Magyar Fórum, 2015. július-december (27. évfolyam, 27-53. szám)

2015-12-17 / 51. szám

2015. december 17. s Átadták a kecskeméti Ráday Múzeum új raktárát és foglalkoztató terét. Ez­zel a fejlesztéssel tanulmányi raktárunk korszerűbb és elegánsabb lett több mint 10 éves állandó kiállításunknál. Amint módunkban áll, megújítjuk azt is - nyilatkozta lapunknak Dr. Fogarasi Zsuzsa igazgatónő. Megújult a híres város református múzeuma Felélesztették Kecskemét ötvöshagyományát Régi álmuk vált valóra azzal, hogy 100 millió forint összegű támogatással megújult a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Múzeuma? - Egyházkerületi fenntartásban működünk. A Magyarországi Re­formátus Egyháznak négy egyház­­kerülete van, s mindegyik élén püs­pök áll. A Dunamelléki a legna­gyobb területen működő egyház­­kerület, gyakorlatilag a Duna-Ti­­sza köze és Dél-Dunántúl tartozik hozzá. Nyolc egyházmegyéből áll, és ennek az egyház-igazgatási egy­ségnek a múzeuma a kecskeméti. Múzeumunk gyűjtőterülete az egy­házkerület egészére kiterjed. On­nan gyűjtjük a reformátusság em­lékeit. Általában minden múzeum­nak vannak raktározási problémái, ami vagy helyszűkét jelent, vagy hogy akár a műtárgyvédelmi, akár a vagyonvédelmi feltételeknek nem tudnak mindig pontosan megfelel­ni. Ezért a mi álmunk is az volt, hogy egy új, az intézményhez mél­tó, vagyonvédelmi szempontoknak megfelelő és nagy alapterületű rak­tárt kapjunk, ahol nyugodt körül­mények között, a szakmai feltéte­leknek megfelelően raktározhatjuk tárgyainkat. Pályázni kellett erre az összegre? - így van, uniós pályázati forrás­ból valósult meg a fölső kategóriás raktár kialakítása. Hiszen tanulmá­nyi raktárt kellett létrehozni, ami azt jelenti, hogy a látványraktárnak megfelelő, szép installálásban tud­juk bemutatni tárgyainkat. S azt is, hogy két darab, digitális tartalmak­hoz való hozzáférést biztosító, szük­séges IKT infrastruktúrával felsze­relt, internetcsatlakozással rendel­kező informatikai pont jött létre. Ezen eszközök segítségével az ér­deklődő voltaképpen mindent meg­tudhat a tárgyról: korát, származá­si helyét, készítőjét, készítési ide­jét, esetleges egyháztörténeti jelen­tőségét, funkcióját a liturgiában stb. Megismerhet a látogató minden olyan adatot, amit egy muzeológus ír rá a tárgy leltári kartonjára. Mikor volt utoljára ilyen nagymér­tékű felújítás a múzeumban? - 2003 és 2004 között, amikor új épületbe költöztünk. Ez azt jelen­ti, hogy a mi állandó kiállításunk 2004-es, így előállt az a helyzet, hogy tanulmányi raktárunk kor­szerűbb és elegánsabb az állandó kiállításnál. Ezért, amint módunk­ban áll, az állandó kiállítás megújí­tását kell véghez vinnünk. A fejlesztések kapcsán gondoltak a fogyatékkal élőkre is? - Főleg a látássérültekre és a hal­lásukban fogyatékosokra tudtunk gondolni. A mozgássérültek számá­ra az akadálymentesítést sajnos csak korlátozott módon tudtuk megva­lósítani, hiszen egy 200 éves mű­emléki épületben működünk, amely pincéjének a felét érintette ez a fel­­újítás. Amikor Hild József és Hof­­richter József tervezték az épületet, még nem gondolhattak arra, hogy liftet szeretnénk beépíteni, és a lép­cső mérete sem teszi lehetővé, hogy oda bármilyen technikai módszer­rel lejuttassuk az alsó-végtag sérül­teket. A látássérültek számára ta­pogatható térképet készítettünk, és minden helyen Braille-írással elhe­lyezett táblát helyeztünk ki, ilyen füzetet is kapnak, s vannak olyan műtárgy-másolataink, amelyek kéz­beadásával élményszerűvé tudjuk tenni a raktárlátogatást a gyengén látók számára is. A hallássérültek számára nagy segítség lehet az úgy­nevezett indukciós készülék. Az alj­zatba beépített hurok a hallókészü­lékkel rendelkezőknek megfelelő­képpen felerősíti a hangot. A felső­végtag sérültek pedig fejegérrel, vagy speciális billentyűzettel hasz­nálhatják laptopjainkat. Minden múzeum kötelessége véde­ni műtárgyait. A biztonsági eszköz­­rendszer is megújult? - Egyrészt kiegészült, mert már meglévő vagyonvédelmi rendsze­rünket bővítettük ezzel az új térrel, és szintén fontos, hogy már műkö­dik a beépített tűzjelző rendszer. A műtárgyvédelmi szempontoknak is eleget tettünk, mert nélkülözhe­tetlen a pincében jó szellőzés. Le­vegőztető, illetve légszárító beren­dezéseket is üzemeltetünk. Folya­matos a páratartalom ellenőrzés. El tudják érni, hogy a Ráday Mú­zeumban őrzött rendkívül értékes gyűj­temény jobban hasznosuljon az okta­tásban? - Erre a pályázati kiírás másik fe­le, ami az oktatási-képzési szerep­re vonatkozik, nyújt igazán jó le­hetőséget - természetesen a tanul­mányi raktár is. Azt gondolom, az a legfőbb célunk, hogy múzeumlá­togatók helyett múzeumhasználó fiatalokat neveljünk. A diákok szá­mára létrehoztunk egy foglalkoz­tató teret, ami a kiírásnak megfele­lően 30 fő befogadására alkalmas, s ott prezentációkat, előadásokat, mú­zeumi órákat lehet tartani. A pályá­zat írása közben eszükbe jutott a kecskeméti több évszázados ötvös­hagyomány, ami ugyan nem folya­matos, de feléleszthető. Az 1500-as évek végétől városunkban műkö­dött egy rendkívül jó kvalitással rendelkező ötvöscéh, melynek kü­lönlegessége, hogy reformátusok voltak a tagjai. Valószínűleg a kecs­keméti reformátor hittérítők mun­kája nyomán váltak azzá, s kidol­goztak egy olyan református, litur­gikus tárgycsoport formát, amit a mai napig követnek a gyülekeze­tek. A helyi ötvösök tárgyi reme­keinek 80%-a állandó kiállításunk része. Ötvös Nagy Ferenc ötvösmű­vész vállalta, hogy kidolgozza az öt­vösműhely programját, így a fog­lalkoztató tér egyik felében elmé­leti foglalkozásokat tartanak, míg a másikban ötvösműhely üzemel. Ahol nem csak az ötvös dolgozik, mert felszereltségében hat fő okta­tására is alkalmas ez a műhely, ami a felújítás legnagyobb sikere. Nem csupán fiatalokat, és diákokat vá­runk ide, a felnőttek is komolyan érdeklődnek a műhely és a tanul­mányi raktár iránt, így a pályázat­ban előírt, úgynevezett indikátor számokat, amiket 2020-ig kell tel­jesíteni, szinte már az ősszel abszol­váltuk. December 8-án nyílt meg In me­móriám Szász Károly kiállításuk. Mit kell tudni Szász Károly püs­pökről? - Szász Károly a XIX. század emb­­lematikus alakja. A Dunamelléki Református Egyházkerület törté­netében ez a század gazdag volt ilyen nagy formátumú személyiségekben. Hiszen Szász Károly Török Pált követte a püspöki székben, s utód­ja Baksay Sándor lett. Közülük leg­inkább Szász Károly nevét isme­rik. Nem véletlenül, mert Szász Ká­roly nem csak püspök volt, hanem olyan sokoldalú értelmiségi, aki a műszaki tudományoktól kezdve az irodalomban és a művészetekben is rendkívül járatos volt, sőt poli­tizált is. Regényeket, színdarabo­kat, verseket írt, és műfordító is volt. Jó kritikai szellemmel rendel­kezett; a december 8-ai megnyitón felolvasták szerelmének címzett le­velét, akihez gyönyörű költemé­nyeket írt. A levél arról tanúsko­dik, hogy Petőfi Sándor verseit ol­vasva Szász Károly megállapítot­ta, hogy közel sem olyan tehetsé­ges, mint a „szabadságharc költő­je”. Az ilyen őszinte önértékelés igen ritka manapság. Persze Szász Károly nem egy talentumú ember volt, s tudta más talentumait bő­ségesen kamatoztatni. Tudta azt is, hogy a napi szorgos munka meg­kerülhetetlen. Püspökként a XIX. századi, ma elmaradottnak mon­dott közlekedési állapotok között, minden egyes egyházközségét vé­giglátogatta. A kiállítás ezt a ko­rabeli, tipikus, ügyekért élő, mun­kálkodó református értelmiségi, papi életutat mutatja be. Dr. Fogarasi Zsuzsa, a kecskeméti Ráday Múzeum igazgatója Kaotikus állapotok Ukrajnában Az EUobserver 80 kelet-ukrajnai cég körében végzett kutatást: a nagyválla­latok több mint felét bezárták, szét­hordták vagy államosították a Donyec­­ki, illetve Luhanszki Népköztársaság emberei. A jelenleg is működő cégek -­et a háború előtti nagyvállalati kör 35 százaléka­­ kettős adózás alatt állnak. Kijevnek és a szakadároknak is fizet­nek, hogy Ukrajnából jövő utánpótlá­saikat és helyi működési feltételeiket egyaránt biztosítani tudják. A kisvál­lalkozásokat vagy felszámolták, vagy megadóztatták, a külföldi áruházlán­cokat és bankokat pedig kifosztották. A Rinat Ahmetov oligarcha tulajdo­nában álló, valamint a közvetlenül Vik­tor Janukovicshoz, illetve áttételesen az ukrán, illetve az orosz államhoz köt­hető cégeket jobbára békén hagyták, vagy hagyták elköltözni. A leggazda­gabb ukránként számon tartott Ahme­tov és Janukovics közti szövetség meg­kérdőjelezhetetlen; az oligarcha évti­zedek óta a Régiók Pártjának legfőbb támogatója, Janukovics karrierjét pe­dig állítólag már a kilencvenes évek végi donbaszi kormányzósága óta egyengeti. A kettős adófizetés, az Ukrajnából tö­retlenül érkező gáz- és vízellátás, vala­mint a részben ukrán állami tulajdon­ban lévő hőerőmű immunitása azon­ban azt mutatja, hogy a szakadárok a korábbi tervekkel ellentétben nem vág­tak el minden szálat Kijevvel, miköz­ben nem voltak mindig tekintettel a moszkvai érdekekre sem (a részben orosz tulajdonban lévő távközlési cé­get, a Kyivstart szintén államosították). A szakadárok csak ezzel a kettős já­tékkal tudják hatalmukat megszilárdí­tani: Ukrajnából, ukrán állami cége­ken keresztül biztosítják az energia- és vízutánpótlást, Oroszországból, orosz állami segélyszállítmányok révén az élelmiszer- és gyógyszerellátást, vala­mint az állam fenntartásához szüksé­ges pénzügyi forrásokat kapják. Saját államigazgatásuk kiépítéséhez azonban mindkét oldalról rabolniuk kell - ezt pedig addig folytathatják, míg Kijev és Moszkva között nem születik megálla­podás. euobserver Magyar FérfiM w /■ MAGYAR KÁLVINIZMUS 7 Mi szükség a szankciókra? Bár diplomáciai források szerint továbbra is fenn­áll a konszenzus az EU 28 tagja között az Orosz­ország ellen bevezetett szankciók további hat hó­nappal történő meghosszabbításának kérdésé­ben, Olaszország azonban nem intézné el az ügyet egy egyszerű technikai döntéssel. Matteo Renzi - aki diplomaták szerint várat­lan húzásaival elég gyakran belekavar a csúcso­kat előkészítő munkába - az eredeti tervtől el­térve azt szeretné, ha az orosz szankciók meg­hosszabbításáról csak a csütörtöki-pénteki EU- csúcs után, és nem pedig előtte születne meg a döntés. Az olaszokról tudvalévő, hogy egyáltalán nem hívei a szankciók fenntartásának, de a magyar kormányhoz hasonlóan eddig alárendelték saját ambícióikat az európai egység megőrzésének. A Bruxinfo bennfentes forrásoktól úgy érte­sült, hogy Róma ezúttal sem kívánja megbonta­ni az EU sorait, és támogatja a szankciók meg­hosszabbítását, de össze kívánja kapcsolni a szank­ciók kérdését az Északi Áramlat kibővítésének projektjével, ami - ha megvalósul - újabb nagy gázüzletet jelentene a Gazpromnak és elsősor­ban Németországnak. Bár a napokban egy, a bizottságnak címzett le­vélben hét uniós tagállam, köztük Magyarország is pontokba sorolta kifogásait az Északi Áram­lattal szemben, pénteki információink szerint, egyelőre egyikük sem jelezte kifejezetten azt, hogy a csúcson is meg kívánja vitatni a kérdést. Renzi most ezt tervezi, és bár az olaszok nem ad­tak egyértelmű magyarázatot a manőverre, EU- források vélelmezik, hogy Róma - amelynek ener­giacége az ENI a meghiúsult Déli Áramlat pro­jekt egyik főrészvényese volt - nem nézi jó szem­mel, hogy a németek bezzeg jó üzletet csinálnak az Északi Áramlattal. Ezért az egésznek van egy olyan olvasata, hogy Renzi kételyeinek adhat hangot, hogy mi szük­ség a szankciókra, ha közben az oroszokkal ilyen zsíros üzleteket kötnek egyes tagállamok. „Renzi beszélni akar az Északi Áramlatról” - mondta egy uniós diplomata. Az energiauniós projekt állásának megvitatá­sa hivatalosan is az Európai Tanács pénteki na­pirendjén van, az olasz miniszterelnök várako­zások szerint ennek keretében feszegetheti a ter­vezett gázvezeték ügyét. Renzi egyébként az EU-csúcs csütörtöki kez­dete előtt külön is találkozik Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, nyilván azért, hogy mondanivalóját vele is megvitassa. BruxInfo

Next