Magyar Fórum, 2002. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

2002-03-14 / 11. szám

­ Megbízatás és fölajánlás Petőfinél Nagy egyéniségek életének alakulását vizsgálva könnyen megállapítható, hogy a fordulatra megérett állapotok egyrészt, másrészt a közvetlen körül­mények egyként hozzájárultak - és itt az utólagos vizsgálat kétes értéke! - a sorsfordító személy kiemel­kedéséhez. Ilyen történelmi helyzetet élt meg a magyar nemzet úgy az 1825 és 1848 közti időszakban. A reformkor, a Za­lán futásának megjelenése egy talpra álló magyar nemzetet okít, serkent, fölkészít. Petőfi Sándor égi kiválasz­tott küldöttünk volt. Ehhez hozzátar­tozik az is, hogy ő akart is kiválni. A történelem a kiválasztott, de ki­válni nem akaró, nem tudó közepese­ket nem tartja számon. Csak a betel­­jesülteket. Petőfi Sándor kapott egy megélés­re, megművelésre, megéneklésre, sze­­retetre kész népet, amely az első perc­től befogadta a vándort a maga mód­ján és a maga lehetőségei szerint, volt légyen az csupán egy soványka Petro­­vics Sándor. Ám a költővel maga a nép is más­ként bánik. Fölkapja, dédelgeti, keze ügyébe adogatja figyelmesen és óvatosan a szenvedést, a bánatot meg a szerete­­tet, a futó pusztai felhőket meg a ró­zsás naplementéket, szerelmeket meg a kitalálás nagyszerű örömét. Petőfi azok közé a kiválasztottak közé tartozott és oda is sorolta-számí­totta magát nyíltan, szigorúan, akik­nek sorsosztalékul a dicsőség mellé egy egész nemzet, egy földrész, végső soron az egész emberiség gondja ju­tott. És akik ezt vállalták. E hatalmas és gyönyörűséges Pető­­fi-vállalkozásba beletartozott rögvest a teljes nemzet, a nemzeti lét, az osz­tályok megismerése, betyárok és gró­fok szállásának és étkezőasztalának kipróbálása. Lehetőleg rövid idő alatt, mélyen és sürgősen. Ugyanis a kiválasztást és indítást intéző erők meglátásunk szerint mégiscsak kés­tek egy-két évet. Petőfi vállalta alig fölserdült fővel a katonaságot, cingáran, edzetlenül, de hát ez a rövid idő is szerepelt a külde­tési passzusban: kaland, nyomorúság és korai kilátó magaslat. Sok iskolahely, vándorlás, színész­kedés­­ mind-mind a hajsza rovatá­ban volt, hiszen találkoznia kellett az egész néppel, csárdákkal, oláh cigá­nyokkal, éhező apostolokkal, majd a szalontai jegyzővel, a „csúcs” Vörös­­martyval, a grófnékkal... És tanulni szekéren, kocsmákban, színfalak mögött ókori meg nyugati irodalmat, történelmet, sietni, sietni - és nem tudta, nem tudta, hogy ilyen kevés ideje van a Földön! Ha tudhat­ta volna, hogy úgy 92 év adatik meg neki, azt is kevesellte volna, és ugyan­ilyen lázasan sietett volna a minden­­ség-magyarság felé. Mert 26 vagy 92 év, egyként kevés ekkora küldetés­hez. Mindenből készülnie kellett, a romantikus verses epikából meg a népköltészetből, politikából és etiká­ból, mert a teljes erkölcsi, szellemi, nemzeti látóhatár befogadása volt az egyik előfeltétel egy forradalom vezér­­egyéniségéhez, magához a forrada­lomhoz, családhoz és szerelemhez, gyermekhez és az adott magyar iroda­lom csúcsaihoz. Csupán azért hangsúlyozom a föl­készülés nagy parancsát és annak tel­jesítését, mivel a kifejletét mindenki ismeri. Kiválasztott népek nincsenek, a sorstól kiválasztott személyek is a maguk vállalta igény szerint, erőben, fölkészültségben hatalmasokként és a feladatvállalás fehérizzásában vál­tak ki, váltak - emelkedtek - méltók­ká. A zseni fölkészülése ily rövid idő alatt a korszakos küldetésre, egyéni alkotásban és történelmi szerepben - ez az, aminek befogadására, áttekin­tésére alig képes az eleven élő lélek. Petőfi a zseni szintjén találkozha­tott egy percig az „égi paranccsal”. A többi az ő dolga volt. És elvégezte egy szálig azt is, ami ráméretett, azt is, amit Sándorként fölajánlott. Czegő Zoltán Magyar Fórum 2002. március 14. Csurka nagygyűlései Csurka István, a MIÉP elnöke március 16- án, szombaton 17 órai kezdettel előadást tart a bajai József Attila Művelődési Központban (Árpád tér 1.). A rendezvényen bemutatkozik Hernádi Tibor, Bács-Kiskun megye 9. számú választókerületének MIÉP-es ország­­gyűlési képviselőjelöltje. ★ ★★ Csurka István, a MIÉP elnöke március 17- én, vasárnap 16 órai kezdettel előadást tart a tiszakécskei Arany János Művelődési Központban (Béke út 142.). A rendezvényen bemutatkozik: dr. Vancsura István, Bács-Kiskun megye 3. számú választókerületének ország­­gyűlési képviselőjelöltje. ★ ★★ Csurka István, a MIÉP elnöke nagy­gyűlést tart március 18-án, hétfőn 17 órai kezdettel a miskolci Vasas Művelődési Központban (Miskolc, Újgyőri Fő tér). A MIÉP Borsod-Abaúj- Zemplén megyei és miskolci szervezete által összehívott rendezvényen részt vesz Győri Béla, a MIÉP szóvivője. A helyszínen jelen lesz Borsod-Abaúj- Zemplén megye 13 MIÉP-es ország­­gyűlési képviselőjelöltje: 1. vk. dr. Bory Endre, 2. vk. Kottman Dezső, 3. vk. Kocsis József, 4. vk. Jászka Erika, 5. vk. dr. Kós Csaba, 6. vk. Miklós Árpád, 7. vk. dr. Tamás Gyula, 8. vk. ifj. Komjáti Miklós, 9. vk. dr. Angyalos László, 10. vk. Pocsai Ferenc, 11. vk. dr. Szabolcs István, 12. vk .dr. Szikszay Tamás, 13. vk. Mikola István. Meghívott előadóművész: Homonyik Sándor.★ ★★ Csurka István, a MIÉP elnöke választási nagygyűlést tart Karcagon, március 19- én 17.30 órai kezdettel. Bemutatkozik Kemény István, Jász-Nagykun-Szolnok megye 8. számú választókerületének MIÉP-es képviselőjelöltje. Helyszín: Karcag, Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ, Dózsa György u. 5-7. ★ ★★ Csurka István, a MIÉP elnöke előadást tart a Pannon Esték keretén belül Érden március 20-án, szerdán 18 órai kezdet­tel. Közreműködik Szirmay József opera­énekes. Az est házigazdája: Mabda Gábor, Pest megye 8. számú választók­erületének MIÉP-es országgyűlési képviselőjelöltje. Helyszín: Érd, Városi Művelődési Központ színházterme, Alsó u. 9. ★ ★★ Csurka István, a MIÉP elnöke választási nagygyűlést tart március 21-én, csütörtökön 18 órai kezdettel a dunakeszi Körösi Csom­a Sándor Általános Iskolában. A MIÉP dunakeszi szervezete által összehívott ren­dezvényen bemutatkozik Wolf Gábor, Pest megye 3. számú választó­­kerületének MIÉP-es országgyűlési képviselőjelöltje. Helyszín: Dunakeszi, Garas utca 26. ★ ★★ Csurka István, a MIÉP elnöke március 22- én 17 órai kezdettel választási nagy­gyűlést tart Dunaújvárosban. Helyszín: színházterem, Városháza tér 1. A ren­dezvényen bemutatkozik dr. Győrik János, Fejér megye 3. számú választó­­kerületének MIÉP-es országgyűlési képviselőjelöltje. ★ ★★ Csurka István, a MIÉP elnöke március 23- án 17 órai kezdettel nagygyűlést tart a tatai Magyary Zoltán Művelődési Házban (Váralja út 4.). Az eseményen részt vesz Győri Béla, a MIÉP szóvivője. A rendezvény házigazdája Kovács Dávid, a Komárom-Esztergom megyei 2. számú választókerület MIÉP-es országgyűlési képviselőjelöltje. ★ ★★ Csurka István, a MIÉP elnöke m­árcius 25- én, hétfőn 18 órai kezdettel választási nagygyűlést tart Budapest XIII. kerületében. A Láng Művelődési Központban (Budapest XIII., Rozsnyai u. 3.) tartandó rendezvényén bemu­tatkozik: Oláh János József, Budapest 19. számú és Dancsecs György, Budapest 20. számú választókerületének MIÉP-es országgyűlési képviselőjelöltje. ★ ★★ Csurka István, a MIÉP elnöke a Gondolatébresztő esték című ren­dezvénysorozat keretén belül március 26- án 18 órai kezdettel az Erzsébetligeti Színházban ismerteti a MIÉP választási programját (Budapest XVI., Hunyadvár u. 43/c.). A MIÉP XVI. kerületi szervezete által életre hívott választási nagygyűlésen részt vesz Zsinka László, a Fővárosi Önkormányzat MIÉP-frak­­cióvezetője, Budapest XVI. kerület országgyűlési képviselőjelöltje. ★ ★★ Csurka István, a MIÉP elnöke választási nagygyűlést tart Siófokon, március 27- én 18 órai kezdettel. A rendezvényen bemutatkozik Horváth János, Somogy megye 3. számú választókerületének MIÉP-es képviselőjelöltje. Helyszín: Dél-balatoni Kulturális Központ, Sió­fok, Fő tér 2. A. Z. Hihetetlenül felgyorsult az idő - de ez csak a látszat. Valójában a dolgok ugyanolyan lassan formálódnak, a történelem bizony is­métli önmagát, és emberemlékezet óta ugyan­abba a folyóba lépünk, legfeljebb habjai ki­csit szennyesebbek. Március 15-e a modern Magyarország születésnapja, a nemzeti öntudatra ébredés nevezetes dátuma, a Magyar Köztársaság, a demokrácia, a forradalom, a szabadság napja - csupa szentséges és agyonkoptatott szó, mely már azok szívét sem dobogtatja meg, akik a háromszínű zászlók alatt még megpróbálnak valami újat és szépet mon­dani az egybegyűlteknek. A nagy nemzeti mitológia, Petőfi és Kossuth, Pilvax, már­ciusi ifjak, Jókai, Táncsics, Landerer, Nemzeti dal, de agyunkban ott van már Széchenyi kételye, ott van a vérszomjas ifjú király, Ferenc József, ott van a hiéna, Hay­­nau, ott van Világos és Arad és Bach és Deák és az első nagy háború és Trianon. Nem sikerült a magyar hazát megmenteni épségben sem így, sem úgy, sem Ausztriával, sem Ausztria nélkül, végső soron senkinek sem lett igaza, a szabadság vértanúinak sem, a hazaárulóknak sem, a haza harma­da maradt nekünk, a haladást pedig azok tűzték ki célul, akiknek számára a haladást a Tőke, a Haszon, a verseny és a kereskede­lem jelentette. A világi, állami ünnepek összetartó erejét kikezdi az idő, mert kisajá­títja a politika, bár március 15-ét semmiféle kurzus nem tudta megsemmisíteni, megha­misítani, még a hitvány, hazátlan kommu­nistáknak és liberálisoknak sem sikerült négy és fél évtized alatt, sem a moszkovita internacionalistáknak, sem a Nyugatra kül­dött álellenzéki kozmopolitáknak. Megha­misítani, elhallgattatni nem sikerült, ám az amerikai globalizmus virtuális valóságában felnövekvő nemzedékek számára Harry Potter vagy a Gyűrűk ura valószínűleg hi­telesebb és átélhetőbb figura, mint a magyar hazáért mindenét feláldozó forradalmárok és szabadságharcosok serege. Pátosszal teli, romantikus képek maradtak fent az emléke­zetben, magyar nótába és falvédőre való idézetekkel. A szabadság éppoly ábrándnak bizonyult, mint az egyenlőség, testvériség, a sajtószabadság vagy a közteherviselés, hogy az uniót Erdéllyel már ne is említsem. Nincs annál szánalmasabb és szörnyűbb képmutatás, mint amikor mindenkori poli­tikai vezetőink elégedett és meghatott arccal közlik a néppel, hogy nem hiába hullott a magyar vér, mert megvalósultak a márciusi forradalom céljai. Hát nem. Szinte semmi sem valósult meg belőlük, ahogyan 1956 forradalmának vértanúi is foroghatnak sír­jukban, akár megjelölt az, akár jeltelen, né­hány gesztuson, utcanév-változtatáson túl a lényeget illetően semmi sem történt, a ha­zaárulók, tömeggyilkosok és rokonaik, ba­rátaik, üzletfeleik köszönik szépen, remekül vannak, szovjet zsold helyett már régen amerikaiban, de azért néha elpanaszolják, hogy e bűnös, fasiszta nép üldözi őket. Maradék, kirabolt, lecsupaszított haza és csekélyke haladás - bizony elcsodálkozna Kossuth is, Széchenyi is, hová tűntek ebből a hazából a nemzetépítő, áldozatkész, magyar szívű magyarok. Bizony ott maradtak azok a harctereken, a barikádokon, ott porladnak a csontjaik idegen földben, Szibériától Ame­rikáig. Hányan és hányszor hitték, hogy jön majd a megváltás, a segítség önzetlenül Nyugatról, Keletről, de bizony az nem jött sosem, csak adószedők jöttek, gonosz taná­csok, tankok és bankok. A szomszéd népek meg úgy utálnak minket, ahogyan a tolva­jok utálják a kizsebeltet: puszta létünk is emlékezteti őket méltatlanságukra és szánal­mas kicsinységükre. „Hol van itt magyar felirat?” - kérdezné Széchenyi keserűen Budapest utcáin. „Hol van itt magyar áru?” - kérdezné Kossuth zavartan a nagy üzletközpontokban. „Hol van itt magyar?” - kérdezné Petőfi, nézeget­vén a maradék könyvesboltok és irodalmi fo­lyóiratok kínálatát. De azért ne búslakodjunk, hiszen húsvét előtt vagyunk, s március 15-e a magyar feltámadás bizonyosságát hordozza, Kos­suth népéből nem lesz még egyszer Kádár népe, de Horn, Kuncze, Kovács, Medgyessy népe sem, a piros-fehér-zöldből sosem lesz vörös, de sárga vagy kék sem - legfeljebb fe­kete, ha a magyar nép többsége a kollektív öngyilkosság mellett döntene, haza és hala­dás helyett. De erre gondolni sem szabad, mert áldott tavasz van, keresztény és ma­gyar feltámadás. Szentmihályi Szabó Péter Haza és haladás

Next