Magyar Figyelő 1912/4
Bonkáló Sándor: A ruszofil agitáció és a rutén kérdés
A hiszofil agitáció és a rutén kérdés 103 országban s egyformán fenyegeti az oroszt és a lengyelt. Ez a veszély a védelemben egyesíti a kettőt. 1906-ban Leipzigben megjelent egy: Un danger pour l’Europe c. munka, (szerzője egy névtelen lengyel), amely az ukrainista kérdéssel foglalkozik s az ukrainista mozgalmat anarchisztikus, Oroszországot s az egész «civilizált» világot fenyegető veszedelemnek mondja, mert az ukrainisták műveletlen, barbár, még a hottentottáknál is alacsonyabb kultúrfokon álló emberek. Ezért a lengyeleket az oroszokkal való közös harcra szólítja a kisoroszok ellen. A felhívásnak annyi eredménye volt, hogy gróf Bobrinski a neoszlavizmus közismert«commisvoyageur»-je kezdeményezésére néhány orosz és lengyel politikusból álló bizottság alakult 1910. májusában, mely e kérdéssel foglalkozott. A bizottságban a következők vettek részt a) az oroszok részéről: gróf Bobrinszki, Krasovski, Livov és Maklakov, b) a lengyelek részéről: Dmovski, Dymsi, gróf Olizar, Svierzinski és Straszevic. A bizottság abban állapodott meg, hogy az u. n. Lengyel királyságban az összes nép-, felső- és középiskolákban az előadás nyelve a lengyel, az ukrajnai és litvániai állami iskolákban az orosz legyen, de a lengyelek magániskolái teljes szabadságot élveznek. Ezzel szemben a lengyeleknek kötelességük odahatni, hogy a Galicziában és Bukovinában levő összes rutén iskolákba s a közigazgatásba a mai rutén helyett az orosz nyelvet hozzák be. Természetesen ez nem hivatalos megállapodás, hanem néhány orosz és lengyel politikusnak a magánvéleménye, de igen alkalmas volt arra, hogy a ruténség elkeseredését a lengyelek és oroszok ellen még jobban fokozza. Az ukrajnai kérdés ezen ismertetése után térjünk vissza a ruszofilokhoz s az agitációhoz magához. A kissé hosszúra nyúlt történeti áttekintésre szükségünk volt, mert enélkül nem értenék meg, hogy Galicziában a lengyelek miért támogatják a ruszofil mozgalmat s akadályozzák meg minden eszközzel a rutének törekvéseit. Már előbb említettem, hogy Ausztriában és Magyarországon nincsenek oroszok, mégis honnan van az, hogy a rutének körében Galicziában aránylag elég sokan akadnak, akik magukat oroszoknak, ruszinoknak nevezik. Ezeket a galicziai oroszokat hazájukban «moszkvofilok» elnevezés alatt ismerik. Oroszország szolgálatában állanak s a