Régi-Új Magyar Építőművészet, 2016 (1-6. szám)

2016 / 1. szám

°I HUNGA.^^ A MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE (MÉSZ) ELNÖKSÉGÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSA A 456/2015. (XII. 29.) KORMÁNYRENDELET „A LAKÓÉPÜLET ÉPÍTÉSÉNEK EGYSZERŰ BEJELENTÉSÉRŐL ÉS EGYES ÉPÍTÉSÜGYI TÁRGYÚ KORMÁNY­RENDELETEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL” KAPCSÁN 1. ) A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) elnöksége, s az aláíró szakmai szerve­zetek egyetértenek a lakásépítéssel kapcsolatos társadalompolitikai elképzelések megvalósítását célzó intézkedésekkel, ezen belül a magyar építészeket, és az építészetet terhelő „életszerűtlen” törvények, bürokratikus építési jogszabályok csökkentésével és az eljárásrendek egyszerűsítésével. 2. ) A jogszabályok csökkentése együtt kell járjon a minőség javulásával és a szakszerűség növekedésével. Mivel az egyszerű bejelentési dokumentáció jelenlegi tartalmi előírásai nem elégítik ki a kivitelezésre alkalmas tervdokumentáció műszaki követelményeit, ezért szükségesnek és elengedhetetlennek tartjuk, hogy még a 300 m2-nél kisebb új lakóépületek esetében is csak megfelelő (kiviteli v. tender) terv birtokában (és annak az elektronikus építési naplóba történő feltöltése után) kezdődhessen meg az építkezés. 3. ) Fontosnak tartjuk, hogy a települések korszerű jövőjét meghatározó településfejlesztési koncepciók, továbbá az uniós fejlesztések feltételeként elkészült Integrált Településfejlesztési Stratégiák alapján készülő településszerkezeti és szabályozási tervek előírásainak betartása ellenőrizhető és szankcionálható legyen, még a 300 m2-nél kisebb új lakóépületek esetében is. Máskülönben nem garantálható a tervszerű településfejlesztés, az építés és értékvédelem megvalósulása, s csorbulhat az önkormányzatiság elve. 4. ) Olvasatunkban a törvényalkotó eredeti szándéka is az, hogy az épület tervezőinek felelősségét nyilvánvalóvá tegye. Ezért nélkülözhetetlennek tartjuk a rendeletben egyértelműen tisztázni, hogy ki felel a megvalósult épület törvényi megfelelőségéért, műszaki szabályszerűségéért. Javasoljuk, hogy az építkezés befejezéséig a felelős építész-tervező - beleértve a szakági tervezőket is - folyamatos művezetéssel, szakmailag felügyelje és garantálja az általa tervezett épület műszaki szabályszerűségét és törvényi megfelelőségét. Ez ugyan többletmunkát, és teljesen új helyzetet jelent a magyar építész társadalom és az építtetői közösség számára is. Erre az új helyzetre és felelősségre fel kell készíteni az építési folyamat minden szereplőjét. Ez szüksé­gessé teszi, az építkezés teljes folyamatát lefedő tervezői felelősségbiztosítás rendszerének kiépítését, és az ehhez tartozó minimális tervezési és sza­kértői (művezetési) díj szabályozását. A minőség garanciája a jó terv pontos megvalósítása, ami egyben közügy. Javasoljuk, hogy a lakásépítés minőségi ter­vellátottságát a kormány - a lakás­támogatási rendszerre építve - anyagilag is támogassa, s ezzel inspirálja, s egyben garantálja a színvonalas kiviteli tervek elkészülését. Ezért javasoljuk, hogy a tervek költségei egy megállapított mértékig a kedvezményes hitelekből levonhatóak, vagy abból megelőlegezhetőek legyenek. Az elmúlt 60 év lakásépítési gyakorlatában előbb a stílus (szocreál), később a gyártás kivitelezés, legutóbb a bürokrácia volt domináns. Ma időszerű, s az európai gyakorlatnak megfelelő. A tervezés kiemelt, a minőséget meghatározó természetes szerepének biztosítása elkerülhetetlenül időszerűvé vált. 5. ) A kormányrendelet bevezetése óta eltelt rövid időszak is azt bizonyította, hogy annak eredeti szándéka a megnövekedett és átcsoportosított felelőssé­gek tekintetében félreértésekre adott lehetőséget. Ezért kérjük egyértelművé tenni a kommunikációban, hogy az építésztervezőre és szakági munka­társaira, s előkészítő munkájukra mint hozzáadott értékre elengedhetetlenül szükség van, hiszen a többi résztvevővel együtt ők is részesei és felelősei az épített környezet európai színvonalra való felzárkóztatásának. 6. ) Még a 456/2015. (XII. 29.) Kormányrendelet hatálya alá eső beruházások esetében sem hagyható figyelmen kívül a helyi közérdek érvényesülése, az épített és természeti környezet minőségének és harmonikus táji­ települési egységének, értékeinek megőrzése, fejlesztése. Ennek szakmai biztosítása az önkormányzati főépítészi rendszer feladata. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a 300 m2-nél kisebb új lakóépületek esetén is biztosítható legyen - az egyszerű bejelentést megelőzően - a helyi közérdek és a helyi értékvédelem szakmai képviselete. (Ugyanígy tarthatatlan az országos főépítész hiánya.) Összefoglalva: Az építés a társadalom fejlettségének fokmérője, az országimázs meghatározója. Létérdekünk, hogy a nemzeti jövedelmének jelentős részét kitevő épített környezete a lehető legmagasabb, színvonalon valósuljon meg. Ezért egyetértve azzal, hogy az állam túlzott bürokratikus szerepét csökkenteni kell, egyúttal annak szabályozó, a jövőt pozitív irányban befolyásoló szerepét fenn kell tartani. A lakásépítés az egyik fontos szegmense az építési tevékenységnek, mely a jövő lakásállományának minőségét határozza meg, ezért azt a tőke és az építési kultúra hiánya miatt szabadjára engedni hiba. Ezért a MÉSZ az építési minőség növelése érdekében elengedhetetlennek tartja az építési folyamat magas szakmai garanciáinak biztosítását, a megva­lósítási folyamat kontrollját. Ezt három lépcsőben tartja fontosnak. Első: az építési tevékenységet meghatározó célt konkretizáló terv, annak színvonala ellenőrizhetősége és támogatása. Második: a konkrét építési tevékenység megkezdése előtt szükséges kontroll, hogy a megkezdett építés ne térhessen el a tervezettől. Ehhez a megvaló­sulás során szükséges a tervezői művezetés és a műszaki ellenőrzés, hogy az valósuljon meg, amit a tervben lefektettek. Harmadik: a használatba adás procedúrája továbbra is szükséges, mert ez biztosítja a létesítmény műszaki megfelelőségét. Ez a hármas kontroll szükséges ahhoz, hogy a - részben az adófizetők pénzéből is támogatott - lakóingatlanok a nemzeti vagyon olyan magas szintjén jöjjön létre, mely a jogalkotónak is célja. A megelőző idők hibáiból kiindulva (lakótelep) mindez éppen konjunktúra idején válik különösen aktuális fontos­ságúvá a szakmaiság, a szellemi tartalom növelése. Budapest, 2016. január 26. A Magyar Építőművészek Szövetségének Elnöksége és a fentiekkel egyetértésben a Miskolci Nyolcak tagjai, azaz a MÉSZ, az MMA, a MÉK, az Országos Főépítészi Kollégium, (a mára betöltetlen szerepű Országos Főépítész), a Falufejlesztési Társaság, a MUT, és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia

Next