Magyar Figyelő 1916/3
Gajda Béla: Nemzetiségeink nyelve a középiskolában
Nemzetiségeink nyelve a középiskolában. Irta: Gajda Béla. Középiskoláink régóta sürgetett reformja felé megtörtént az első, kezdeményező lépés a kultuszminiszternek azon, a Ház elé terjesztett törvényjavaslatával, mely egyes adminisztratív jelentőségű újítások mellett a középiskolai oktatás gyakorlatibbá tételét is célozza azáltal, hogy a gimnázium úgynevezett «görögpótló» tárgyainak kiküszöbölésével egy nyugateurópai kultúrnyelv vagy egy hazai nemzetiségi nyelv tanítását kötelezően behozza az iskola tárgyai közé. A napi sajtó élénken megvitatta ez intézkedést, de szempontjait természetesen a pártpolitikából merítette. E sorok írója —aki tíz év óta működik exponált nemzetiségi vidéken levő középiskolában — megkísérti, hogy ott szerzett közvetlen tapasztalatai alapján a pártpolitikai szempontok mellőzésével, általános nemzeti, továbbá kulturális és tanügyi nézőpontból tegye vizsgálat tárgyává a javaslatot, nyomozva annak várható következéseit. Épen ezért a címben kitűzött célhoz képest nem a nyugateurópai nyelvek tanításával fog foglalkozni — hiszen ezek szüksége régen benn él már a köztudatban, hanem pusztán a nemzetiségi nyelveknek a magyar középiskolákba való bejutásával, mint ami eddigi nevelési rendszerünkben merőben nóvumként jelentkezik. Akik hazai viszonyainkat ismerik s azokkal számot vetnek, e javaslatot hosszú idők egyik legjelentősebb tanügyi eseményének fogják tekinteni, melytől politikai téren is liberális szellemének és emelkedett célzatának megfelelő mélyreható változások