Magyar Építőművészet, 1995 (86. évfolyam, 1-6. szám)

1995 / 1. szám

Kaputelefon rendszerek Video kaputelefon rendszerek Irodai és ipari interkom rendszerek Video ellenőrző és beléptető rendszerek GIUGARD design Kaputáblák nagy választékban, modern és régi stílusú épületekhez, eloxált felületű alumíniumból és rézből Réz csengőgombok, carrarai márvány alátéttel is VE i \ ---------p\ 1076 Budapest, 2 ME 95/1 llpmol4^ Tel°f342-3302 HUNGÁRIA KFT. Urül­ki Fax:342-3768­ ­ KÖNYVEK Tadao Ando Masao Furuyama: TADAO ANDO Artemis Verlags-AG Zürich Tadao Ando személyében a magyar közönség a posztmodern sztárok „vi­dámparkján” kívül álló és attól füg­getlen alkotót tisztelte, aki a pénz kö­rül forgó világ hívságait elutasítva a tiszta forma, a fény, a szél és a vizek nevében váltja meg korunk „deka­dens” építészetét. A megváltást per­sze csak mi, a Nyugat keletre vetett népe láttuk benne, Ando ugyanis tá­vol áll a zsidó-keresztény kultúrkör eszmevilágától. Masao Furuyama könyve segít, ha nem is lerombolni az említett mítoszt, de megérteni korunk egyik legnagyobb építészét, akinek mássága nem csupán némely japán hagyomány felvirágoztatásán, hanem a mai építészeti konvenciók elvetésén is alapul, de még a saját társadalmától való elszakadás vágyából is táplálko­zik, legalábbis pályája korai, megha­tározó szakaszában. A zürichi Artemis Verlags-AG kiadó gondozásában jelent meg e kétnyel­vű, német és angol, puhafedelű, feke­te-fehér illusztrációkkal ellátott, 216 oldal terjedelmű, közel B5-ös formá­tumú könyv, mely a japán kiadás át­dolgozott változata. A Tadao Ando munkásságával fog­lalkozó számtalan nagy formátumú képeskönyvtől eltérően, melyekben remekbe szabott, de nem mindig hű fotók és kritikai elemzéstől mentes, himnikus szövegek találhatók, e mű elméleti igényességgel és visszafo­gott vizualitással honorálja a vásárló érdeklődését. A könyv két részből tevődik össze. Az első rész egy bevezető Tadao An­do építészetéről, melyben a szerző megkísérli bemutatni a mester vilá­gát, művészi hitvallását, sajátos filo­zófiáját a világról és építészetről, a Kelet és Nyugat nagy szintéziséről. Ebben a tanulmányban találjuk a mester műveinek klasszifikációját is. A második rész a művek egyenkénti bemutatása, mely további nyolc rész­re tagozódik: 1. Lakóépületek, 2. Iro­daházak, 3. Üzletek, 4. Művelődési és szakrális épületek, 5. Múzeumok, 6. Ideiglenes épületek, 7. Ter­vek, 8. Függelék (bibliográfia, művek jegyzéke, munkatársak, képek forrása). A szerző, a Kyotoi Műegyetem épí­tészprofesszora, Ando személyes ba­rátja, nagyjából követi azt a japán ha­gyományt, mely szerint a kritikus azonosul a művésszel és kerüli a bírá­latot. A jelen esetben ez az „andai metafizika” maradéktalan bemutatá­sát, továbbfejlesztését és filozófiai megalapozására tett kísérletet jelenti. A továbbiakban a teljesség igénye nélkül, vázlatszerűen emelek ki rész­leteket, melyek egyrészt érdekesek Ando építészetének megértése szem­pontjából, másrészt ízelítőt nyújtanak Masao Furuyama elemző és prezentá­ciós módszeréből. A szerző a legalapvetőbb kérdésekkel kezdi művét az építészet céljáról, je­lentéséről. Eszerint az építészet egy doboz, melynek két célja van: egy eszmény (1) és egy óhaj (2). 1. Az építészet eszménye az - ahogy Furuyama fogalmaz -, hogy megte­remtse a világ modelljét. Valójában itt arról van szó, hogy az építészet egy kor kozmológiájának megjelení­tője, ahol az elképzelt makrokozmosz egy arányosan leképzett mikrokoz­moszban ölt testet, megteremtve az égiek és földiek harmóniáját. 2. Az óhaj szerint az építészet célja az, hogy az emberi érzékeket fej­lessze. Ez valójában egy pedagógiai funkció az ember jobbá tételéért. A fentiek bizonyos mértékig követik Ando krédóját, mely eredeti alakjá­ban homályosabb. Nem csoda, ha meggondoljuk, hogy a mester híján van a formális egyetemi képzésnek. Valójában itt egy eklektikus, majd­hogynem posztmodern álláspontról van szó, függetlenül attól, hogy a vi­zuális végeredmény erről nem tanús­kodik. A makrokozmosz-mikrokoz­­mosz reláció egy építésztörténeti ha­gyomány, melytől csak a 20. századi modernizmus óhajtott megszabadulni a funkcionalizmus nevében. (A való­ságban azonban a modern is egy vi­lágképet jelenített meg.) Ám a világ megváltásának gondolata az építészet segítségével kifejezetten modernista attitűd (építészet vagy forradalom - Le Corbusier). Paradox módon filo­zófiáját tekintve Ando éppúgy poszt­modern, mint azok a „tisztátalan” an­gol-amerikai posztmodern sztárok, akiknek ő komoly, tiszta, elvhű és fő­képp fundamentalista alternatívája­ként lépett fel korai szakaszában. Az ecsetelt célok megvalósítására mindössze néhány eszköz áll rendel­kezésre - ha több lenne, füstbe menne Ando fundamentalizmusa. A legfon­tosabb a geometria. A geometria többszörösen kedves Ando számára. A szerző kifejti, hogy a geometria az a tudomány, mely a formák egymás közötti, illetve a térrel való viszonyát logikus, intellektuális rendbe szerve­zi. .. Elvonatkoztatja az építészetet a társadalomtól, negligálja annak je­lentéseit és értékeit, megvalósítva a tökéletes logikai transzparenciát. A transzparenciát itt lehet a szó sko­lasztikus értelmében is felfogni, noha Ando inkább kötődik a shintóizmus­­hoz, mint a kereszténységhez (még keresztény templomainál is). Nem csoda, hogy Andonak a fentebb, a ge­ometria kapcsán kifejtett álláspontja mély szakadékot teremtett alkotásai és a társadalom között. Épületeinek jelentős hányada áll üresen. Ám ezt a japánok nem veszik igazán rosszné­ven, mert úgy gondolják, hogy a zse­ninek kijár a szabadság, mellyel mel­lesleg éppen a japán „szőr mentén" hagyományt tagadja meg a mester. Furuyama is érzi e kristályok világá­nak hidegségét, tarthatatlanságát és megkísérli humanizálni azt. Felteszi a drámai kérdést: Miként képes e logi­kai konzisztencia életre hívni az épí­tészet érzelmi megtapasztalását?... Noha az építészet igényli a geomet­riai rendet, a logikai konzisztencia megfoszthatja azt inspiráló képessé­gétől. Egy csupán logikai összhang­ból építkező architektúra nem képes érzelmi reakciót kiváltani. ... Ahhoz, hogy a geometria megfeleljen érzel­meinknek, dinamikára van szüksége, mely a logikai konzisztenciát lerom­bolhatja. (Furuyama ezt az irracio­nalizmust előrevetítő mondatot óva­tosan feltételes módba teszi.) A logi­kai zártság és geometriai rend akkor nyerheti meg rokonszenvünket, ami­kor sokszerűség vagy konfliktus keve­redik a játékba, mert csak a konfliktus képes rezonanciát kiváltani. Éppen a geometriai és érzékelt forma eltérése képes érzelmi feszültségeket felszaba­dítani. Ez a konfliktus az az elem, mely az építészeti élményt nyújtja. Hogy pontosak legyünk - teszi hozzá a szerző - az érzelmek ilyen feléb­resztése nem a tulajdonképpeni célja az építészetnek, inkább csak eredmé­nye. Az építész ugyanis nem tudja előre kiszámítani érzelmi reakcióin­kat. .. Majd rámutat az építészet má­gikus voltára: Az inspiráló építészet nem tervezhető meg. Építeni annyit jelent, mint szem előtt tartani a célt és a véletlen szerencsében bízni. A fent kifejtett posztulátumból faka­dóan három elemet ragadok ki — ol­vashatjuk a továbbiakban­­, melyek­kel Ando munkásságát osztályozom: rend, ember és emotív erő... Ando ezeket az erőket egymás elleni harcba szólítja, formát forma ellen, formát tér elten, belsőt külső ellen, termé­szetet geometria ellen - az ebből kö­vetkező konfliktus határozza meg épí­tészetének kompozícióját. Valójában Ando építészete analóg a küzdőspor­tokkal, melyek konfliktusa táplálja emotív reakciónkat. Furuyama folytatva fentebb kifejtett gondolatsorát a konfliktusról, Ando műveit három kategóriába sorolja: 1. Monisztikus művek, melyekre sze­rinte a tiszta forma, egyértelmű kon­túr és erős tér jellemzőek. Ide sorolja •ft Ш s* .

Next