Magyar Gazda, 1843. július-december (3. évfolyam, 53-105. szám)

1843-10-26 / 86. szám

AGYAR GAZDA KIADJA Harmadik év. Pesten, october 2 u­­kán 18413. §6. szám. TARTALOM : A’ szántásról. (Harmath).— Mit tegyenek a’ paraszt községek? Vége. (Stancsics). — Gazdasági tudósítások a’ Bánság északnyugati részéről. (Gábor Ferencz). — Jelentés az iparműkiállitási díjazásról. — M A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. A* szántásról. A’ szántás igen lényeges, soha elég figyelem­mel végre nem hajtható munka, mint azt czéljai bizonyítják. Ezek pedig következők: 1) Az alsó föld­réteget a’ fölületre, a’ felsőt pedig alá helyeztetni, nehogy mindig ugyanazon rög termeszszen; miáltal kimerülése kelletinél hamarább bekövetkeznék; és hogy mind a’ két réteg változtatva tétessék ki a’ napfény ’s jég behatásának, mi nélkül az alréteg holt földdé fogna fajulni. — 2) A’ földet az eső s hév behatásának kinyitni. — 3) A’ földet porhanyí­­tani, miszerint a’ növény gyökerei akadály nélkül terjeszkedhessenek minden oldalról, ’s szükséges táp­anyagukat fölszívhassák. 4) A’fogyasztott táprészek pótlékául megkivántató trágyát a’ föld alá takarítani és azzal összekeverni. 5) A’ füvet ’s gyomot kiirtani. 6) A’ magot ’s ültetvényeket alátakaritani. Mikép kell szántani? — E’részben fő­kép négy dologra kell ügyelni: hogy t. i. lör töké­letesen egyenes barázdák huzattassanak. Nem kö­zönyös dolog, valljon egyenes vagy görbe barázdák készitetnek-e? mert minden legkisebb kitérés az egyenes vonalból jobban terheli a’ vonóállatokat; szögletek támadnak s a’ fel nem forgatott föld majd emelkedett, majd gödrös helyeket képez. A’ kes­keny ágyakbal szántásnál pedig a’ sinór egyenessé­­gű szántás elmellőzhetetlen szükséges föltétel. 2) Hogy a’ barázda kellő, ’s mindig egyforma széles­ségre vágassék el. A’ barázda szélessége a’ körül­ményekhez alkalmaztatik. Gyep vagy elvadult föld felszántásánál a’ széles fogatok elsőséget érdemel­nek, minthogy ezáltal a’barázdák érdesen egymásra fektetvén, jobban ki vannak a’ levegőnek téve, kü­lönben egyátalában keskeny barázdák ajánlhatók. Minél agyagosabb s keményebb a’ föld , annál kes­kenyebb barázdák hozassanak. De ez nem mindig történhetik meg, mivel olly földnemek is vannak, mellyek ugarláskor nagy darabokra törnek; minek azonban meg van a’ maga haszna. Homokos földet kétkedés nélkül szélesebb barázdákra szánthatunk. Minden földben annál keskenyebb barázdák eszkö­zöltessenek , minél mélyebben szántunk, mert kü­lönben az eke felette megterheltetnék. Ha semmi bizonyos haszon nincs a’ keskeny szántásból, ak­kor azt nem kell alkalmazni, ’s rá szükségen fölül több időt nem fordítani; mert az ut hosszúsága, mellyet a’ fogatnak meg kell tennie, a’ barázda szélességétől fü­gg. Magából értetik, hogy ha 10 hüvelyknyi barázda felszántására 8 óra megkiván­­tatik, akkor 10 óra szükséges , ha azt csak 8" szé­lességre huzunk. 3) Hogy a’barázdák egyenes mély­ségre szántassanak. A barázda egyenlő mélységé­nek szükségét könnyű átlátni; azonban a’ rest szol­gák , kik a’mélyebb szántásnak átalában ellenségei, többnyire ellene cselekesznek, mihelyt az ur vagy

Next