Magyar Fórum, 2015. július-december (27. évfolyam, 27-53. szám)
2015-12-17 / 51. szám
2015. december 17. Márte Tamás Számomra érthetetlen, de 1996 óta áll Szulejmán szultán szobra Szigetváron a hazáért életét adó Zrínyi Miklós szobra mellett. Nem olyan ez, mintha a Duna-parti cipők mellett Hitler-szobor, a recski munkatáborban meg Sztálin-emlékmű lenne? Mitől volt jobb Szulejmán, mint Hitler, Sztálin vagy hazánk bármelyik megszállója? Hány magyar ember vére szárad a lelkén? Úgy tűnik, régészeknek és történészeknek sikerült azonosítaniuk és feltárniuk Szulejmán síremlékét. Minden valószínűség szerint I. Szulejmán szultán sírhelyét, az egykori mauzóleumot, valamint egy unikális oszmán kori települést sikerült megtalálniuk a szigetvár-turbéki szőlőhegyen. Ahhoz azonban, hogy teljes bizonyossággal ki lehessen jelenteni, hogy a türbét találták meg, fel kell tárni a többi épület maradványait is és tisztázni szükséges egymáshoz való viszonyukat - írja az MTI. A szultán Szigetvár 1566-os ostroma közben hunyt el, holttestét hazavitték, belső szerveit azonban itt temették el és a török hódoltság korában síremléket állítottak neki, amit igen sok muszlim zarándok látogatott. Ám a török kiűzése után a türbe és az említett város eltűnt. Most viszont feltárásukkal együtt a törökök újra mohamedán központot építenének Szigetváron, várva, hogy ismét mohamedán zarándokok ezrei keljenek útra és jöjjenek el Szigetvárra, tisztelegve Nagy Szulejmán emléke előtt. A kutatással foglalkozó magyar régészek és történészek izgatottak az ügyet illetően, a feltárás vitathatatlan jelentősége mellett arról beszélnek, hogy gazdaságilag igen jótékony hatásai lesznek a zarándokközpontnak és lelkesen várják a jubileumi esztendőt, amikor 450 éve lesz, hogy Zrínyi Miklós és Szulejmán szultán meghaltak. Nyilatkozataik alapján azt gondolná az ember, hogy két nagyszerű ellenfélről van szó, mint Puskás Ferenc és Stanley Matthews. Pedig egyikük vérét adta hazájáért és a keresztény Európáért, a másik viszont egy véreskezű hódító. Hány magyart hánytak kardélre Szulejmán katonái? Hány nőt erőszakoltak meg? Hány embert hurcoltak el, hogy eladják rabszolgának? Hány gyermeket vittek el janicsárnak? Uralkodása idején (1520-1566) maga Szulejmán szultán hét hadjáratot vezetett hazánk ellen, idősebb korában pedig még jó párat pasál. Szétszakította az addig egységes Magyar Királyságot, meghódította hazánk nagy részét, Erdélyt pedig adófizetőjévé és a Porta vazallusává tette. Csak pár eseményt, adatot idézzünk fel ezekből az évekből. Nándorfehérvár 1521-es ostromakor a vár védői mikor minden vízkészletük elfogyott, feladták a várat, cserébe a szultán szabad elvonulást ígért nekik, ám katonái mégis lemészárolták őket. És erre találunk még példát a következő évtizedekben is. A számunkra tragikus kimenetelű mohácsi csata után mind a kétezer hadifoglyot Szulejmán trónja előtt fejezték le, majd módszeres irtásba kezdtek a környező vármegyékben. Ezt követően seregével bevonult Budára a szultán, a várat kifosztotta majd felgyújtana. A java pedig csak ezután kezdődött, négy évtizedig gyilkoltak, raboltak, fosztogattak és kegyetlenkedtek parancsára katonái. A nagyszerű történész, Engel Pál tanulmányaiban olvashatjuk, micsoda károkat okoztak. Ez idő alatt falvak százai tűntek el, a déli vármegyékben átlagosan 90%os népességpusztulásról beszélhetünk. Míg a Mohács előtti plébániai tizedjegyzékekben magyar nevű településekről, színmagyar lakosságról olvashatunk, addig a XVI. század végére vagy eltűntek ezek a falvak, vagy új névvel és néhány szerb családdal jelennek meg a török adóösszeírásokban. Szulejmán hódításainak vitathatatlan szerepe van Magyarország 1920-as sorsában. És ez csak néhány adat, mi lenne, ha olyan pontos forrásaink lennének ezekről az évtizedekből, mint a XX. századról? Egyesek legyinthetnek, hogy régen volt. Igaz, de ez nem lehet érv, főleg nem a történelemmel foglalkozóknak. Mások mondhatják, ártana a jelenkori magyar-török barátságnak, ha nem mennénk bele a zarándokhely felállításába. Ez sem lehet érv. Van, amikor vállalni kell a konfliktust. Melyik ország építené ősei gyilkosának kultuszát? Zrínyi, a szigetvári, a nándorfehérvári, a mohácsi, a kőszegi, a drégelyi, az egri stb. hősök nem azért haltak meg, hogy aztán az utókor ugyanúgy emlékezzen rájuk, mint gyilkosaikra. Arról nem beszélve, hogy hazánk bevándorláspolitikájával, az iszlám invázió elleni bátor kiállásunkkal sincs mindez összhangban. Illúzióim nincsenek, tudom, hogy Szulejmán szobra háborítatlanul a helyén marad, és a muszlim zarándokközpont is fel fog épülni. Hiszen ez ellen nem emeli fel a szavát sem a DK, sem Colleen Bell, sem a Heti Válasz. Ugyanis őket Hóman Bálint székesfehérvári szobrának felállítása bántja, pedig őt nem terheli egy embernek a halála sem, ráadásul év elején rehabilitálták. Elég szomorú, hogy egyre kevesebb olyan szereplője van a magyar történelemnek, akit mindenki elismer, de még elkeserítőbb, hogy egyesek a magyarság egyik legnagyobb hóhérának kultuszát építik. SZULEJMÁN-KULTUSZ latin-történelem szakos tanár Magyar FortrM „Nem került csizma a földre” Csak szárazföldi erők bevetésével lehetne az Iszlám Államot legyőzni Magyarország biztonsági környezetéről, az ukrajnai konfliktusról, a terrorizmus kihívásairól, és a bevándorlók áradatáról lapunknak Vargha Tamás miniszterhelyettes nyilatkozott, aki elmondta, hogy rossz megoldás, mikor a cselekedni képtelen Európai Unió bürokratái 120 ezer bevándorlót a kötelező betelepítési kvóta alapján akarnak elosztani a tagállamokban, miközben idén a bevándorlók száma összességében meghaladta az egymilliót. Azért tartotta éppen Székesfehérváron a konferenciát a Magyar Atlanti Tanács, mert a városban NATO-parancsnokságot létesítenek ? - Amikor két évvel ezelőtt elkezdtük a rendezvényt szervezni, még nem tudtuk, hogy ez az összekötő feladatokat ellátó törzselem Fehérváron lesz. Székesfehérvár katonaváros, ez pedig kellő indok volt arra, hogy a konferencia helyszínéül szolgáljon. Mi jellemzi Magyarország biztonsági környezetét? - Környezetünkben az egyik kihívást az ukrajnai helyzet megváltozása jelenti. Oroszország egy pillanat alatt visszavette a Krím-félszigetet, mert úgy gondolta, hogy az övé. Ezzel megváltoztatta és megsértette a rendszerváltás utáni években kialakult európai status quót. Ez a helyzet pedig különösen azért jelentős változás környezetünkben, mert a II. világégést követő időszak háborúi, így a vietnami és a koreai, még abban a „koordináta rendszerben” zajlottak, amelyet mi a filmekből ismerünk. Tehát egy „hagyományos” háborúra gondolunk. Most másféle háború zajlik. Elkezdtük megtanulni az aszimmetrikus, a hibrid háború fogalmát. És mindig gondolni kell arra, hogy Ukrajna nyugati részén, Kárpátalján magyarok élnek, akikért mi felelősséggel tartozunk. A másik változás az idei évhez kapcsolódik, amikor tömegesen megjelentek a bevándorlók a magyar határon. Számuk elérte a napi 7-10 ezret is. Amíg a magyar-szerb és a magyar-horvát határon nem építettük meg a kerítést, és nem parancsoltunk megálljt a Magyarországon átözönlő bevándorlók áradatának, addig a migránsok száma elérte a 400 ezret. Korábban ez a szám alig érte el az évi 4 ezer főt. Ezért zártuk le a zöld határt, s nem a határátkelőket, melyek jelenleg is üzemelnek, és várják a turistákat, utazókat, üzletembereket. A magukat menekülteknek nevezők csak egy kis töredéke a valóban menedékkérő. A több százezer bevándorló más okból indult el szülőföldjéről. Ezt a valós okot azokban az országokban kell keresni, ahonnét elindulnak. Mert azokban az országokban, például Afganisztánban, Irakban, Líbiában, évtizedek óta nincs rend. Senki nem gondolja azt, hogy azok a diktatórikus rendszerek, melyek ezekben az államokban voltak, olyanok, melyek nekünk, európaiaknak elfogadhatóak lennének. De megváltoztatni a rendszert ezekben az országokban anélkül, hogy lenne valakinek jövőképe arról, hogy mi lesz majd azután, hogy a diktátort eltávolították, az bizonyos mértékben felelőtlenség. Hiába szabadult meg Irak Szaddám Huszeintől, hiába voltak ott a koalíciós erők - köztük a magyar katonák, akik kiválóan teljesítették küldetésüket mindenhol, ahol szolgáltak, illetve szolgálnak -, mégsem érték el a kívánt célt, hiszen amikor az Iszlám Állam nevű terrorszervezet megtámadta az iraki hadsereget, az fejvesztve menekült. Ráadásul úgy, hogy hátrahagyták az amerikaiak által otthagyott nagy értékű és modern harci eszközöket. Ezeket az Iszlám Állam hadizsákmányként elvitte, így jelentősen megerősödött. S az a háború, amit az Iszlám Állam ellen kell vívni, újfent nem az a konvencionális háború, ami a fejünkben él. Nagyvárosokat foglaltak el, tartanak kézben, a levegőből csak akkor lehet ellenük bármit tenni, amikor úton vannak, a konvojaikkal vonulnak. Ezért a bombázásuk nem jelent megoldást. Katonai szakértők sokszor ezt az angol kifejezést mondják: „boots on the ground”, tehát a „csizma a földön”, ami azt jelenti, hogy anélkül, hogy szárazföldi csapatok felvennék a harcot és legyőznék az Iszlám Állam fegyvereseit, nincs megoldás. December 8-ai hír, hogy az USA elnöke bejelentette, még nem tervezi szárazföldi csapatok bevetését, csak a levegőből gyengítik meg az ellenséget. A kurdok pedig hiába nagyon jó katonák, segítségre van szükségük ahhoz, hogy fel tudják venni a harcot az Iszlám Állammal szemben. Amennyiben a nyugati vezető államok nem kardoskodtak volna a menekültek beengedése mellett, akkor most nem jelentene ekkora kihívást a terrorizmus? - Ha 400 ezer bevándorló érkezik Magyarországra, sajnos nagyobb az esélye annak, hogy terroristák is kihasználják a nagy tömeget, és észrevétlenül maradnak. Mint ahogy ez a párizsi merénylet kapcsán is beigazolódott. Hiszen a nyomozásokból is kiderült, vannak a merénylők között olyanok, akik Görögország és hazánk érintésével érkeztek Európába. Tény, hogy a bevándorlásra vonatkozó jelenlegi európai szabályozások és rendszerek nem képesek kezelni a migránsok rendkívüli módon megnövekedett számát. Ezért is mondtuk az első pillanattól kezdve, hogy meg kell állítani a bevándorlást, és abban kell segíteni migránsokat, hogy a szülőföldjükön boldoguljanak. Nem megoldás, hogy a cselekedni képtelen Európai Unió bürokratái 120 ezer bevándorlót a kötelező betelepítési kvóta alapján akarjanak elosztani a tagállamokban, miközben a bevándorlók száma összességében, idén meghaladta az egymilliót. Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese HONVÉDELEM 5