Régi-Új Magyar Építőművészet, 2019 (1-6. szám)
2019 / 3. szám
A telken eredetileg egy Pollack Mihály által, párizsi mintára tervezett üzletház állt (Brudern-bazár, 1817), innen ered a ház neve; az üzletek a földszinten keresztülfutó, nyilvános passzázsból nyíltak. 1906-ban a telket megvásárolta a Belvárosi Takarékpénztár, az üzletházat elbontották, és egy tervpályázat révén Schmahl Henrik kapott megbízást az új épület tervezésére. 1912 őszére készült el, júliusban azonban Schmahl Henrik váratlanul elhunyt, így közvetlen munkatársa, Lipták Pál fejezte be az épületet. A trapéz alakú saroktelekre épült ház homlokzatai a Ferenciek tere - Kígyó utca, illetve a Petőfi Sándor utca felé néznek. Schmahl zseniális módon ötszögesítette a telket, lecsapta a sarkot, létrehozta a harmadik utcai homlokzatot, és ezt tervezte meg messziről is jól látható, kéttornyos főhomlokzatnak, az elegáns főbejáratnak, amely egyenesen a bank szívébe, a pénztártermébe vezetett. A ház kuriózumának tartott passzázs megmaradt, sőt az egyik fő ékessége lett. Az üvegablakokat Róth Miksa tervezte, a kerámiák, majolikák, mázas téglaelemek a Zsolnay gyárban készültek, a padlóburkolat a német Villeroy és Bach műhelyeiben, a kor legjobbjai dolgoztak az épületen. A mór (hispániai arab-szúfi) és neogótikus stílust ötvöző, historizáló szecessziós banképület, üzlet- és lakóház a második világháború során nem sérült meg komolyabban, a gyorsan kiépülő szocialista hatalom 1949-ben a banki ingatlanvagyon részeként államosította, „felújította” belső tereit, átalakította - értsd: felszabdalta - az emeleti nagypolgári lakásokat. Az egykori banki pénztárterem fényűző pompáját az ötvenes években teljesen felszámolták, eltüntetve a Spiegel Frigyes tervei nyomán készült szecessziós, „burzsoá” banki enteriőrt. A hatvanas években a házat ismét „felújították”, elpucolva számos még megmaradt elemet (csillárok, fali díszek, rézkorlátok, portálok); ekkor települt be az IBUSZ főirodája. 1967-től szerencsére műemléki védelem alatt áll a Párisi Udvar. Ennek ellenére a rendszerváltó évek után 2010-ig folyamatosan pusztult, adták-vették, de senki sem mert belekezdeni az újjáépítésbe, félve a kötöttségektől és a költségektől. 2014 nyarán a Belvárosi Önkormányzatnak végre sikerült értékesíteni a házat: a vevő a Párizs Property Kft. projektcég lett. A megállapodás szerint az épületet óriási befektetéssel felújítják, benne ötcsillagos szállodát, éttermeket, kávézókat, üzleteket, konferenciatermeket, wellness- és fitneszrészleget alakítanak ki. 2015 februárjában az építészeti tervezéssel a Nagy Csaba vezette Archikon Kft.-t, a belsőépítészeti kialakítással a Göde András és Kéry Balázs által irányított Kroki Stúdiót bízták meg, akik azonnal megkezdték az épület felmérését, az eredeti tervek és levéltári források feldolgozását. Az elsődleges tervezői szándék az épület három fő stílusvonalának - a neogót, a mór és a magyar szecesszió jegyeinek - megőrzése, kiemelése és az új belsőépítészeti koncepcióba való beépítése volt. 2016 tavaszán a bontásokkal megkezdődött a felújítási munka. Sok meglepetéssel, az eredeti tervektől eltérő megoldással találkoztak, és a korabeli szerkezetek megerősítése, újraépítése is szükségessé vált. Most, mintegy négy és fél évnyi munka, több száz terv és részletterv, rengeteg munkaóra után elkészült. Az épület és passzázsa építészeti-iparművészeti kuriózum, Európa legnagyobb kerámiaburkolatú homlokzata gaz FOTÓ: BÓDIS KRISZTIÁN / MARKET TÉMA // THEMEUS’ 2019/03