Magyar Gazda, 1842. január-június (2. évfolyam, 1-52. szám)
1842-05-05 / 36. szám
Másod Cs •jPesten , május .5 kén IS-M7. szám. t__________________________________________________________________________________________________________________________ MAGYAR GAZDA KIADJA A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. TARTALOM: Nézetek, azon arányról,melly az eleven juhnak test- és gyapjusulya közt létezik. — Marhák szájfájása. A’ betegség kezdete, folynnyai ’s kórjelek utáni megismerése. (K. T. )— A’ baltaczimről, mint takarmányi növényről (Hedisarum Onthrychis). (D.) — Literature. ( Sorge). Méretek, azon arányról, melly az eleven juhnak test- és gyapjusulya közt létezik. .1. Körte professor ama hires számításába , mellyben a’ juh teste és gyapja súlya közti arányt vetegeti, egy hiba csúszott be, melly a’ főbb eredményeket lényegileg ugyan meg nem változtatja, azonban a táblán felállított arányt és felhordott példákat illetőleg a’ számra nézve mégis zavart okoz. Körte professor ugyan is egyenkint megmérte a’ juhot szintúgy mint a’ gyapját, és ebből vetegette aztán ki a’ juhnak test- és gyapjú súlyarányát mutató számot, a rendszerint 30 darab juhnak, az iriik közül pedig 15 darabnak, adta össze test- és gyapjusulyát, és e’ sommát, hogy a’ test és gyapjú középsulyát kitalálhassa, a darab számával elosztotta, mi még egészen rendén van ; hanem ő aztán ezen kivül az egyes arányszámokat is összeadta, ’s az ebből eredt summát, az arány középszámát kitalálandó, a’ darabok számával elosztotta, és ez már helytelen , minthogy e’ középarány a’ test és gyapjú sulya közt nem egyéb, de nem is lehet egyéb, mint ama hányados (quotient), melly akkor jő ki, ha az összes testsúly az összes gyapjusuly által elosztatik. Ha K. professor, a’ helyett, hogy mindig 30 darab jószágot vett fel, csak 20 vagy épen 40 darabbal tesz vala próbát, mind a’ 3 esetben másmás arányszámra fogott volna találni, ez pedig nem történhetnék, ha számvetésmódja helyes volna; vagy ha a’ megtalált arányszámokat a’ test és gyapjusullyal arányba állítja, tüstént kiviláglik, mikép a’ szélső tagok szorozatja a középsőkével nem egyez, mellynek pedig szükségeskép egyeznie kellene. A’ test- és gyapjusuly közti helyes középarány e szerint van: Jelen egymenetelű arányok (proportio directa) az anyákra és ürükre kedvezőn , a’ toklyókra nézve pedig valamivel szőkébben ütnek ki, mint a’ Körténél előkfordulók, és azon arányszámok, mellyeket K. az anyák, ürük és toklyók között talált, névszerint 1424 : 1092 : 1000 elváltoznak 1341 : 1052 : 1000, úgyhogy e’ szerint a’ toklyók és ürük között semmi lényeges különbség nem létezik. 370,11