Magyar Fórum, 2015. július-december (27. évfolyam, 27-53. szám)

2015-12-17 / 51. szám

A Magicímű ifjúságpolitika Csillebérc a magyar fiataloké A szocialista kormányzás idején többen arra játszottak, hogy majd elévül mindenfajta igény Mi az oka, hogy tizenöt évre volt szükség a jog­erős ítéletig, mely kimondja, hogy a hajdani csil­lebérci úttörőtábor a magyar állam tulajdona?­­ A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség (KISZ) 1989. április 22-én tartott kong­resszusán döntött megszűnéséről, és egyben létrehozta a Demokratikus Politikai Ifjúsá­gi Szervezetek Szövetségét. Ezt követően, még a rendszerváltás előtt, az utolsó pilla­natban játszották át az ingatlant a Magyar Úttörők Szövetségének úgy, hogy a KISZ fel­oszlatása után két hónappal írták alá azt a szerződést, amellyel elajándékozták a sza­badidőközpontot. Ez a szerződés három na­pon belül életbe lépett, és a tulajdonjogot gyorsan be is jegyezték. A sietség oka felte­hetően az volt, hogy ekkor az állami ingat­lan kezelője, azaz a KISZ a tulajdonjogot még átruházhatta egy másik szervezetre. Egy mun­kanappal később, a földtörvény módosítása miatt azonban ezt már nem tehette volna meg. A földtörvény akkori módosítása pont azért született, hogy az állami vagyon kiját­szását megakadályozza. Éppen a csillebérci, a tulajdonjogról dönteni hivatott perben mondta ki már korábban a Legfelsőbb Bíró­ság, hogy a Demisz nem jogutódja a KISZ- nek. Mindezek alapján kijelenthető, az el­ajándékozott, már a Gyurcsány Ferencék ala­pította Demisz neve alatt elprivatizált KISZ- vagyon törvényessége megkérdőjelezhető. Ennek szerény része volt az a csillebérci va­dászház is, amelyet Rácz Péter főúttörő, a Magyar Úttörőszövetség korábbi elnöke adott el az unokatestvérének tizenötmillió forin­tért, miközben a kastély független ingatlan­­szakértő értékbecslése szerint az eladás ide­jén 96,8 millió forintot ért. A rendszervál­toztatás időszakára jellemző, hogy az 1989- ben megszűnt KISZ neve alatt 1993-ban az akkor még állami OTP-től hitelt is vettek fel az ingatlanra, amelyet aztán nem fizettek visz­­sza, így a tartozást újra az államra terhelték. Ezt a vadászházat szerette volna visszaperel­ni az állam, ám első fokon ez nem sikerült. Mindehhez hozzátartozik, hogy a főúttörő, Rácz Péter a Magyar Úttörők Szövetsége el­lenőrző bizottságát sem tájékoztatta az ügy­letről, de a szövetség az eladás után szolgá­lati lakásként mégis kibérelte a kastélyt el­nöke részére. Később, 2007-ben Ráczot a csil­lebérci vadászház eladása ügyében hűtlen ke­zelés miatt jogerősen másfél év felfüggesz­tett szabadságvesztésre és egymillió forint pénzbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság. 25 éven át egyáltalán mire használta a tulaj­donos Csillebércet?­­ Huszonöt éve a spontán privatizáció után a magánérdek megelőzte a közérdeket ezen a területen is. Profittermelésre használták a csillebérci tábort ahelyett, hogy megnyitot­ták volna a fiatal- és gyermeküdültetés szá­mára, ahogyan az az Erzsébet-táborokkal le­hetővé vált. Az MSZP-SZDSZ-kormányok miként vi­szonyultak ehhez a komplexumhoz? - A szocialista kormányzás idején többen arra játszottak, hogy majd elévül mindenfaj­ta igény, és a határidők lejárnak. Az első Or­­bán-kormány idején indult el az a jogi eljá­rás, amivel megpróbálták visszaszerezni a tu­lajdonjogot. A szocialista kormányok idején különböző külső körülményekre hivatkoz­va hátráltatták az eljárást azért, hogy a szo­cialista párthoz ezer szállal kötődő vezetők pénzért még évekig hasznosítani tudják a központot. Említhetjük Nagy Nórát, koráb­bi szocialista képviselőt, az MSZP elnöksé­gi tagját, de felbukkant a zűrös ügyleteknél Nyakó István volt MSZP-s képviselő, vagy a jelenleg független országgyűlési képviselő, DK-s politikus Varjú László neve is. A 2015. november 4-ei jogerős ítélettel nemcsak vissza­adták a tábort, hanem rendezték a jogi hely­zetet és immár visszajegyezhető a magyar ál­lam tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartás­ba. Ennek az ingatlannak a magyar fiatalo­kat, a magyar gyerektáboroztatás ügyét kell szolgálnia. A legszerényebb becslések sze­rint is 5-10 milliárdos összegtől estek el a fő­ként rászoruló magyar fiatalok amiatt, hogy éveken át nem tudtak ott számukra táboro­kat szervezni. Azzal, hogy a szocialisták pri­vatizálták a tábort, a gyermekek ellen követ­tek el bűnt. Zsákmánynak, szocialista kifi­zetőhelynek tekintették a tábort, és ahelyett, hogy a fiataloknak adták volna, saját célja­ikra használták. Egyértelmű a jogerős bírósági ítélet, és a Csillebérci Szabadidő és Ifjúsági Központnak minél előbb azokat kell szolgálnia, aki­ket megillet, a fiatalokat -jelentette ki Rétvári Bence, és felidéz­ve a korábbi szlogent, miszerint „az úttörő nem lop, csak szerez”, elmondta: a rendszerváltás előtt, az utolsó pillanatban játszot­ták át a 4,5 hektáros ingatlant. Dr. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára Mióta üdülhetnek a kárpát­aljai gyermekek az Erzsébet­­program keretén belül?­­ Az Erzsébet-program lét­rehozása óta, egészen 2012- től külhoni magyar gyerme­kek is üdülhetnek az anyaor­szágban. Idén, tekintettel a kárpátaljai magyarság törté­netének egyik legsúlyosabb válságára, a kormány együtt­működésével Alapítványunk kifejezetten a kárpátaljai ma­gyar gyermekek táborozásá­ra vonatkozó pályázatot hir­detett meg. Ezzel a kormány célja, hogy a kárpátaljai ma­gyar családokat minden le­hetséges módon támogassa. A kiemelt program első üte­me nyáron zajlott, tíz héten keresztül vártak az Erzsébet Táborokba közel 3 ezer kár­pátaljai magyar gyermeket. Most pedig, tekintettel a ja­nuári tanítási szünetre, foly­tatjuk ezt a sikeres kezde­ményezést. Ennek kereté­ben az Alapítvány ismét ki­írta a pályázatot, amelyre több száz gyermek jelentke­zését várjuk. Télen a zánkai és a székelyföldi Ivóban lé­vő Erzsébet-táborok fogad­ Tehát közösen vettek részt a bátorságpróbákon, esti prog­ramokon, és a visszajelzések alapján kijelenthetjük, hogy pátaljai magyar gyermekek, akik még nem vettek részt a programban. A kezdeménye­zés célja, hogy minél több, ebbe a korcsoportba tartozó gyermek számára biztosítsuk az üdülés, a táborozás lehe­tőségét. Foglalkozásokat is szerveznek? - Természetesen. Alapítvá­nyunk minden esetben arra törekszik, hogy a gyermekek­nek színes és tartalmas prog­ramokat biztosítson. Ez ugyan­úgy vonatkozik mind a nyá­ri, mind a téli időszakra, a gyerekek számára mindig le­hetőséget biztosítunk a helyi kultúra és környezet megis­merésére. Akik Zánkára men­nek, január 3. és 9. között a táborban megismerkedhet­nek a film és animáció terve­zés, a divat- és textiltervezés, vagy a formatervezés alapja­ival valamint látogatást te­hetnek a veszprémi állatkert­ben és a Tapolcai-tavasbar­­langban, továbbá budapesti kirándulást is szervezünk szá­munkra. Akik pedig ugyan­ebben az időszakban a Szé­kelyudvarhely közelében fek­vő Ivóban táboroznak majd, ők sem maradnak program nélkül, hiszen többek közt színházba, múzeumba, va­dasparkba visszük őket, és megismerkedhetnek a kür­­tőskalácssütés, a pólófestés, valamint a korongozás forté­lyaival is. Jövő nyáron is lesz lehetőség balatoni táborozásra és buda­pesti városnézésre? - A sikeres programot a jövő évben is folytatjuk. Az alapítvány továbbra is vár­ja magyarországi üdülésre azon gyermekeket, akik még nem vettek részt ebben a programban. Igaz, hogy a Magyar Nem­zeti Üdülési Alapítvány továb­bi üdülőtábort kíván építeni? - Az alapítvány a székely­­földi tábor mellett Kárpátal­ján, a Beregszászi járásbeli Kovászón is egy üdülőtábort kíván építeni. ERZSÉBET-PROGRAM Kárpátalja magyar gyermekeiért M­egnyitottuk a székelyföldi Erzsébet-tábort A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány újfent kiírta az Erzsébet-program a kárpátaljai magyar gyermekekért pályázatot. Győri- Papp Judit, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány marketing- és kommunikációs vezetője kiemelte: a zánkai és a székelyföldi Ivóban lévő Erzsébet Táborok fogadják a kárpátaljai magyar diákokat. A magyar kormány célja, hogy a kárpátaljai magyar csa­ládokat minden lehetséges módon támogassa. Ják majd a kárpátaljai ma­ határon átívelő barátságok is gyár diákokat­ születtek. Születtek határon átívelő ba- Melyek a pályázati feltételek ? rátságok is a táborozás alatt? - Hasonlóak a feltételek. - A kárpátaljai gyermekek mint volt az első pályázatnál, a tíz hét során magyarország A kedvezményezettek köze­li társaikkal együtt üdültek, ugyanúgy a 8-14 év közti kár- Kárpátaljai magyar gyermekek és kísérőik a zánkai táborban 2015. december 17. Magyar Fórum

Next