Magyar Futár, 1858 (3. évfolyam, 185-287. szám)
1858-04-08 / 211. szám
"Herceg főkormányzó úr 6.magassága elhatározta, a felső koronatartományok fladmivelési iskoláiban, a vadászjegyek jövedelmeiből alapított tőke költségén, öt erdélyi ifjút kiképeztetni, kiknek rendeltetések lesz , az Erdélyben fglállítandó hason intézetek tanári székeit elfoglalni, azonban, körülmények szerint, a nagyobb jószágoknál gazdasági felügyelőknek is alkalmazhatják magukat. A felvételre, a többi között, megkivántatik a hazai nyelvek ismerete s hogy a folyamodó 16 éves és erős testalkotású legyen. Folyamodhatni I. évi jun. 10-ig a magas cs. k. helytartóság elnökségénél.— Hg főkormányzó e magasságának a közjó érdekében tett ily valóban magas intézkedéseit elég csak megemlítenünk, hogy a haza minden fiai háláját felébresszük e magassága iránt. * (A helybeli lóversenyek, mint a „V. és V. lap“ közli, jul. 26-és 27-dik napján tartatnak meg, következő sorozattal: Első nap 1) első osztályú államdij, 500 arany; 2) vadászdij, aláírás útján; 3) erdélyi dij, 1000 pft; 4) paraszt verseny (A dij később tétetik közzé.) Második nap: 1) második osztályú államdij, 300 arany; 2) akadályverseny, 120 arany; 3) kisérleti verseny, 20 arany értékű serleg díszteletdíjjal és 4) asszonyságok díja. 11 (Azon elveszett darab országút), melyre múlt számunkban figyelmeztetünk, nem a birodalomé. Ebben tévedtünk, mert a birodalom csak 1855-ig tartott a kezelése alatt, a mikor a birodalmi ut a középutcára s a piacon keresztül— hol éppen a birodalmi ut-igazgatóság ösztönzésére s részint költségén történnek a mindenki által megelégedéssel észrevett kövezet-nyitások is — a monostorutcára térvén át, a külső-tordautca nenyes Kolozsvár városának kezelése alatt maradott, az azóta nem bántott ingyen kőhalmokkal együtt. Ez az utdarab azonban most is a legjártabb része a városi utaknak és azért a helyhatóság gondjaiba ajánlani bátorkodunk. * (Egy nevezetes jogtudományi munkára) melyet Max. Füger von Rechthorn, az erdélyi orsz. főtörvényszék alelnöke, a cs. kir. Leopold-rend lovagja, a szebeni jogakadémia ematora és az államvizsgálati bizottmány elnöke ily cím alatt: „Az ó és új magánjog Magyarországon, Erdélyben, Slavoniában, a szerb vajdaság és temesi bánságban, vonatkozva tovább tartására és vis-szahatására Birt és Steinhaussennél Szebenben már meg is jelent, ez utóbbi előfizetést hirdet fűzve 3 ft 30, keményen kötve 3 ft 40 krral. Bizonyára érdekes és felette hasznos munka lesz. (Követésre méltó példa). Az erdélyi unitárius felekezet, melynek lélekszáma most 50—55,000-re megy és népességét többnyire szegény székely községek alkotják, a kolozsvári félgymnasiumára szükségessé vált tőkeszaporitást (az intézet vagyona eddig alig ment többre 50,000 pftnál) hihetlen gyorsasággal eszközölte ki. Volt oly község is, mely 4000 pftot irt alá. E buzgóságnak tökéletesen kielégítő sikere az aláirt és biztositott 154.000 pft, mely összeg a régi alaptőkével egyesítve, a felgymnasium jövendőjét állandóul megalapitja. * (Ira Aldridge,) a „H. F.“ szerint, útját Pestről Kolozsvár felé vette ... Berlinbe (!). * A „Kalauz“ írja, a K. Közlönyből olvassuk, hogy gróf Nemes János Erdélyben jelentékeny gipsz-telepet fedezett fel c sat. Ki gondolná, miket ki nem olvasnak a nevezett lapból. Csak hogy gróf N. J. soha nem is kereset gipszet, a mi pedig van, azt már rég felfedezték volt. (Lásd: Ackner Mineralogie Siebenb. Bielz Statistik, sat) s ott heverhet egy pár századig, mig lesznek palotás városok, melyek hasznát vegyék. * A b. királyutcai égés nem Bottka sebész, hanem tiszt- Herepey K. ur házában eredeti. Bár mondhatnók a reklamáló B. úrról is, hogy kárát megfizették, mint részben legalább H. úrról, kinek tetemes kárából 967 ft és 27 krt azonnal kifizetett az erdélyi tűzkármentő. * Tizenkét magyar főnemes család ivadékai részére 31 hitbizományi alapitvány tétele legfelsőbb helyen megengedtetett s megerősítéséhez már csak a szükséges forma szerinti okmányok elkészítése szükséges. Ezen családi hitbizományok egyenkint 300,000-től 2,500,000 forint értékre terjedő, Magyarország és a temesi bánság vidékein fekvő birtokok, melyek összes értéke 18—20 millió forint. (W.Z.) * Az első magyar átalános biztositó társulatnál e mai napig (apr. 4) 8 és fél millió érték van biztositva, biztositó összegül 56,000 pft befizetve, s a police-szám: 8,000-et ért el, mi örvendetesen bizonyítja ez intézet iránt növekedő bizodalmát. (B. H.) * Az „A. A. Z.“ egy bécsi közleménye egy rendelet kiadását említi, mely nem csak azért fontos, mivel az államháztartásban igen sokat megtakarít, hanem mert tanúskodik arról is, hogy a már régóta megrendelt és keresztülvitt hadsereg-leszállítás, nem múlékony, hanem maradandó rendszabály. A szóban forgó rendelet, a számos tisztet s főleg altisztet adó katonai képző intézetek kevesbítésére vonatkozik. Ez okból az összes századi iskolák, valamint a fejértemplomi lovassági is megszűnnek, több alsó és felső nevelőház feloszlatik s végre a tisztjelölt-intézetek és akadémiákban a helyek száma megfelelőleg kevesbeztetni fog. * A bécsi francia követség, felsőbb rendelet következtében, intézkedett, hogy mindazok, kik Austriából Franciaországba utazni szándékoznak a szükséges útlevél-láttamozás végett, a követség vagy a francia konzulságok előtt személyesen jelenjenek meg. *(A magyaroszági dohánytermesztés) emelésére, a magas kormány több intézkedést tett; először, a beváltó hivatalnokok utasítva vannak az ültetvények beutazásakor a termesztőket saját érdekeik felett felvilágosítani, célszerű művelésre utasítani és mindenben, mi a művelést előmozdítja, segélyül lenni. Több beváltási hivatalnál példány-ültetvényeket alapítottak s azok művelésére hollandi szakértőket hívtak meg; magok a hivatalnokok is, kikre ez ültetvények vezetése bízva van. Hollandban tett korábbi utazásaik következtében alapos ismerettel bírnak a dohánymivelésben. A községi elöljárók és jegyzők, kik a dohánytermesztés előmozdításánál magukat kitüntetik, jutalomra számíthatnak. * Múlt hó 28-dikán tették le Temesváron az új kormányszéki 3 emeletes és 58 öl hosszú épület alapkövét. Ez épület a városnak nemcsak legszebb de legjótékonyabb ékességei közé is fog tartozni s benne következő cs. k. hatóságok és kilépcsők vezettek fel a páholyokhoz, a márvány szobrok sora közötti ajtók pedig a földszintre nyíltak. — Jó estét! Hol voltál tegnap? Kár hogy itt nem voltál, jó keresetünk volt! kiáltá több hang Márton beléptekor s egész serege a gyönyörű virágárus leányoknak véve őt körül, vizsga tekintetet szegezve az idegenre. — Egy rokonomat mutatom itt bé nektek. Jenni mától fogva mesterségünkhöz tartozik, legyetek tehát elnézők a kezdő iránt!—Szives örömmel! — felelték a leányok, kezeiket nyújtva Eugéniának. — Jer, legyen tiéd az első hely s a páholyokhoz vivő jobb oldali lépcső mellé vezették. Márton melléje állott s úgy tovább sorban a többi leányok. Nem sokára elkezdődött a szekerek szünetlen zörgése a kapu alatt. A színház telni kezdett. Jövés, menés váltogató egymást, vegyülve a virágaikkal kínálkozó lányok csevegésével. Csak Eugenia nem szólott még egy szót sem, mindamellett is, hogy legjobb vására volt, mivel a vevők, ahelyett, hogy az árt kérdezték volna, mélyen szemébe néztek s virágait számlálatlan fizették. A többi lányok már irigy pillantásokat kezdettek Jennire vetni; de ez vigasztalá őket, mondván: — Ne vegyétek számba; a nyereséget megosztom veletek s a mi a hódításokat illeti, az csak megjelenésem újdonságának érdemeivatalok lesznek elhelyezve: 1) az orsz. főtörvényszék és főállamügyészség; 2) az orsz. pénzügyigazgatóság, az orsz. kincstári gazdaság- és fiók állam-nyomdával; 3) a kerületi pénzügy-igazgatóság, a fővámhivatal, dohány-egyedáruság raktára, adóhivatallal sat.; 4) az orsz. főpénztár; 5) a catastralis térképlevéltár; 6) a sorsjátéki hivatal; 7) a kerületi és járási hivatal; 8) a rendőr-igazgatóság ; 9) az állam-számvevőség; 10) az orsz. építészeti igazgatóság s e hatóságok és hivatalok mellett a rendőr-igazgató, a sorsjátéki hivatal főnöke, a házfelügyelő és kapus szállásai. * A cs. k. kincstár a m. szigetd-naményi 23 mf hosszú sószállitó vasutat, melyre már az építési árlejtés is ki volt hirdetve m. február 15-dikére, igen kedvező feltételek alatt, a tiszai vasuttársulatnak kész átengedni. * (A Köröscsatornáról, melynek megnyitását röviden érintettük volt, a „B. H.“ következő adatokat közöl: A csatorna, Gyulától '/s óra távolban, a Fehér-Körösből indul ki. 11,220 ölnyi út után a Fekete-Körösbe szakad. Készítésében részt vettek: Gy. Vári, N. Pél, Almás, Gy. Varsánd, Nagy-Kamarás, Kis-Gyula, Apáca, Doboz, Sikló, Ottlaka, Elek, Kétegyháza, Kígyós, Tót- Komlós, N. Szénás, K. Szénás, Orosháza, Csaba és Békés. A költség előlegesen 349,416 pftra volt számítva, de sokkal többre rúgott. Megemlítendő, hogy a gyulai járásban minden 1 ft egyenes adó után 1 ft 44 kr. lett volna a pótlékadó, ha a csatornás illetéket készpénzben szolgáltatják. A Körösásás és pártolás Gyula városának 106,285 ft 30 krba került, de e kiadásnak már is élvezte jótéteményét, a jég eltakarodása alkalmával megmenekedvén a pusztító árvíztől, mely a határt sőt a várost is elborítani szokta. * (Szerbia kereskedelmi viszonyai.) Egy egészen ipar nélküli országban, mint Szerbia minden gyári készítmények bevitele szükséges. De a vámlajstromból nem lehet kivenni, hogy a bevitt cikkek melyik tartományból számoznak. Bársonyt, selymet, gyapjúszöveteket, posztót, lábtyúket, kartont, len-portékákat, kikészített bőrt, porcellánt, üveget, fazék edényeket, lószerszámokat, minden nemű finom és durva vasárukat, szőnyeget, gyarmati cikkeket, sőt kész ruhákat és lábbeliket s még fűrészelt deszkákat is visznek be. Ezek között vannak német vám-egyleti gyártmányok is, hanem nagyobb részint csak második és harmadik kézből, austriai szállítók által bevásárolva. A kivitel barmokra, különösen sertésekre szorítkozik, melyből évenként 400,000 darabot hajtanak továbbá kivisznek : 1,500,000 d. nyers bőrt, 4— 5000 mázsa nyers gyapjút, nyers selymet, szárított gyümölcsöket, török dohányt és viaszat, minek mennyiségét azonban, az ellenőrködés hiánya miatt, nem lehet meghatározni. A szállítás, csak Austria s innen — részint áruküldözők által — a vámegyleti birtok felé eszközöltetik. Az erejében álló vámtarifa : 3°/0-es be- és kimeneti vám, az árucikk értéke szerint számítva és behozatala óta semmi változást nem szenvedett. A törvényes kamatláb Szerbiában 12°/0-re van határozva, e szerint járnak el közönséges esetekben a váltó leszámolásoknál is. Minthogy azonban váltótörvény még nem létezik, a rendes adás-ve- s vésben inkább csak a fizetések módja van váltó ár—CB——BBEBBMBgWBaBMCEg * BfUHJBRaTnuinmi imaw—na«——«a t Arca. Egy nő, milyen kevés van s egy férj, milyen sok van. Eredeti beszély. — Irta *** (Folytatás.) A Hotel de Prince egyik első emeleti fényesen világított teremében, Eugenia grófné és Márion nagy tükrök előtt állva, öltözetüket rendezték. — O eccellenza! életemben önt soha szebbnek nem láttam, mint e percben. Mily jól áll önnek a szőke haj ! Eccellenza, ma bizonyosan megzavarja az egész férfivilág fejét. — Hallgass bohó leány, az én célom egészen más, válaszolá a grófné, a fekete szalmakalapot arany-szőke álhajához erősítvén, mely Eugéniát rendkivül széppé és tökéletesen ismerhetlenné tévé. Most még két szépségtapaszt ragasztván bal arcára s a tőrt, Márton utasítása szerint — hogy markolatja látható legyen — fekete bársony vállszorítójába szúrván, mindketten virágkosaraikat vették és útnak indultak. Az olasz operaház portaléja fényesen volt kivilágítva, azonban még csak alig néhány embert lehet látni és mindenütt csend uralkodott. — Jer csak utánam tenni, szól a Márton Eugéniához, ki ez alkalomra e nevet vette fel. A két érkező a pazar világítású színház előcsarnokába lépett; jobb- és balra márvány egy hét múlva éppen úgy elhaladnak mellettem, mint mellettetek. Ekkor kétfelé tárult a nagy üveg ajtó s Alfred, egy hölgyet karján vezetve, lépett be. Eugenia összeborzadott... Éppen a lépcsőre akartak föllépni, midőn Alfred — kedves Stephanie!— mondá — ma nem kíván ön virágot ? — Szokásból, ám legyen! — viszonzá a megszólított, egy tekintetet vetve a sorban álló virágárus leányokra s a legközelebb álló Eugenia virágai közül egy bokrétát választva, abból a benne lévő égő szerelmet kihúzá s mosolyogva Alfrédnek nyújtá. Ez ajkaihoz nyomá a virágot s egy aranyat dobván a kosárba a nővel együtt eltűnt. Eugenia egy tekintetével sem árulta el magát, semmi felindulást rajta észrevenni nem lehetett s csak miután már Alfred távol volt, vett egy hosszú lélekzetet s kérdésaikkal Máriont: s ez ama nő, kit vele láttál ? A leány igennel válaszolt. — Eugenia ajkai gúnyos mosolyra húzódtak. — Mond csak: nem kaphatnánk oly helyet, hol bizonyos dolgokra jobban figyelhetnék, vagy itt kell őket várnunk az opera végéig, hogy még egyszer láthassuk?—Valóban egyebet nem tehetünk. Egyébiránt e hely a legérdekesebb, mivel szünetek alatt ez a férfiak gyülhelye s bizonyosan alkalmunk lesz a gráfot is láthatni, mivel a valódi gentleman legalább egyszer kétszer meglátogatja a vi-