Magyar Fórum, 2015. július-december (27. évfolyam, 27-53. szám)
2015-12-17 / 51. szám
euobserver.com Amerikai állampolgárok a jövőben vízumkötelesen léphetnek csak be az Európai Unióba, ha az Egyesült Államok kormánya egyes uniós állampolgárok részére vízumkötelezettséget léptetne életbe. 28 uniós tagországi nagykövet fenyegette meg ezzel Washingtont azután, hogy az amerikai képviselőház módosítást szavazott meg a 2015-ös vízumügyben hozott törvényével kapcsolatban, írja az uniós ügyekre szakosodott portál. Szaúd-Arábia vezetésével 34 ország megalakított egy terrorellenes iszlám katonai szövetséget. A katonai szövetség hadműveleti központja a szaúdi fővárosban lesz. Arab országok - köztük Egyiptom, Katar, az Egyesült Arab Emírségek -, valamint más iszlám országok - például Törökország, Malajzia, Pakisztán - szerepel az alapítók listáján. Ezeknek az országoknak „kötelességük megvédeni az iszlám nemzetet az összes terrorista csoport és szervezet minden gonoszságától, hívják ezeket a szervezeteket bármilyen néven, és tartozzanak bármelyik vallási irányzathoz, ha halált és romlást hoznak a Földre, és céljuk az ártatlanok terrorizálása” - olvasható a közleményben. A síita muzulmánok lakta Irán, amely Szaúd-Arábia fő riválisa az arab világban való befolyásszerzésben, nem vesz részt a koalícióban. Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg, védelmi miniszter újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy a szövetség a szíriai, az iraki, a líbiai, az egyiptomi és az afganisztáni terrorizmus elleni erőfeszítéseket fogja összehangolni, de nem fejtette ki, hogy ez milyen konkrét lépéseket jelentene. „Összehangoljuk majd a nagyhatalmakkal és a nemzetközi szervezetekkel a szíriai és az iraki hadműveleteket” - mondta. Arra a kérdésre, hogy az Iszlám Államra koncentrálnak-e, azt válaszolta: „Minden terrorszervezetre, amely a szemünk elé kerül.” Az amerikai szövetségi rendszerhez tartozó arab országok egyre kevésbé vették ki a részüket az Iszlám Állam elleni harcból, amit nyugati partnereik nem néztek jó szemmel. Sigmar Gabriel német alkancellár megvádolta a szaúdiakat, hogy világszerte anyagilag támogatják az iszlám szélsőségeseket. A félrenézés időszakának vége - mondta Merkel helyettese. A német nyomásgyakorlásnak nem ez volt az első megnyilvánulása. A német hírszerzés december 2-án a nemzetbiztonság gyakorlatától eltérően nyilvánosságra hozott egy elemzést, melyben élesen bírálta a szaúdi külpolitikát. A megfontolt diplomáciát egy lobbanékony intervenciós politika válthatja fel. Milyen beavatkozásokra utalt a német hírszerzés? A válasz ugyanaz, ami a szaúdiak tétlenségére is magyarázatot ad: a szunnita monarchiát teljesen lefoglalta a síita Iránnal való hatalmi vetélkedés. A rivalizálás egyik központja a Jemenben zajló proxy-háború, az arab országok eddig főként erre a konfliktusra összpontosították erőforrásaikat. Jemenben hétfő éjféltől hét napos tűzszünet lépett életbe, ami szintén hozzájárulhatott a szaúdi fókuszváltáshoz. Svédországot szívesen tekintik a humanitárius szuperhatalomnak, amely minden idegent tárt karokkal vár. Ez a válság azonban megmutatta az ország korlátait. Svédországban a feszültség kitapintható, és ez a szélsőséges erők erősebbé válását hozza. A politikai tájkép a rendetlenséget mutatja, s a svéd lakosság unja hogy ellenőrizetlenül történnek náluk a dolgok. Svédország ezért két lehetőséget kínál fel a menekültek számára: Vagy kérjen menedékjogot, és akkor a menekült állomásra irányítják, ha nem hajlandó, akkor a következő vonattal visszamegy Dániába. Szeretnénk segíteni, mondja Borr. Azonban a szabályokat be kell tartani. Ha a menekült nem akar regisztrálni, az utazása itt ér véget. Tovább bővítik a határellenőrzést - jelentették be a tájékoztatón. Franciaországban a választásokon az internacionalisták győztek a hétvégén abban a viadalban, amely világszerte játszódik le a nacionalisták és internacionalisták között, írja a globális brit lap. Párizsban a klímaváltozás terén csaknem 200 ország állapodott meg. Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke korábban azt mondta, a politika egyre inkább a nacionalisták és a globalisták rivalizálásáról szól. A hétvégi események azt mutatták, hogy a globalisták még mindig uralkodnak, de szűkül a mezsgye. A nacionalistáknak kellemetlen a globális együttműködés a klímaváltozás terén. Ezért állítják, hogy a valóságban nincs is globális felmelegedés. Mint Donald Trump, aki meg fogja támadni azt az egyezséget, hogy a gazdagabb nemzetek fizessenek a fejlődő országoknak a károsanyag-kibocsátás csökkentéséért. Miért támogatnak a zsidók egy radikális német jobboldali mozgalmat? Rotem Ahitov egy rögtönzött színpadon állva, maga köré tekert fekete-vörös-sárga német zászlóval több ezer tüntetőhöz szólva olyan feloldozást kínált nekik, amit csak egy hozzá hasonló ember adhat. „Zsidó vagyok! - kiáltja. - A családom 700 éve Németországban él, nekem elhihetitek, hogy itt nincsenek nácik.” Rövid és szenvedélyes beszédében Ahituv, aki Izraelből települt át Németországba, a mohamedánok európai térnyerésének veszélyéről szólt, és kijelentette, hogy a németországi zsidók támogatják a PEGIDA-t, a jobboldali populista mozgalmat. 2014 októbere óta hétfőnként egyre többen mennek az utcára a kelet-németországi Drezdában, sőt az utóbbi időben már nem csak helyiek. Fő követelésük az európai „iszlamizáció” megállítása, amelyet az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen nevű mozgalom (PEGIDA) intézményesít. A csoport népszerűsége gyorsan növekszik, tízezres megmozdulásaikra viszont egyelőre többszörös „túlerőben” lévő ellentüntetésekkel válaszolnak A PEGIDA egy meglehetősen titokzatos mozgalom, két kulcsembere közül az egyik az alapító, Lutz Bachmann 41 éves grafikus, a másik pedig a szóvivő, az eredetileg gazdasági tanácsadóként dolgozó, 36 éves Kathrin Oertel. Mindketten szászországiak, a szervezők évek óta ismerik egymást, jó barátok, ahogy a Spiegel portréja fogalmaz. A hamburgi hetilap megjegyzi azt is, hogy amíg Bachmann inkább a háttérben húzódik meg, addig Oertel egyértelműen a PEGIDA reklámarca, dacára annak, hogy a tüntetéseken túlnyomó többségben férfiak vesznek részt.