Régi-Új Magyar Építőművészet, 2019 (1-6. szám)
2019 / 6. szám
mezhető és használható, rendezett természeti jellege miatt nem olyan jelentős elválasztó tényező, mint az itt maradt barnamezős ipari telephelyek: a belváros felé a volt gázgyár területe, a volt fatelepek, gyártóüzemek jelenleg használaton kívüli telkei, vagy a Duna felé haladva a városépítészeti szempontból nem túl szerencsés elhelyezkedésű szennyvíztelep. Építészeti szempontból pozitív színfolt a néhány éve épült felsőoktatási épület és kollégium. Baja-Újváros városépítészeti jellemzői, adottságai a korabeli fotók tanúsága alapján az 1980-as évektől kezdve igen markáns átalakuláson mentek át. A későbbi évtizedek beépítéseivel a lakótelep fokozatosan hozzánőtt a történeti városmaghoz, ugyanakkor élesen elkülönül attól. Az összképben pozitív tényezőként mindenképpen kiemelendő a lakótömböket körülölelő, térképző és térosztó szerepében komoly jelentőségű vegetáció: a házak közötti ligetes zöldfelületek nagymértékben tették élhetőbbé a már építésük idején is megkérdőjelezett, egyhangú paneleket. A paneles lakóházak nagy részét a 2000-es években, a panelprogramok keretében korszerűsítették, a homlokzati hőszigetelések és ablakcserék kivitelezési minősége viszont általában szemmel láthatóan alacsony, az időtállóságuk kérdéses. Mivel a lakások nagy arányban magántulajdonban vannak, nagyon nehéz elindítani egy komplex, teljes lépcsőházat vagy akár tömböt érintő beavatkozást, fejlesztést, átalakítást. A közterületeken az említett befejezetlenség képéhez a térburkolatok, utak, utcabútorok általános elavultsága és hiánya is hozzájárul, a közösségi hulladékgyűjtő pontok igénytelenek, nagy és növekvő számú autó foglal el értékes helyet a zöldfelületek kárára. A telep területében jelentős potenciál rejtőzik, köszönhetően a tágas, szellős beépítésnek, a különleges földrajzi elhelyezkedésének, a jó oktatási és egészségügyi ellátottságnak. Ahhoz, hogy a jövőben vonzó legyen, olyan fejlesztési koncepció szükséges, amely képes nagyobb összefüggésekben, holisztikusan gondolkodni, megőrizni a természeti táj és a történeti épített környezet értékeit, finoman bánik az új elemekkel, azok egymással harmonizáló egységet alkotnak, megteremtve egyfajta időtlen minőséget és szépséget, és nem pontszerű látványberuházásokkal operál. Sajnos ez az elmúlt évtizedek tapasztalata alapján az egész városból hiányzik. Emellett Bajának sokkal nagyobb problémákkal is szembe kell néznie a gazdasági és társadalmi folyamatok, az elvándorlás miatt, így kérdés, hogy az előreláthatóan zsugorodó városban milyen szerepet fog betölteni a lakótelep. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. KSH, Budapest 2019 - 2011. évi népszámlálás, KSH 3 Bácskai János György: Baja földrajza. Baja, 1943 4 uo. 5 uo. 6 Merk Zsuzsa: Nagy András emlékezete. Egy kisváros, Baja főépítészének munkássága (Bajai dolgozatok 13. Baja, 2001) Nagy András: Körséta a városban 6 uo. 7 Az 1956. évi dunai jeges árvíz évfordulója, 2016., Radó Mónika http://www.ovf.hu/hu/ korabbi-erdekessegek-1/az 1956 évi dunai jegesarvizevforduloja (elérés: 2019. 11. 18.) 8 Baja hosszú távú városfejlesztési koncepciója, VÁTI, 1974 . uo. 10 Petőfi Népe, 1979. 02. 22. 11 lásd 8. jegyzet 12 Petőfi Népe, 1979. 02. 20. 13 Petőfi Népe, 1971. 01.13. 14 Petőfi Népe, 1970. 03. 08. 15 lásd 13. jegyzet 16 uo. 17 lásd 2. jegyzet 18 Baja város integrált településfejlesztési stratégiájának megalapozó vizsgálata, 2015 HOUSING ESTATES IN TOWNS IN HUNGARY BAJA-ÚJVÁROS Baja is one of those Hungarian towns that have a history defined by the rivers and waters as well as their continuous changes throughout its existence. This natural factor did not only influence the geographical, economic aspects and structural features of the town’s fabric so far, but is also reflected in the local culture, the lively water sports events and lifestyles of people associated with water. A total of 16,891 flats are found in Baja, of which appr. 11,000 were built in the socialist era between 1949 and 1990 with traditional or prefab technologies. The majority of these units are located in the western part of the town next to the river Danube on a housing estate of Újváros built within the framework of the 15-year scheme of constructing residential buildings meant to solve the burning issues of the shortage of housing. To make the housing estate more attractive and presentable in the future, a new development scheme has to be created based on a systematic, holistic view and treatment of the correlations of a larger picture whilst preserving both the natural scenery and the historical values of the man-made environment, and also delicately treating the newly build components. ÚJVÁROS MA, HÁTTÉRBEN a DUNÁVAL. FOTÓ: SOMOGYI BÁLINT XIX. ÉVFOLYAM / 108. SZÁM UTÓIRAT // POST SCRIPTUM 69