Magyar Hang, 2019. február (2. évfolyam, 5-8. szám)

2019-02-01 / 5. szám

Magyar Hang­­ 2019. FEBRUÁR 1­7. Amerikai kapcsolatok: zavar vagy zavarkeltés? Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is visszautasította azt a felvetést, hogy Mike Pompeo amerikai kül­ügyminiszter azért készül Budapestre, mert washingtoni körökben megkérdőjelezik Magyarország NATO-szövetségesi elkötelezettsé­gét, s aggódnak az orosz és kínai befolyásszerzés miatt.­­ Az amerikai kormány magas rangú diplomatái egyre jobban aggódnak amiatt, hogy Orbán Viktor egyre határozottabban Orosz­ország felé irányítja Magyarországot, és hogy próbálja hazánkat fo­kozatosan függetleníteni az amerikai szövetségesi kapcsolatoktól. Az aggodalom egyik oka, hogy a magyar kormány közel másfél év­nyi tárgyalássorozat után sem hajlandó aláírni az amerikai és a ma­gyar kormány közötti, úgynevezett védelmi együttműködési meg­állapodás megújítását - olvasható az Átlátszó cikkében, amelynek angol nyelvű változata az amerika Wall Street Journallal közösen készült. A cikkben leírták, hogy az amerikai-magyar kapcsolatok az elmúlt egy évben, a Trump-kor­­mányzat megváltozott politikája nyomán sokat javultak. Ám a konfliktusos ügyek maradtak: a CEU Bécsbe költözését az amerikai diplo­máciának sem sikerült megakadályoznia, Ukrajna és a NATO miniszteri szintű tárgyalásait pedig továbbra is blokkolja a magyar kormány az oktatási törvény miatt. A védelmi együttműködési megállapodás aláírása fontos jelzés lett az ameri­kai külügyi vezetés számára: annak elfogadása magyar részről azt mutatná, hogy Orbán Viktor elkötelezett az ország nyugati és ame­rikai szövetségi kapcsolatai iránt, és nem mozdul tovább Moszkva irányába. Ám az aláírás késik. Az Átlátszó forrásai szerint a magyar miniszterelnök decemberben azt mondta David Cornstein ameri­kai nagykövetnek: olyan országot akar, mint Ausztria. Ausztria ka­tonailag semleges, nem NATO-tagország. Egy névtelenséget kérő magyar kormányzati illetékes úgy fogalmazott: Orbán Viktor nagy­ra értékeli a NATO-tagság nyújtotta védelmet, és magyar katonák továbbra is részt vesznek a NATO-missziókban, de a kormányfő nem szívesen csatlakozna Washingtonhoz az egyre feszültebb kí­nai, illetve orosz viszonyt illetően. A fent leírtak a cikk szerint ag­gasztják a magas rangú amerikai diplomatákat, és ezek az ügyek egyre kiemeltebb helyet kapnak a két ország közötti párbeszédben. Az Átlátszó úgy értesült, hogy mindez téma volt, amikor nemrégi­ben Mike Pompeo felhívta a magyar miniszterelnököt. Az amerikai külügyminiszter februárban Magyarországra látogathat. Orbán Viktor az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy álhírek jelentek meg a magyar és a nemzetközi sajtóban a két ország közötti kapcsolatokról, s mindezek célja a zavarkeltés Mike Pompeo budapesti látogatása előtt. (MH) Békeegyezség a tálibokkal Ami még akár pár éve is elképzelhetet­len lett volna, az Egyesült Államok meg­egyezett egy afganisztáni „béketervről” a tálibokkal. Azokkal a tálibokkal, akik ellen a 9/11-es terrortámadások után invázi­ót indítottak 2001 őszén, mondván, a kö­zép-ázsiai országot 1996 óta uraló, szél­sőségesen iszlamista szervezet menedéket nyújt az al-Kaida terrorhálózat milicistái és annak vezetője, Oszama bin Laden számára. A háború immár lassan tizennyolc éve tart, s hiába minden erőfeszítés, a tálibok most is az ország mintegy felét ellenőrzik. Egy ideje fel-felröppennek hírek arról, hogy puha­tolózó tárgyalások zajlanak a szembenálló felek között. A BBC a hét elején adta hírül, hogy az amerikaiak és a tálibok elfogadtak egy közös tervezetet. A Katarban tartott tárgyalásokon szü­letett egyezség két fontos pontját hozták nyilvánosságra. E szerint a felek megegyez­tek az amerikaiak és a NATO-szövetségesek kivonulási menetrendjéről, a tálibok pedig vállalták: nem engedik, hogy Afganisz-A magyar társadalom (...) csak látszólag nyugalmas, leginkább egy szunnyadó vulkánhoz hasonlítható. Legalábbis számomra ez a magyar történelem egyik legfontosabb tapasztalata Gyurgyák János, az Osiris Könyvkiadó igazgatója a Mandiner.hu-nak tán újra a nemzetközi terrorizmus fész­kévé váljon, nem nyújtanak menedéket az al-Kaidához hasonló iszlamista szélsősé­gesek számára. Nagy kérdés persze, lesz-e ebből bármi is, illetve hogy fog kinézni az ország a teljes csapatkivonást követően. Erről a hivatalos afgán kormánynak és a táliboknak is tárgyalniuk kell egymással. Elemzők a folyamat végét évekre teszik, a tálibok ugyanakkor jelezték, hogy akár fél éven belül is megszülethet a menetrend és az időpont. (B. R.)­ ­ Szomorú pillanat, örök emlék Kihirdették a 37. Magyar Sajtófotó Pályázat végeredményét: a képriport kategóriában a második helyen végzett egykori kollégánk, Balogh Dávid, aki a Magyar Nemzet megszüntetésének bejelentését dokumentálta 2018. április 10-én az utókor számára. - Ez egy olyan jelentős pillanata volt az életünknek, hogy egyszerűen muszáj volt megörökítenem, hogy mindenki láthassa, miként éltük meg a bejelentés pillanatait. Az arcokat látva azonnal elkezdtem fotózni - idézte fel lapunknak a díjazott. (B. M. L.) Megy a harc Karácsony és Horváth között Valóban sikerült összehoznia a baloldali pártoknak a főpolgármester-jelölti posztért zajló előválasztást, a voksolás már hétfő óta tart. Első körben a Párbeszéd jelöltje, Kará­csony Gergely csap össze az MSZP-s Hor­váth Csabával, vagyis lényegében az eleve együttműködő MSZP-Párbeszéd szövetség választja ki saját indulóját. Szerdán délig, tehát nagyjából két és fél nap alatt - a szer­vezők szerint - már tízezernél is többen adták le a voksukat. Szavazni vasárnapig lehet, ennek meg­könnyítéséhez a város hét fontos csomó­pontjában fűtött sátrakban is várják a bu­dapestieket. Azt ígérik, hogy az eredmény is meglesz vasárnap, vagyis kiderül, hogy Ka­rácsony Gergely vagy Horváth Csaba mehet tovább, hogy Tarlós István kihívója legyen. A közvélemény-kutatások szerint egyébként a Párbeszéd politikusa az esélyesebb, mellet­te állt ki Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc is. A mostani még csak az első kör, a tervek szerint nyáron lesz egy újabb forduló, ami­kor a győztes megmérkőzhet a főpolgár­mester-jelölti posztra ugyancsak bejelent­kezett Puzsér Róberttel. (K. M.) Különös vári lakásbérlet A Halászbástya környékén, az Ország­ház utcában lévő 117 négyzetméteres ön­­kormányzati lakást bérel 2015 óta Habs­­burg-Lotharingiai Mihály főherceg, amiért havonta mindössze 71 ezer forintot fizet - derítette ki a 24.hu. A piaci árazás alap­ján jelenleg az Országház utcában egy 133 négyzetméteres lakásnak 890 ezer forint, míg egy 60 négyzetméteresnek 380 ezer forint a bérleti díja. A kormányzati körökkel jó kapcsolatokat ápoló főherceg a 24.hu­­nak elmondta, 2015 óta a lakásaként hasz­nálja az ingatlant. Ám hirtelen szűkszavú lett, amikor arra kellett válaszolnia, vajon miként nyerte el az ingatlan bérlési jogát ezen a jutányos áron a Nagy Gábor Tamás (Fidesz) vezette kerületben. A Budavári Önkormányzat úgy reagált, hogy az ön­­kormányzatnak semmilyen befolyása nem volt a főherceg lakásbérleti jogviszonyára, a bérleti joghoz magánforgalomban, cserével jutott hozzá. (MH) 7/24 | 3 NYITOTT SZEMMEL Süddeutsche Zeitung A leningrádi blokád hősei Miközben a német kormány 12 millió eurót ajánlott fel a blokád megszüntetésének 75. évfordulóján a túlélő veteránok segíté­sére, a liberális lap Leningrad blokádjának heroizálását kifogásolta. Mint a szerző, Silke Bigalke fogalmazott, az orosz hatalom az együttérzés helyett parádézik, és nem az emlékezésre, hanem a nemzeti büszkeség­re helyezi a hangsúlyt. (Ez így nem igaz, hiszen a 872 napig tartó blokádra koszo­rúzások sorával, dokumentumfilmekkel, a még élő résztvevők megszólaltatásával emlékeztek február 26-án Oroszországban.) Az újságíró elismerte, hogy az egymillió halottat követelő ostrom népirtás volt, kifo­gásolta ugyanakkor, hogy Oroszországban a németekkel szembeszálló hősökként mu­tatják be a blokádon belül rekedt éhezőket. Bigalke azt sejtette, hogy Sztálin lényegében feláldozta a leningrádiakat. (E meglehetősen „újszerű” megközelítést általános felhábo­rodással fogadták Oroszországban.) (S. G.) LE FIGARO Francia fiatalítás A 33 éves filozófiaprofesszor, Francois-Xa­­vier Bellamy vezeti a francia Republikánus Párt listáját az európai parlamenti vá­lasztáson. Ahogy a jobbközép Le Figaro is írta, azért nem kezdő már a politikában: polgármester-helyettes Versailles-ban 2008 óta. Aki a nézeteire kíváncsi, Demeure című tavalyi könyvéből tájékozódhat, amelyben arról ír, a folyamatos mozgás világában hogyan találhatunk rá a biztos pontokra. Vele szemben Marine Le Pen pártja, a Nem­zeti Gyűlés listája élén egy még fiatalabb, 23 éves tanácstagot, Jordan Bardella szóvi­vőt találjuk. Az egykori Nemzeti Front vele üzenné, hogy tiszta lappal indul. A baloldali Engedetlenek listavezetője a 29 éves Manon Aubry lesz. Ő a civil társadalom hangja kíván lenni. (L. D.) ШЯШ de Vi­rdieptug Trouw Maradhat az örmény család Elhagyhatja a hágai Bétel-kápolnát az az örmény család, amelyik tavaly október 26-a óta tartózkodott az épületben, tudósított a holland napilap. A holland protestáns egyház ez idő alatt folyamatos istentisztele­tet szervezett a templomba, így akadályoz­va meg a család kitoloncolását, a holland törvények szerint a rendőrségnek csak egészen különleges esetben van joga egyházi épületbe lépni, amíg ott istentisztelet zajlik. A Tamrazian családot - a két szülőt és há­rom gyermeküket­­ tavaly utasították ki az országból, miután hiába kérték, hogy ma­radhassanak. A holland parlament a héten változtatott a törvényen, így Tamrazianék hivatalosan is megkapták a Hollandiában maradáshoz szükséges engedélyt. (W. SZ.) adevárul ítélet a kórházi botrányban Szerdán elsőfokú ítéletet hozott a bukaresti bíróság: a Hexi Pharma nevű céget felszá­molják, igazgatóját 3 évre börtönbe zárják, és 2,6 millió lejes, vagyis 173 milliárd forin­tos kártérítést kell fizetniük a kórházaknak. A három évre zajló ügy nagy botrányt kavart Romániában, amikor kiderült, hogy a jó politikai kapcsolatokkal rendelkező fertőt­lenítő- és tisztítószergyártó tíz éve úgy látja el a romániai kórházakat termékeivel, hogy az előírtnál hétszer kisebb töménységű szert forgalmazott a piaci árhoz képest tízszer magasabb áron. (L. CS.)

Next