Magyar Gazda, 1845. július-december (5. évfolyam, 53-105. szám)
1845-07-02 / 53. szám
KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. TARTALOM: Okszerű gazdák naplója. (September, October, november). MAGYAR GAZDA ötödik év a-ik. fele. Pesten, Julius 2 ám ís ts. 53. szám: Okszerű gazdák naplója. SEPTEMBER. ( Folytatás.) Sokan a’ búzánál is múlhatatlanul szükségesnek tartják folytonos szép termés végett a’ magnak gyakrabbi megújítását. Ellenben mások, még pedig igen okszerű gazdák, kik mindig saját termésű búzát szoktak vetni, csakhogy erre különös gonddal a’ legszebb, tiszta, tökéletesen megért magot választják — hosszú tapasztalásukra és szép terményeikre támaszkodván — a’ megújítás szükséges voltát csak előítéletnek tartják, melly onnan származik, hogy sok gazda a’ vetőmag termesztésére kellő gondot nem fordítván, kevésbé tökéletes magot kénytelen elvetni, mellyböl aztán mindig silányabb terméseket kap, ellenben ha másutt vásárol vetőmagot, többnyire a’ legszebbet választja ki, mi csak kapható; illy magról aztán természetesen szebb növényeket nevel, mint saját rész magváról. Ennélfogva csak akkor tartják hasznosnak a’ magot másutt szerezni, ha saját termésünk csekély minőségű. Ez esetben azonban arra kell ügyelni, hogy a’ magot olly tájékról hozzuk, mellynek éghajlata a’ miénkkel jobbadán megegyez, de hol egyébiránt a’ búza tökéletesen szokott díszleni, a’ nélkül, hogy betegségeknek volna alávetve; továbbá, hogy a’ mag minél tökéletesebb legyen, és csírázó erővel bírjon. A’ búzának legkárosabb betegsége az üszög. Ennek két neme van, t. i. a’ por- vagy koromüszög, és a’ szem- vagy büdös üszög. A’ koromüszögnél a’ szemek helyén fekete por képződik, melly azonban eső és szél által csakhamar elvitetik; a’ büdös üszögnél ellenben a’ beteges szemek egészek, és a’ kalászban maradván, büdös szagukat aratás után is megtartják; cséplésnél a’ szemek szétzúzatván , az egész terményt eltisztátalanítják. Azon vidékeken tehát, hol a’büdös üszög gyakrabban előfordul, a’ gazdák e’ betegség elhárítására különféle óvszerekkel élnek. Ez óvszerek közt a’ rovillei példánygazdaságban leghasznosabbnak találták a’ buzamagnak vetés előtti páczolását glaubersóval és égett oltatlan mésszel. A’glaubersó kádba öntött vízben szorgalmas keverés által tökéletesen féloldalik, és ez olvadék aztán az egész vetési idő alatt használható. 1 font glaubersóra 8 J/a itere viz számítatik. A’ mész elébb porrá változtatik; e’végből legczélszerübben tiszta vizbe mártatván, a’ földre tétetik, mire csakhamar magától porrá omlik. Ha aztán egy ideig eltartani akarjuk, légmentesen el kell zárni, különben maró erejét elvesztvén, páczolásra alkalmatlanná válik. — A’ páczolás megtételénél bizonyos mennyiségű mag, péld. 1