Magyar Fórum, 2015. július-december (27. évfolyam, 27-53. szám)
2015-12-17 / 51. szám
2015. december 17. s Átadták a kecskeméti Ráday Múzeum új raktárát és foglalkoztató terét. Ezzel a fejlesztéssel tanulmányi raktárunk korszerűbb és elegánsabb lett több mint 10 éves állandó kiállításunknál. Amint módunkban áll, megújítjuk azt is - nyilatkozta lapunknak Dr. Fogarasi Zsuzsa igazgatónő. Megújult a híres város református múzeuma Felélesztették Kecskemét ötvöshagyományát Régi álmuk vált valóra azzal, hogy 100 millió forint összegű támogatással megújult a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Múzeuma? - Egyházkerületi fenntartásban működünk. A Magyarországi Református Egyháznak négy egyházkerülete van, s mindegyik élén püspök áll. A Dunamelléki a legnagyobb területen működő egyházkerület, gyakorlatilag a Duna-Tisza köze és Dél-Dunántúl tartozik hozzá. Nyolc egyházmegyéből áll, és ennek az egyház-igazgatási egységnek a múzeuma a kecskeméti. Múzeumunk gyűjtőterülete az egyházkerület egészére kiterjed. Onnan gyűjtjük a reformátusság emlékeit. Általában minden múzeumnak vannak raktározási problémái, ami vagy helyszűkét jelent, vagy hogy akár a műtárgyvédelmi, akár a vagyonvédelmi feltételeknek nem tudnak mindig pontosan megfelelni. Ezért a mi álmunk is az volt, hogy egy új, az intézményhez méltó, vagyonvédelmi szempontoknak megfelelő és nagy alapterületű raktárt kapjunk, ahol nyugodt körülmények között, a szakmai feltételeknek megfelelően raktározhatjuk tárgyainkat. Pályázni kellett erre az összegre? - így van, uniós pályázati forrásból valósult meg a fölső kategóriás raktár kialakítása. Hiszen tanulmányi raktárt kellett létrehozni, ami azt jelenti, hogy a látványraktárnak megfelelő, szép installálásban tudjuk bemutatni tárgyainkat. S azt is, hogy két darab, digitális tartalmakhoz való hozzáférést biztosító, szükséges IKT infrastruktúrával felszerelt, internetcsatlakozással rendelkező informatikai pont jött létre. Ezen eszközök segítségével az érdeklődő voltaképpen mindent megtudhat a tárgyról: korát, származási helyét, készítőjét, készítési idejét, esetleges egyháztörténeti jelentőségét, funkcióját a liturgiában stb. Megismerhet a látogató minden olyan adatot, amit egy muzeológus ír rá a tárgy leltári kartonjára. Mikor volt utoljára ilyen nagymértékű felújítás a múzeumban? - 2003 és 2004 között, amikor új épületbe költöztünk. Ez azt jelenti, hogy a mi állandó kiállításunk 2004-es, így előállt az a helyzet, hogy tanulmányi raktárunk korszerűbb és elegánsabb az állandó kiállításnál. Ezért, amint módunkban áll, az állandó kiállítás megújítását kell véghez vinnünk. A fejlesztések kapcsán gondoltak a fogyatékkal élőkre is? - Főleg a látássérültekre és a hallásukban fogyatékosokra tudtunk gondolni. A mozgássérültek számára az akadálymentesítést sajnos csak korlátozott módon tudtuk megvalósítani, hiszen egy 200 éves műemléki épületben működünk, amely pincéjének a felét érintette ez a felújítás. Amikor Hild József és Hofrichter József tervezték az épületet, még nem gondolhattak arra, hogy liftet szeretnénk beépíteni, és a lépcső mérete sem teszi lehetővé, hogy oda bármilyen technikai módszerrel lejuttassuk az alsó-végtag sérülteket. A látássérültek számára tapogatható térképet készítettünk, és minden helyen Braille-írással elhelyezett táblát helyeztünk ki, ilyen füzetet is kapnak, s vannak olyan műtárgy-másolataink, amelyek kézbeadásával élményszerűvé tudjuk tenni a raktárlátogatást a gyengén látók számára is. A hallássérültek számára nagy segítség lehet az úgynevezett indukciós készülék. Az aljzatba beépített hurok a hallókészülékkel rendelkezőknek megfelelőképpen felerősíti a hangot. A felsővégtag sérültek pedig fejegérrel, vagy speciális billentyűzettel használhatják laptopjainkat. Minden múzeum kötelessége védeni műtárgyait. A biztonsági eszközrendszer is megújult? - Egyrészt kiegészült, mert már meglévő vagyonvédelmi rendszerünket bővítettük ezzel az új térrel, és szintén fontos, hogy már működik a beépített tűzjelző rendszer. A műtárgyvédelmi szempontoknak is eleget tettünk, mert nélkülözhetetlen a pincében jó szellőzés. Levegőztető, illetve légszárító berendezéseket is üzemeltetünk. Folyamatos a páratartalom ellenőrzés. El tudják érni, hogy a Ráday Múzeumban őrzött rendkívül értékes gyűjtemény jobban hasznosuljon az oktatásban? - Erre a pályázati kiírás másik fele, ami az oktatási-képzési szerepre vonatkozik, nyújt igazán jó lehetőséget - természetesen a tanulmányi raktár is. Azt gondolom, az a legfőbb célunk, hogy múzeumlátogatók helyett múzeumhasználó fiatalokat neveljünk. A diákok számára létrehoztunk egy foglalkoztató teret, ami a kiírásnak megfelelően 30 fő befogadására alkalmas, s ott prezentációkat, előadásokat, múzeumi órákat lehet tartani. A pályázat írása közben eszükbe jutott a kecskeméti több évszázados ötvöshagyomány, ami ugyan nem folyamatos, de feléleszthető. Az 1500-as évek végétől városunkban működött egy rendkívül jó kvalitással rendelkező ötvöscéh, melynek különlegessége, hogy reformátusok voltak a tagjai. Valószínűleg a kecskeméti reformátor hittérítők munkája nyomán váltak azzá, s kidolgoztak egy olyan református, liturgikus tárgycsoport formát, amit a mai napig követnek a gyülekezetek. A helyi ötvösök tárgyi remekeinek 80%-a állandó kiállításunk része. Ötvös Nagy Ferenc ötvösművész vállalta, hogy kidolgozza az ötvösműhely programját, így a foglalkoztató tér egyik felében elméleti foglalkozásokat tartanak, míg a másikban ötvösműhely üzemel. Ahol nem csak az ötvös dolgozik, mert felszereltségében hat fő oktatására is alkalmas ez a műhely, ami a felújítás legnagyobb sikere. Nem csupán fiatalokat, és diákokat várunk ide, a felnőttek is komolyan érdeklődnek a műhely és a tanulmányi raktár iránt, így a pályázatban előírt, úgynevezett indikátor számokat, amiket 2020-ig kell teljesíteni, szinte már az ősszel abszolváltuk. December 8-án nyílt meg In memóriám Szász Károly kiállításuk. Mit kell tudni Szász Károly püspökről? - Szász Károly a XIX. század emblematikus alakja. A Dunamelléki Református Egyházkerület történetében ez a század gazdag volt ilyen nagy formátumú személyiségekben. Hiszen Szász Károly Török Pált követte a püspöki székben, s utódja Baksay Sándor lett. Közülük leginkább Szász Károly nevét ismerik. Nem véletlenül, mert Szász Károly nem csak püspök volt, hanem olyan sokoldalú értelmiségi, aki a műszaki tudományoktól kezdve az irodalomban és a művészetekben is rendkívül járatos volt, sőt politizált is. Regényeket, színdarabokat, verseket írt, és műfordító is volt. Jó kritikai szellemmel rendelkezett; a december 8-ai megnyitón felolvasták szerelmének címzett levelét, akihez gyönyörű költeményeket írt. A levél arról tanúskodik, hogy Petőfi Sándor verseit olvasva Szász Károly megállapította, hogy közel sem olyan tehetséges, mint a „szabadságharc költője”. Az ilyen őszinte önértékelés igen ritka manapság. Persze Szász Károly nem egy talentumú ember volt, s tudta más talentumait bőségesen kamatoztatni. Tudta azt is, hogy a napi szorgos munka megkerülhetetlen. Püspökként a XIX. századi, ma elmaradottnak mondott közlekedési állapotok között, minden egyes egyházközségét végiglátogatta. A kiállítás ezt a korabeli, tipikus, ügyekért élő, munkálkodó református értelmiségi, papi életutat mutatja be. Dr. Fogarasi Zsuzsa, a kecskeméti Ráday Múzeum igazgatója Kaotikus állapotok Ukrajnában Az EUobserver 80 kelet-ukrajnai cég körében végzett kutatást: a nagyvállalatok több mint felét bezárták, széthordták vagy államosították a Donyecki, illetve Luhanszki Népköztársaság emberei. A jelenleg is működő cégek -et a háború előtti nagyvállalati kör 35 százaléka kettős adózás alatt állnak. Kijevnek és a szakadároknak is fizetnek, hogy Ukrajnából jövő utánpótlásaikat és helyi működési feltételeiket egyaránt biztosítani tudják. A kisvállalkozásokat vagy felszámolták, vagy megadóztatták, a külföldi áruházláncokat és bankokat pedig kifosztották. A Rinat Ahmetov oligarcha tulajdonában álló, valamint a közvetlenül Viktor Janukovicshoz, illetve áttételesen az ukrán, illetve az orosz államhoz köthető cégeket jobbára békén hagyták, vagy hagyták elköltözni. A leggazdagabb ukránként számon tartott Ahmetov és Janukovics közti szövetség megkérdőjelezhetetlen; az oligarcha évtizedek óta a Régiók Pártjának legfőbb támogatója, Janukovics karrierjét pedig állítólag már a kilencvenes évek végi donbaszi kormányzósága óta egyengeti. A kettős adófizetés, az Ukrajnából töretlenül érkező gáz- és vízellátás, valamint a részben ukrán állami tulajdonban lévő hőerőmű immunitása azonban azt mutatja, hogy a szakadárok a korábbi tervekkel ellentétben nem vágtak el minden szálat Kijevvel, miközben nem voltak mindig tekintettel a moszkvai érdekekre sem (a részben orosz tulajdonban lévő távközlési céget, a Kyivstart szintén államosították). A szakadárok csak ezzel a kettős játékkal tudják hatalmukat megszilárdítani: Ukrajnából, ukrán állami cégeken keresztül biztosítják az energia- és vízutánpótlást, Oroszországból, orosz állami segélyszállítmányok révén az élelmiszer- és gyógyszerellátást, valamint az állam fenntartásához szükséges pénzügyi forrásokat kapják. Saját államigazgatásuk kiépítéséhez azonban mindkét oldalról rabolniuk kell - ezt pedig addig folytathatják, míg Kijev és Moszkva között nem születik megállapodás. euobserver Magyar FérfiM w /■ MAGYAR KÁLVINIZMUS 7 Mi szükség a szankciókra? Bár diplomáciai források szerint továbbra is fennáll a konszenzus az EU 28 tagja között az Oroszország ellen bevezetett szankciók további hat hónappal történő meghosszabbításának kérdésében, Olaszország azonban nem intézné el az ügyet egy egyszerű technikai döntéssel. Matteo Renzi - aki diplomaták szerint váratlan húzásaival elég gyakran belekavar a csúcsokat előkészítő munkába - az eredeti tervtől eltérve azt szeretné, ha az orosz szankciók meghosszabbításáról csak a csütörtöki-pénteki EU- csúcs után, és nem pedig előtte születne meg a döntés. Az olaszokról tudvalévő, hogy egyáltalán nem hívei a szankciók fenntartásának, de a magyar kormányhoz hasonlóan eddig alárendelték saját ambícióikat az európai egység megőrzésének. A Bruxinfo bennfentes forrásoktól úgy értesült, hogy Róma ezúttal sem kívánja megbontani az EU sorait, és támogatja a szankciók meghosszabbítását, de össze kívánja kapcsolni a szankciók kérdését az Északi Áramlat kibővítésének projektjével, ami - ha megvalósul - újabb nagy gázüzletet jelentene a Gazpromnak és elsősorban Németországnak. Bár a napokban egy, a bizottságnak címzett levélben hét uniós tagállam, köztük Magyarország is pontokba sorolta kifogásait az Északi Áramlattal szemben, pénteki információink szerint, egyelőre egyikük sem jelezte kifejezetten azt, hogy a csúcson is meg kívánja vitatni a kérdést. Renzi most ezt tervezi, és bár az olaszok nem adtak egyértelmű magyarázatot a manőverre, EU- források vélelmezik, hogy Róma - amelynek energiacége az ENI a meghiúsult Déli Áramlat projekt egyik főrészvényese volt - nem nézi jó szemmel, hogy a németek bezzeg jó üzletet csinálnak az Északi Áramlattal. Ezért az egésznek van egy olyan olvasata, hogy Renzi kételyeinek adhat hangot, hogy mi szükség a szankciókra, ha közben az oroszokkal ilyen zsíros üzleteket kötnek egyes tagállamok. „Renzi beszélni akar az Északi Áramlatról” - mondta egy uniós diplomata. Az energiauniós projekt állásának megvitatása hivatalosan is az Európai Tanács pénteki napirendjén van, az olasz miniszterelnök várakozások szerint ennek keretében feszegetheti a tervezett gázvezeték ügyét. Renzi egyébként az EU-csúcs csütörtöki kezdete előtt külön is találkozik Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, nyilván azért, hogy mondanivalóját vele is megvitassa. BruxInfo