi művét az építészet céljáról, jelentéséről. Eszerint az építészet egy doboz, melynek két célja van: egy eszmény (1) és egy óhaj (2). 1. Az építészet eszménye az - ahogy Furuyama fogalmaz -, hogy megteremtse a világ modelljét. Valójában itt arról van szó, hogy az építészet egy kor kozmológiájának megjelenítője, ahol az elképzelt makrokozmosz egy arányosan leképzett mikrokozmoszban ölt testet, megteremtve az égiek és földiek harmóniáját. 2. Az óhaj szerint az építészet célja az, hogy az emberi érzékeket fejlessze. Ez valójában egy pedagógiai funkció az ember jobbá tételéért. A fentiek bizonyos mértékig követik Ando krédóját, mely eredeti alakjában homályosabb. Nem csoda, ha meggondoljuk, hogy a mester híján van a formális egyetemi képzésnek. Valójában itt egy eklektikus, majdhogynem posztmodern álláspontról van szó, függetlenül attól, hogy a vizuális végeredmény erről nem tanúskodik. A makrokozmosz-mikrokozmosz reláció egy építésztörténeti hagyomány, melytől csak a 20. századi modernizmus óhajtott megszabadulni a funkcionalizmus nevében. (A valóságban azonban a modern is egy világképet jelenített meg.) Ám a világ megváltásának gondolata az építészet segítségével kifejezetten modernista attitűd (építészet vagy forradalom - Le Corbusier). Paradox módon filozófiáját tekintve Ando éppúgy posztmodern, mint azok a „tisztátalan” angol-amerikai posztmodern sztárok, akiknek ő komoly, tiszta, elvhű és főképp fundamentalista alternatívájaként lépett fel korai szakaszában. Az ecsetelt célok megvalósítására mindössze néhány eszköz áll rendelkezésre - ha több lenne, füstbe menne Ando fundamentalizmusa. A legfontosabb a geometria. A geometria többszörösen kedves Ando számára. A szerző kifejti, hogy a geometria az a tudomány, mely a formák egymás közötti, illetve a térrel való viszonyát logikus, intellektuális rendbe szervezi. .. Elvonatkoztatja az építészetet a társadalomtól, negligálja annak jelentéseit és értékeit, megvalósítva a tökéletes logikai transzparenciát. A transzparenciát itt lehet a szó skolasztikus értelmében is felfogni, noha Ando inkább kötődik a shintóizmushoz, mint a kereszténységhez (még keresztény templomainál is). Nem csoda, hogy Andonak a fentebb, a geometria kapcsán kifejtett álláspontja mély szakadékot teremtett alkotásai és a társadalom között. Épületeinek jelentős hányada áll üresen. Ám ezt a japánok nem veszik igazán rossznéven, mert úgy gondolják, hogy a zseninek kijár a szabadság, mellyel mellesleg éppen a japán „szőr mentén" hagyományt tagadja meg a mester. Furuyama is érzi e kristályok világának hidegségét, tarthatatlanságát és megkísérli humanizálni azt. Felteszi a drámai kérdést: Miként képes e logikai konzisztencia életre hívni az építészet érzelmi megtapasztalását?... Noha az építészet igényli a geometriai rendet, a logikai konzisztencia megfoszthatja azt inspiráló képességétől. Egy csupán logikai összhangból építkező architektúra nem képes érzelmi reakciót kiváltani. ... Ahhoz, hogy a geometria megfeleljen érzelmeinknek, dinamikára van szüksége, mely a logikai konzisztenciát lerombolhatja. (Furuyama ezt az irracionalizmust előrevetítő mondatot óvatosan feltételes módba teszi.) A logikai zártság és geometriai rend akkor nyerheti meg rokonszenvünket, amikor sokszerűség vagy konfliktus keveredik a játékba, mert csak a konfliktus képes rezonanciát kiváltani. Éppen a geometriai és érzékelt forma eltérése képes érzelmi feszültségeket felszabadítani. Ez a konfliktus az az elem, mely az építészeti élményt nyújtja. Hogy pontosak legyünk - teszi hozzá a szerző - az érzelmek ilyen felébresztése nem a tulajdonképpeni célja az építészetnek, inkább csak eredménye. Az építész ugyanis nem tudja előre kiszámítani érzelmi reakcióinkat. .. Majd rámutat az építészet mágikus voltára: Az inspiráló építészet nem tervezhető meg. Építeni annyit jelent, mint szem előtt tartani a célt és a véletlen szerencsében bízni. A fent kifejtett posztulátumból fakadóan három elemet ragadok ki — olvashatjuk a továbbiakban, melyekkel Ando munkásságát osztályozom: rend, ember és emotív erő... Ando ezeket az erőket egymás elleni harcba szólítja, formát forma ellen, formát tér elten, belsőt külső ellen, természetet geometria ellen - az ebből következő konfliktus határozza meg építészetének kompozícióját. Valójában Ando építészete analóg a küzdősportokkal, melyek konfliktusa táplálja emotív reakciónkat. Furuyama folytatva fentebb kifejtett gondolatsorát a konfliktusról, Ando műveit három kategóriába sorolja: 1. Monisztikus művek, melyekre szerinte a tiszta forma, egyértelmű kontúr és erős tér jellemzőek. Ide sorolja •ft Ш s* .