Magyar Fórum, 1991. július-december (3. évfolyam, 27-50. szám)

1991-07-18 / 29. szám

16 1991. július 18 Magyar FöruM 15DERÍTŐ BBlübRI I­I. DERÍTŐ 168 Óra, július 2. Ocsovai Gábor párbeszéde Gágyor Pé­terrel: „­Az annyi mindent megtagadó, sőt meggyalázó huszadik századnak azért megvannak a maga tabui. Megvannak a nemzeti szim­bólumai, sérthetetlen, érint­hetetlen jelvényei, címerál­latai, zászlói. Egy revüben - amint látjuk - még ezekhez is lehet szentségtörő módon közelíteni. Botho Strauss mindenesetre alaposan el­bánik például a német sassal. A nemzeti erőnek, rendnek és folytonosságnak ezt a jel­képét gyilkosan profán, fri­vol játékba vonja be. Hogyan reagál erre a német nemzeti érzékenység? - A közönség nagyon ked­vezően. És azt hiszem, a tár­sadalom is.” Hegyfutárt a németeknek! * 168 Óra (folytatás): Visszatérve a megcsúfolt ta­bukhoz: az említett német sas valóban kemény jelenet­ben szerepel: a főszereplők egyike egyszerűen felfalja, minthogy ezt megelőzően talán a sas akarta felfalni őt.­­ Illetve: ki akarta szaba­dítani az állatkerti sast, a sas azonban nem hajlandó re­pülni. Szeretkezni próbál te­hát vele. Ám ez a szimboli­kusan misztikus szándék sem teljesül igazán, ezért hát nem egyszerűen megeszi a sast, hanem az felzabálódik általa.­­ Ezt a jelenetet minden­esetre úgy ’fordíthatjuk le’, mintha egy ágyjelenetben szerepeltetnék a magyar ki­rályi koronát...” Ahol szeretkezés közben re­mélhetőleg felzabálódik. * Magyar Hírlap, július 6.: „Bölcs körzeti orvosom szokta mondogatni: a leghü­lyébb strucc is kirántja fejét a homokból, ha kiadósan fal­ba rúgják.” Gádor Iván orvosi rovata. * Népszabadság július 6. In­terjú Gombár Csabával: Ön hétfőtől rendes szabad­ságát tölti. Időközben meg­érkezhetnek a kinevezett alenökök. Mi fog történni? - Miután az én feladatom a munkakörük meghatáro­zása, távollétemben nem na­gyon történhet semmi. Azt javaslom, ha az ön által emlí­tett helyzet bekövetkezne, vegyék ki ők is éves szabad­ságukat.” Tanácsos, hogy a miniszter­­elnök is vegye ki a Népszabadság július 6. Be­szélgetés Szalay Zsolttal, a Kossuth adó programigazga­tójával. Alighanem ez egy csapdahelyzet: a programi­gazgatónak tapasztalt rádi­ósnak kell lennie - és ön csaknem negyedszázada dolgozik a rádiós politikai műsorok területén -, azon­ban tapasztalt csak az lehet, aki az elmúlt évtizedekben részt vett az - úgymond - ká­dári propagandagépezet­ben.”­­ Amikor tavaly kicserélő­dött a felső vezetőség, fel voltam készülve rá, hogy ne­kem is mennem kell, hiszen én voltam a politikai főszer­kesztő. Végül nem kellett, de ma is érnek támadások. Nem esik jól, de együtt kell élnem azzal, hogy a nyilvá­nos kibeszélés és odamon­­dogatás a negyvenvalahány év csend után szerves része az óvodás magyar demokrá­ciának. Óvodás demokraták - úgy­mond - felnőtt propagandis­tát piszkálnak. * Népszava, július 8.: „Szóval se szocializmus, se kapitaliz­mus. Mi tagadás, az egér ha­sonlóan nehéz helyzetben volt a se dió, se mogyoró bo­rotvaélen táncolásával. Mert morgolódhatunk most, hogy ez sem jó, az sem jó, de ki mondja meg végre, hogy mi a jó?” Talán a diót borotvaélen táncoltató egér. Mai Nap, július 8.: „A nap kárpótlási híre: Kupa Mihály pénzügyminiszter azt nyilat­kozta, hogy vagy csináljuk meg gyorsan a kárpótlást, vagy felejtsük el egy életre, mert nehezen tudja már meg­magyarázni külföldi partnere­inek az ekörüli huzavonát. Ha helyesen értelmeztük az el­múlt hónapok kárpótlási vitá­it, akkor éppen e két álláspont birkózásának lehettünk tanúi. Egyelőre még azt nem sike­rült megtudnunk, hogy kinek jó, ha egyik, s kinek, ha a má­sik álláspont győz... ” Fel kéne hívni a thürmeri tudakozót. * Népszava, július 9.: „Vagy az hétezer ember-e a szélső­séges, aki a vakító napsütés dacára elment Kádár János sírjához az elmúlt szomba­ton? Szimpátiám nem az övék, de elgondolkodtató, hogy a hat parlamenti párt által szeretve tisztelt Nagy Imre temetésének évfordu­lóján mintha kevesebben lettek volna.” Számlálóbiztos, 1991. * Kurír, július 9.: „Jó dolog, ha az ember, közel a har­minchoz, rájön, hol rontotta el. Nekem például bukmé­kernek kellett volna men­nem. Akkor most egy az egy­hez adhatnám helyre, tétre, befutóra, hogy Király Edit lesz a magyar köztársasági rádió egyik alelnöke. Ha má­sért nem, már csak azért is tuti a dolog, mert az őt meg­hallgató parlamenti kulturá­lis bizottság ülésén széken vele szemben a Vasárnapi Újság legkedvesebb bot­ránypublicistája, Csurka Ist­ván úr foglalt helyet.” Pályatévesztett bukméker siralmai * Pesti Hírlap, július 10.: „Ha 1945 után őrgróf Pallavicini­­ből a népi demokratikus hadsereg Pálinkás őrnagya lehetett - igaz, végül a hóhér közeléig vezetett az alkal­mazkodó igyekezet - akkor miért ne ülhetne a polgár­­mesteri székbe a község exe­­meszempés vb-titkára.” Ha a Mindszenty bíborost kiszabadító Pálinkás őrnagy­nak kötél - akkor az exeme­szempéseknek polgármesteri szék. (Tollforgató alkalmaz­kodó igyekezete.) * Népszava, július 10.: „... abban szinte bizonyosak le­hetünk, hogy a politikusok nem sűrűn állnak fel a szé­kükből, miként eddig sem tették, pedig már lett volna rá alkalom: trianoni emlék­mű, taxisblokád, Kalasnyi­­kov-export és sikeres, ámde alkotmányellenes fegyver­begyűjtés.” Tart az ellenforradalmárok hatalombitorlása. * Magyar Hírlap, július 10.: „A magyar demokrácia kriti­kus szakaszába érkezett. A parlamenti pártok többsége a demokrácia, a jogállamiság és az esélyegyenlőség jelsza­vával háborút indított a szakszervezeti mozgalom el­len. Mindehhez segítséget és ürügyet szolgáltat két (kolla­­boráns) szervezet: a Függet­len Szakszervezetek De­mokratikus Ligája és a Mun­kástanácsok Országos Szö­vetsége.” Kollaboránsok a vörös csil­lagos szabadságharcosok el­len. * Népszabadság július 11.: „Méltó, hogy az egyházak visszakapjanak vagy kapja­nak épületeket, amelyekben annyi iskolát, amennyire va­lóban igény van, és annyit, amennyit valóban el tudnak látni javakkal is, pedagógu­sokkal is, megnyissanak. Ám ha valaha bizonyos céljaik anyagi fedezetét például egy bérház szolgálta volna, ak­kor ugyan gondolják meg, hogy annak a nyűgét szabad­­ó, józan észre vall-e, merem mondani: nem Isten ellen való-e a nyakukba venni?” A klerikális reakció immár Istent támadja. * Kurír, július 12.: „Történt mindez azzal egyidőben, hogy a honnak atyjai az or­szágnak házában a szakszer­vezeti vagyonmegosztás ürü­gyén vívták szokásos délutá­ni szócsatácskáikat...” Mindeközben a Kurírnál görgették a szokásos hordócs­kákat. Népszava, július 15. Ágh Attila: „Rosszul vizsgázott a parlamenti többség liberaliz­musból, az egyház és állam szétválasztásából... Rosszul vizsgáztak a kormánypártok közgazdaságtanból is, hiszen politikai vágyálmaik költsé­geit nem a költségvetés ter­minusaiban gondolták végig, hanem egyszerűen ráterhel­ték a jövőre, ’kerül, amibe kerül’ alapon. Ám az illibe­­ralizmus egy döntő ponton nyilvánvaló álliberalizmusba ment át.” 11- es ál-vizsgabiztos, 1991. * Sikeres vállalkozó lakatos Ferenc rajza i­ ! Megrendelem a MAGYAR FÓRUM­­ot...........példányban, és kérem az alábbi címre kézbesíteni: Megrendelő neve: .................................................................... Címe irányítószámmal:.............................................................. Az előfizetés díja negyed évre 312,-, fél évre 624,­, egy évre­­ 248,- Ft., külföldön élőknek egy évre 60 USD Az előfizetési díjat a fenti címen nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem. aláírás A megrendelőlapot borítékban, bérmentesítés nélkül az alábbi címre kérjük feladni: Vidéken: Postahivatal, Helyben Budapesten: Budapesti Postaigazgatóság Hírlaposztály Budapest, Pf. 4. 1360 Nyugdíjas vasutas tagozat Régi MÁV-dolgozók gyűltek találkozóra a Keleti pályauvar klub­­helyiségében, hogy megalakítsák a Vasutasok Független Szakszerve­zeti Szövetségének nyugdíjas tagozatát. Céljuk a tényleges érdekvéde­lem megteremtése, mert az MSZOSZ-hoz tartozó hagyományos szakszervezet ezt igen felületesen és esetlegesen látja el. Jelentős sé­relem érte például az idén nyugdíjba menőket. - Azonos idő és hasonló kereset mellett két-háromezer forinttal kevesebb nyugdíjat kaptunk, mint akik tavaly mentek nyugdíjba - há­­borog Kaiser Elemérné, kereskedelmi hivatalnok, harmincéves szol­gálattal. - Követeljük, hogy a nyugdíjunk mindenkor feleljen meg a szak­mai beosztásnak és a bérezésnek - mondja Zentai Gy. László. Papp Endre mérnök elmondta, hogy társaival véleményezik Sik­lós Csaba miniszter „Vasút 2000” című előterjesztését. Nyulasi Béla főfelügyelő az állami szolgálatot ellátó egyenruhások - vasutasok, postások, rendőrök - becsületének helyreállításáról beszél. Dancs­­házy László mérnöktanár a társadalmi gondolkodásba befészkelő­­dött téveszmék megváltoztatásának feladatát hangsúlyozza. Nem egy pár sínen járnak a régi vasútiak. J.L. A zsurnaliszta, aki színt vallott A Magyar Fórum június 20-i számában másodközlésben je­lent meg Pákovics Miklós Győri rendszerváltás, Elvtársi uralom a Kisalföldnél című írása. Némi meghökkenéssel olvastam. Van abban pikantéria, ha egykori lel­kes MSZMP-tag sorait viszont­látjuk olyan lapban is, amelyet, mint tudjuk, nem volt kommu­nisták szerkesztenek. Bár a két eseménynek semmi köze egymáshoz, azt írja Páko­vics mindjárt az elején, „hét új­ságírót bocsátottak el Győrött a Kisalföld című napilap szerkesz­tőségéből május 3-án., Mind­szenty hazahozatala és itthoni újratemetése napján”. Igaz az el­bocsátás és a hazahozatal egybe­esése, ám az újratemetés, mint ismeretes, egy nappal később történt. P. M. ilyen apróságokkal nem törődött. A volt kommunista új­ságíróknak ahhoz a fajtájához tartozik, amelyik annyira meg­szokta a tények, az események önkényes kezelését, az ideologi­­kus torzítást, hogy íme most, amikor ilyesmire már nincs szükség, egyszerűen nem tud tő­le szabadulni, így lesz leleplezés­nek szánt egész írása valóságtö­redékek és elhallgatások, torzí­tások és hazugságok nyálkás szö­vevényévé. Példaként bármelyik monda­tára hivatkozhatnék. Hogy mást ne mondjak, szerény iskolázott­ságú elődömet, a volt főszer­kesztőt, senki sem távolította el erőszakkal, zavaros ügyeivel ön­magát tette lehetetlenné (mind­erre természetesen írásos doku­mentumok vannak); a főszer­kesztői pályázat és választás kö­rül semmiféle manipuláció nem történt; az angol gazdasági igaz­gató nem arról beszélt, hogy az a legnagyobb hiba, ha a sajtó véle­ményeket közöl, és így tovább, és így tovább. Kérdezhetné valaki, ha ennyi­re hamis alapokon áll minden ki­jelentése, akkor miért írta meg cikkét, s némi változtatásokkal miért közöltette immár másod­szor? Azért, mert két év óta nem tud kikeveredni abból a válság­ból, amibe akkor jutott, amikor alkonyuló korszakában az MSZMP megyei bizottsága, fi­gyelembe véve a beadott pályá­zatokat, a közösség nyolcvan százalékának véleményét, nem őt nevezte ki a Kisalföld főszer­kesztőjévé. Először belülről, majd elbocsátása után kívülről mindent elkövetett a szerkesztő­ség rendjének szétzilálására. Klikkeket szervezett, elmélete­ket, feltételezéseket gyártott, mi, miért történt úgy, ahogyan történt. Tette mindezt a refor­mer, az igazság bajnoka pózá­ban. Ez egyébként nem esett ne­hezére. A szerepjátszást meg­szokta az elmúlt évtizedekben. Most éppen csak színt váltott. Kloss Andor * Mint látható, helyt adtunk Kloss Andor iskolázott főszer­kesztő sorainak, aki nem váltott színt. Ő az egyik legnagyobb me­gyei lap vezetőjeként a régi vörös színek hűséges hitvallója. Van eb­ben pikantéria. Egyébként a Ma­gyar Fórum nem vizsgálja a hoz­zá beküldött kéziratok szerzőinek volt párttagságát. A tényeket néz­zük. Amelyekről sajnos, Kloss Andor csak elnagyolva és mellé­kesen akar vagy tud szólni. Ebben is van pikantéria De az igazi pi­kantéria abban van, hogy a Kloss Andor­ok még mindig nincsenek válságban. Jó utat: „Élet”! Megjelent az IFJÚSÁGI DEMOKRATA FÓRUM lap­ja. Az újság címe: ÉLET. Az első szám tartalmából: Emlékmorzsák Csengey Dénesről; Társalgó Dr. Habsburg Ottóval; Ifjú Magyarország Alapítvány; Hrvatska avagy a horvát atyafiak; A liberalizmus hegemóniája; Novellapályá­zat; Táborozási lehetőség. A lap megrendelhető és kapható Budapesten, a VI. kerü­leti D u. 8-10-ben. * A Magyar Fórum szeretettel köszönti az IDF lapját és jó utat kíván! Hirdetés Várom azok jelentkezését, akik július 24-től augusztus 4-ig szívesen ten­nének látogatást egy alternatív (környezetvédelmi-turisztikai) kempingtá­borba. Részvételi díj: 15 ezer Ft, útiköltség. Érdeklődni lehet a 226-1958-as telefonszámon esténként. A 26. számban közölt rejtvény helyes megfejtése: ROBERT MERLE. A helyes megfejtést beküldők közül a Lakitelek Alapítvány ajándéka­ként egy-egy könyvet nyertek: Bólya Andrásné, Tatabánya; Osztrovics Kornél, Tata; Szüle Zoltán, Eger; Dr. Giricz Katalin, Dunakeszi; Tóth Gá­­borné, Debrecen; Tatár Imre, Miskolc; Mikó Sándor, Szekszárd; Horkai Linda, Sátoraljaújhely; Őri Katalin, Szombathely; Mikó Mária, Mohács- Újváros.

Next