Régi-Új Magyar Építőművészet, 2005 (1-6. szám)
2005 / 6. szám
PÁHOLY LODGE felülete mutatkozik, mintha ezek az oldalak metszetként, vagy mondjuk a kőtömbök egymástól való elcsúszásának következményeként alakultak volna ki. Szintén a sziklaként való interpretálást erősíti az épület zárt tömbszerű megformálása: ennek értelmében az ablakok is inkább rések, irdalások, amelyek itt-ott a tető síkjára is átfordulnak. A tető amúgy szintén a központi gondolat részeként fogant. Szép többletjelentésként kell megemlíteni, hogy Koller József az épület helyén elbontott terasz burkolólapjainak és lépcsőinek darabjait használta fel újra a tető felületén, a töredezett elemeket élükre állítva, sorolva rakta egymás mellé, amely így összhatásában a rusztikus homlokzattal rokon. A tető kiképzése ezáltal a vetődés, a feltöredezettség alapmotívumát fordítja át arra a felületre, amely például a szomszédos irodaház ablakaiból nagyon is jól megfigyelhető. Ez az említett irodaház persze jelen esetben sokkal több holmi szomszédságnál: a hetvenes években Köves Emil által tervezett Megyei Tanács (ma bírósági főépület) ugyanis minden értelemben szervesen kapcsolódik a most megépült szárnyhoz. Hiszen ennek az irodaháznak a felújítása során ismerkedett meg Koller József a megbízójával: a közös munka eredménye az a bizalom, amely az új szárny merész megoldásaiban ölt testet. Maga a program is a korábbi épület következménye: a 11 emeletes irodaház szerkezete ugyanis nem tette lehetővé nagyméretű tárgyalók kialakítását, ezért vált szükségessé a beruházás. Építészeti szempontból azonban a legfontosabb kapcsolat a telepítésben érhető tetten. Köves Emil - tehetségéhez méltóan - annak idején meglátta a területben az értékes városi tér lehetőségét, ezért a Megyei Tanács épületét a tér keleti térfalaként építette meg, eléje lábakra emelt nagyméretű teraszt tervezett, amely híddal futott ki a Rákóczi útra. Térrendezésében egyértelműen megfogalmazódik az az elképzelés, hogy a hajdani római város, Sopianae romjai felett nem egy ilyen-olyan parkolónak, hanem fontos közintézmények (így nagyon is helyénvaló módon az igazság palotája) által határolt városi térnek illik lennie. Koller pontosan értette elődje szándékát, így amikor a terasz felújítása helyett egy új bírósági szárny kialakítására tett javaslatot, megtartotta a telepítés rendjét, de még a hajdani hidat is. Ez a döntés fontos következményekkel járt. Elsőként is tény, hogy az új bírósági szárny, bár teljesen 2005 16 RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET