Régi-Új Magyar Építőművészet, 2019 (1-6. szám)

2019 / 1. szám

SZERZŐK AUTHORS • BABOS ANNAMÁRIA a BME építészmérnöki karán tervezői szakirányon vég­zett. 2012 óta aktív tagja a Közösségben Élni önkéntes kezdeményezésnek. Je­lenleg az Urbanisztika Tanszék doktorandusz hallgatója, kutatásában az alternatív lakhatási formák és a városi élhetőség témaköreit vizsgálja. Emellett fiatal társa­ival belsőépítészeti és kisléptékű építészeti projektekben tervezőként vesz részt. • BALIGA KORNÉL építész, belsőépítész. 1976-ban diplomázott a Magyar Iparművészeti Főiskolán. 1997-ben Építészeti Nívódíjat, 1998-ban Europa Nostra-díjat, 1999-ben Ferenczy Noémi-díjat kapott. A Budapesti Városvédő Egyesület elnökségének tagja. Számos műemléki felújítás díjnyertes belsőépí­tészeti tervezője. • BOTZFIEIM BÁLINT építész, kutató. Szakterülete: digitális építészet, parametri­kus paradigma. 2007-től a Kapy és társai Kft. partnere. Közös pályázatokat készí­tett Kapy Jenővel (Szervita tér 2006, Pécsi Koncert Központ - PKK 2007). Önálló munkái: Vác csillagvizsgáló torony 2007; Art-Universitas Pályázat szoborterv, I. díj, 2008, Sopron. Kutatási területe: kiber-építészet. 2009-től a Magyar Építőművé­szet szerkesztője. 2013-ban a Pécsi Tudományegyetemen szerzett MA fokozatot. • DRAGON ZOLTÁN művészettörténész. 2000-ben a PPKE HTK-n hittanári, 2002- ben az ELTE BTK-n művészettörténészi diplomát szerzett, 2004-2009 között ugyanitt elvégezte a Doktori Iskolát, disszertációjának témája: Idősebb Markó Károly hatása a mexikói tájképfestészetre. 2003-ban Mexikóban volt ösztöndíjas tanulmányúton. Művészettörténészként és muzeológusként a Szépművészeti Múzeumban, a Keresz­tény Múzeumban, a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a Múzeumi Digitalizálási Bizottságban és a Múzeumtudományi Kutatócsoportban dolgozott, illetve az ELTE BTK Művészettörténeti Intézetében ok­tatott. Számos publikációja jelent meg a szaklapokban. • GÖTZ ESZTER újságíró, szerkesztő. 1991-ben az ELTE Bölcsészkarán ma­gyar-történelem szakon diplomázott, 1992-től szabadúszó újságíróként több napilapban és folyóiratban rendszeresen publikál kulturális tárgyú írásokat. 1997 óta a Magyar Építőművészet olvasószerkesztője. 2012 között a www.kultura.hu szerzője, 2009-2011 között a Budapesti Városvédő Egyesület titkára. • KATONA VILMOS PhD építész, szakíró, a Metszet építészeti folyóirat fő­szerkesztő-helyettese. 2008-ban szerzett diplomát a BME Építészmérnöki Ka­rán. PhD fokozatát a kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszékén végzett ösztöndíjas kutatás, számos külföldi és hazai tudományos szereplés (London AAA, Aberdeen RGU, Luzern HSLU, Basel SAM, Sevilla) után kapta 2014-ben. Kiemelt kutatási területe a kortárs liturgikus építészet. Négy évig a BME és a soproni AMI párhuzamos óraadója volt. • KISS TAMÁS építész. 2017-ben diplomázott a SZIE Ybl Miklós Építéstudomá­nyi Karán. Pályakezdő építészeti tevékenysége mellett élénk érdeklődést mutat az építészettörténet, a 19-20. század fordulójának építészete, s az építészeti téralakítás iránt. Lajta Béla funerális építészetéről szóló tanulmányával 2017-ben a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián II. helyezést ért el. • KÖNIG TAMÁS DLA építész. 1974-ben szerzett diplomát a BME Építészmérnöki Karán. 1974-1983 között az IPARTERV-ben dolgozott, majd elvégezte a Magyar Iparművészeti Főiskola Továbbképző Tagozatát. 1990-ben Wagner Péterrel létrehoz­ta a König és Wagner építészek Kft-t. 1991 -ben Ybl-d­at, 1998-ban Europa Nostra érmet kapott. 1998-ban szerzett DLA-fokozatot. 2012-ben a MOME-n habilitált. • • LOVRA ÉVA MSc, építészeti író. Tanulmányait a szabadkai Építőmérnöki Kar Városépítészeti Szakán folytatja, a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója, a Szlovák Tudományos Akadémia Építési és Építészet Intézetének ösztöndíjas kutatója. Kutatási területe a város- és városszövet tipológia a dualizmus korá­ban és a szocialista modernizmus a volt Jugoszláv tagköztársaságban, Szerbiá­ban. Tudományos monográfiája Szabadka urbanizmusa és építészete a második világháború után (1948-1975) címmel jelent meg (2014, Forum-VMTT). • MAJOR GYÖRGY DLA építész. 1985-ben diplomázott a BME Építészmérnöki 93 Karán. 2003-ban szerzett DLA-fokozatot. A BME Középülettervezési Tanszé­kének egyetemi docense. 1997-ben és 2005-ben Pro Architectura, 1999-ben Ybl-díjat kapott. • MORAVÁNSZKY ÁKOS építész, építészettörténész, elméleti író, egyetemi tanár. 1974-ben szerzett építész diplomát a BME Építészkarán, építész tervező­ként kezdte pályáját. 1977-ben Herder-ösztöndíjjal a bécsi TU-n művészettörté­netet tanult. 1983-1986 között a Magyar építőművészet folyóirat főszerkesztője volt, majd Münchenben Humboldt-ösztöndíjasként folytatott művészettörténeti tanulmányokat. 1989-1991 között a Getty Center kutatója, 1991-1996 között az MIT vendégelőadója, 1996-tól a zürichi ETH oktatója. Számos nemzetközi konferencia szervezője, építészeti szaklapok szerkesztőségi tagja, kötete szer­zője és szerkesztője. Kutatási területe a 19-20. század fordulójának közép- és kelet-európai művészete. 2005-től a zürichi ETFI professzora. • SUGÁR PÉTER építész, DLA (2004), Ybl-díj (2002), Pro Architectura-díj (2008). A BME építészkarán a Középülettervezési Tanszék tanára, a Radius B+S Kft vezetője. Fontosabb megépült épületek: Tolcsva, OREMUS borászat (1996- 98-2000); Budapest, volt bőrgyári épület átépítése (2002-2003); Szegi, Törley pincészet fogadóépülete, 2005; Villány, Sauska és társa borászat (2006-2007); Budapest, Lánchíd 19 Hotel (2006-2007); Gyöngyös, Kékes Étterem felújítása (2007-2008); Graphisoft Park fogadóépület (2016). • SULYOK MIKLÓS művészettörténész, a Budapest Galéria kurátora. Szakte­rülete a kortárs magyar építészet. 1993-98 között a Római Magyar Akadémia művészeti titkára, az RMA kortárs művészeti galériájának elindítója. 2002-ben a Velencei Építészeti Biennále Magyar Pavilonjának kurátora. • SZABÓ JULIANNA építész, urbanista. 1992-ben szerzett diplomát a BME Építészkarán, 1995-ben az Université Louis Pasteur-ön tanult, 2003-ban a BME-n városépítési és városgazdasági szakmérnöki végzettséget, 2008-ban DLA fokozatot szerzett. Jelenleg a BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tan­székének docense. 2009-11 között az MTA Regionális Kutatások Központjá­nak tudományos munkatársa. Budapest Tematikus Fejlesztési Programjainak kidolgozása során részt vett a szociális rehabilitáció koncepciójában. Számos városépítészeti, urbanisztikai tanulmány, könyvfejezet szerzője. • SZABÓ LEVENTE DLA, Ybl Miklós- és kétszeres Pro Architectura-díjas épí­tész. 1999-ben diplomázott a BME Középülettervezési Tanszékén, 2007-től ugyanitt főállású oktató, jelenleg egyetemi docens, tanszékvezető-helyettes. Elvégezte az EME Mesteriskola XVIII. ciklusát, később annak mestere. 2008-ban védte meg DLA fokozatát, 2017-ben habilitált. A Hetedik Műterem Kft. ügyveze­tőjeként többek között műemléképületek, középületek, közterek és emlékhelyek tervezője. 2012 és 2015 között az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjasa, 2015-ben jelent meg monográfiája Bán Ferenc építészete címmel. • SZEGŐ GYÖRGY építészmérnök (BME, 1972), belsőépítész (IMF, 1976), DLA (1999). 1972-73 BUVÁTI, 1979-88 a Csiky Gergely Színház díszlet-jelmeztervezője. 1982 a BITEF fődíjas Marat halála tervezője. Az Újvidéki Szcenográfiai Triennálé Ezüst-díjasa (1983). 1989-2001 között látványtervezést (MKE), ill. 1998-2003 között műtörténetet (ORZSE) oktat. 1987 MTA Soros-, 1990 Eötvös-, 1998 Széchenyi-ösz­­töndíjas. 1992 Greg Lynn ösztöndíjasa / F. Meritis, Univ. Amszterdam). Jászai-díj (1995), Dercsényi díj (1999). Érdemes művész (2002). 1983-tól publikál szakcikkeket és könyveket a vizuális kultúra területén. Építészeti, művészeti kiállítások kurátora/ tervezője (Építészeti Tendenciák 1981, Baumhorn Lipót építész, 1997, Diaszpóra és művészet 1999, 7. Velencei Építészeti Biennálé 2000, Á/mokÁ/modó/­/Millenáris Park 2001, 100 % kreativitás, I. Építészeti Nemzeti Szalon/Műcsarnok, 2014). 1997- től a MÉ szerk. biz. tag, 2001-től főszerkesztő. Az Utóirat melléklet alapító-szer­kesztője. 2014-ben Ybl díjat, 2016-ban Kiváló Művész elismerést, 2017-ben Ezüst Ácsceruza díjat kapott. 2014-től a Műcsarnok művészeti vezetője. • VÉKONY ZSOLT újságíró, kommunikációs szakember, jelenleg intézmé­nyi kommunikációval foglalkozik főállásban. Több lapban illetve portálon is jelentek meg cikkei (Hajdú-bihari Napló, Bors, Magyar Nemzet, Debrecen, Debreceni Disputa, Mozinet, kulter.hu), amelyek leginkább kulturális témájúak. Építészeti tárgyú írásait a Térlátás című blogján szokta publikálni. • ZSOLDOS ANNA művészettörténet szakos hallgató az ELTE BTK Művé­szettörténet szakán. Fél évet tanult Velencében és Rómában. Kutatási te­rülete a 20. századi és kortárs építészet. 2018-tól a Magyar Építőművészet gyakornoka.­ ­1® 2019/01

Next