Magyar Fórum, 2015. július-december (27. évfolyam, 27-53. szám)
2015-12-17 / 51. szám
A Magicímű ifjúságpolitika Csillebérc a magyar fiataloké A szocialista kormányzás idején többen arra játszottak, hogy majd elévül mindenfajta igény Mi az oka, hogy tizenöt évre volt szükség a jogerős ítéletig, mely kimondja, hogy a hajdani csillebérci úttörőtábor a magyar állam tulajdona? A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) 1989. április 22-én tartott kongresszusán döntött megszűnéséről, és egyben létrehozta a Demokratikus Politikai Ifjúsági Szervezetek Szövetségét. Ezt követően, még a rendszerváltás előtt, az utolsó pillanatban játszották át az ingatlant a Magyar Úttörők Szövetségének úgy, hogy a KISZ feloszlatása után két hónappal írták alá azt a szerződést, amellyel elajándékozták a szabadidőközpontot. Ez a szerződés három napon belül életbe lépett, és a tulajdonjogot gyorsan be is jegyezték. A sietség oka feltehetően az volt, hogy ekkor az állami ingatlan kezelője, azaz a KISZ a tulajdonjogot még átruházhatta egy másik szervezetre. Egy munkanappal később, a földtörvény módosítása miatt azonban ezt már nem tehette volna meg. A földtörvény akkori módosítása pont azért született, hogy az állami vagyon kijátszását megakadályozza. Éppen a csillebérci, a tulajdonjogról dönteni hivatott perben mondta ki már korábban a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Demisz nem jogutódja a KISZ- nek. Mindezek alapján kijelenthető, az elajándékozott, már a Gyurcsány Ferencék alapította Demisz neve alatt elprivatizált KISZ- vagyon törvényessége megkérdőjelezhető. Ennek szerény része volt az a csillebérci vadászház is, amelyet Rácz Péter főúttörő, a Magyar Úttörőszövetség korábbi elnöke adott el az unokatestvérének tizenötmillió forintért, miközben a kastély független ingatlanszakértő értékbecslése szerint az eladás idején 96,8 millió forintot ért. A rendszerváltoztatás időszakára jellemző, hogy az 1989- ben megszűnt KISZ neve alatt 1993-ban az akkor még állami OTP-től hitelt is vettek fel az ingatlanra, amelyet aztán nem fizettek viszsza, így a tartozást újra az államra terhelték. Ezt a vadászházat szerette volna visszaperelni az állam, ám első fokon ez nem sikerült. Mindehhez hozzátartozik, hogy a főúttörő, Rácz Péter a Magyar Úttörők Szövetsége ellenőrző bizottságát sem tájékoztatta az ügyletről, de a szövetség az eladás után szolgálati lakásként mégis kibérelte a kastélyt elnöke részére. Később, 2007-ben Ráczot a csillebérci vadászház eladása ügyében hűtlen kezelés miatt jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre és egymillió forint pénzbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság. 25 éven át egyáltalán mire használta a tulajdonos Csillebércet? Huszonöt éve a spontán privatizáció után a magánérdek megelőzte a közérdeket ezen a területen is. Profittermelésre használták a csillebérci tábort ahelyett, hogy megnyitották volna a fiatal- és gyermeküdültetés számára, ahogyan az az Erzsébet-táborokkal lehetővé vált. Az MSZP-SZDSZ-kormányok miként viszonyultak ehhez a komplexumhoz? - A szocialista kormányzás idején többen arra játszottak, hogy majd elévül mindenfajta igény, és a határidők lejárnak. Az első Orbán-kormány idején indult el az a jogi eljárás, amivel megpróbálták visszaszerezni a tulajdonjogot. A szocialista kormányok idején különböző külső körülményekre hivatkozva hátráltatták az eljárást azért, hogy a szocialista párthoz ezer szállal kötődő vezetők pénzért még évekig hasznosítani tudják a központot. Említhetjük Nagy Nórát, korábbi szocialista képviselőt, az MSZP elnökségi tagját, de felbukkant a zűrös ügyleteknél Nyakó István volt MSZP-s képviselő, vagy a jelenleg független országgyűlési képviselő, DK-s politikus Varjú László neve is. A 2015. november 4-ei jogerős ítélettel nemcsak visszaadták a tábort, hanem rendezték a jogi helyzetet és immár visszajegyezhető a magyar állam tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba. Ennek az ingatlannak a magyar fiatalokat, a magyar gyerektáboroztatás ügyét kell szolgálnia. A legszerényebb becslések szerint is 5-10 milliárdos összegtől estek el a főként rászoruló magyar fiatalok amiatt, hogy éveken át nem tudtak ott számukra táborokat szervezni. Azzal, hogy a szocialisták privatizálták a tábort, a gyermekek ellen követtek el bűnt. Zsákmánynak, szocialista kifizetőhelynek tekintették a tábort, és ahelyett, hogy a fiataloknak adták volna, saját céljaikra használták. Egyértelmű a jogerős bírósági ítélet, és a Csillebérci Szabadidő és Ifjúsági Központnak minél előbb azokat kell szolgálnia, akiket megillet, a fiatalokat -jelentette ki Rétvári Bence, és felidézve a korábbi szlogent, miszerint „az úttörő nem lop, csak szerez”, elmondta: a rendszerváltás előtt, az utolsó pillanatban játszották át a 4,5 hektáros ingatlant. Dr. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára Mióta üdülhetnek a kárpátaljai gyermekek az Erzsébetprogram keretén belül? Az Erzsébet-program létrehozása óta, egészen 2012- től külhoni magyar gyermekek is üdülhetnek az anyaországban. Idén, tekintettel a kárpátaljai magyarság történetének egyik legsúlyosabb válságára, a kormány együttműködésével Alapítványunk kifejezetten a kárpátaljai magyar gyermekek táborozására vonatkozó pályázatot hirdetett meg. Ezzel a kormány célja, hogy a kárpátaljai magyar családokat minden lehetséges módon támogassa. A kiemelt program első üteme nyáron zajlott, tíz héten keresztül vártak az Erzsébet Táborokba közel 3 ezer kárpátaljai magyar gyermeket. Most pedig, tekintettel a januári tanítási szünetre, folytatjuk ezt a sikeres kezdeményezést. Ennek keretében az Alapítvány ismét kiírta a pályázatot, amelyre több száz gyermek jelentkezését várjuk. Télen a zánkai és a székelyföldi Ivóban lévő Erzsébet-táborok fogad Tehát közösen vettek részt a bátorságpróbákon, esti programokon, és a visszajelzések alapján kijelenthetjük, hogy pátaljai magyar gyermekek, akik még nem vettek részt a programban. A kezdeményezés célja, hogy minél több, ebbe a korcsoportba tartozó gyermek számára biztosítsuk az üdülés, a táborozás lehetőségét. Foglalkozásokat is szerveznek? - Természetesen. Alapítványunk minden esetben arra törekszik, hogy a gyermekeknek színes és tartalmas programokat biztosítson. Ez ugyanúgy vonatkozik mind a nyári, mind a téli időszakra, a gyerekek számára mindig lehetőséget biztosítunk a helyi kultúra és környezet megismerésére. Akik Zánkára mennek, január 3. és 9. között a táborban megismerkedhetnek a film és animáció tervezés, a divat- és textiltervezés, vagy a formatervezés alapjaival valamint látogatást tehetnek a veszprémi állatkertben és a Tapolcai-tavasbarlangban, továbbá budapesti kirándulást is szervezünk számunkra. Akik pedig ugyanebben az időszakban a Székelyudvarhely közelében fekvő Ivóban táboroznak majd, ők sem maradnak program nélkül, hiszen többek közt színházba, múzeumba, vadasparkba visszük őket, és megismerkedhetnek a kürtőskalácssütés, a pólófestés, valamint a korongozás fortélyaival is. Jövő nyáron is lesz lehetőség balatoni táborozásra és budapesti városnézésre? - A sikeres programot a jövő évben is folytatjuk. Az alapítvány továbbra is várja magyarországi üdülésre azon gyermekeket, akik még nem vettek részt ebben a programban. Igaz, hogy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány további üdülőtábort kíván építeni? - Az alapítvány a székelyföldi tábor mellett Kárpátalján, a Beregszászi járásbeli Kovászón is egy üdülőtábort kíván építeni. ERZSÉBET-PROGRAM Kárpátalja magyar gyermekeiért Megnyitottuk a székelyföldi Erzsébet-tábort A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány újfent kiírta az Erzsébet-program a kárpátaljai magyar gyermekekért pályázatot. Győri- Papp Judit, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány marketing- és kommunikációs vezetője kiemelte: a zánkai és a székelyföldi Ivóban lévő Erzsébet Táborok fogadják a kárpátaljai magyar diákokat. A magyar kormány célja, hogy a kárpátaljai magyar családokat minden lehetséges módon támogassa. Ják majd a kárpátaljai ma határon átívelő barátságok is gyár diákokat születtek. Születtek határon átívelő ba- Melyek a pályázati feltételek ? rátságok is a táborozás alatt? - Hasonlóak a feltételek. - A kárpátaljai gyermekek mint volt az első pályázatnál, a tíz hét során magyarország A kedvezményezettek közeli társaikkal együtt üdültek, ugyanúgy a 8-14 év közti kár- Kárpátaljai magyar gyermekek és kísérőik a zánkai táborban 2015. december 17. Magyar Fórum