Magyar Hang, 2019. február (2. évfolyam, 5-8. szám)
2019-02-01 / 5. szám
Magyar Hang 2019. FEBRUÁR 17. Amerikai kapcsolatok: zavar vagy zavarkeltés? Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is visszautasította azt a felvetést, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter azért készül Budapestre, mert washingtoni körökben megkérdőjelezik Magyarország NATO-szövetségesi elkötelezettségét, s aggódnak az orosz és kínai befolyásszerzés miatt. Az amerikai kormány magas rangú diplomatái egyre jobban aggódnak amiatt, hogy Orbán Viktor egyre határozottabban Oroszország felé irányítja Magyarországot, és hogy próbálja hazánkat fokozatosan függetleníteni az amerikai szövetségesi kapcsolatoktól. Az aggodalom egyik oka, hogy a magyar kormány közel másfél évnyi tárgyalássorozat után sem hajlandó aláírni az amerikai és a magyar kormány közötti, úgynevezett védelmi együttműködési megállapodás megújítását - olvasható az Átlátszó cikkében, amelynek angol nyelvű változata az amerika Wall Street Journallal közösen készült. A cikkben leírták, hogy az amerikai-magyar kapcsolatok az elmúlt egy évben, a Trump-kormányzat megváltozott politikája nyomán sokat javultak. Ám a konfliktusos ügyek maradtak: a CEU Bécsbe költözését az amerikai diplomáciának sem sikerült megakadályoznia, Ukrajna és a NATO miniszteri szintű tárgyalásait pedig továbbra is blokkolja a magyar kormány az oktatási törvény miatt. A védelmi együttműködési megállapodás aláírása fontos jelzés lett az amerikai külügyi vezetés számára: annak elfogadása magyar részről azt mutatná, hogy Orbán Viktor elkötelezett az ország nyugati és amerikai szövetségi kapcsolatai iránt, és nem mozdul tovább Moszkva irányába. Ám az aláírás késik. Az Átlátszó forrásai szerint a magyar miniszterelnök decemberben azt mondta David Cornstein amerikai nagykövetnek: olyan országot akar, mint Ausztria. Ausztria katonailag semleges, nem NATO-tagország. Egy névtelenséget kérő magyar kormányzati illetékes úgy fogalmazott: Orbán Viktor nagyra értékeli a NATO-tagság nyújtotta védelmet, és magyar katonák továbbra is részt vesznek a NATO-missziókban, de a kormányfő nem szívesen csatlakozna Washingtonhoz az egyre feszültebb kínai, illetve orosz viszonyt illetően. A fent leírtak a cikk szerint aggasztják a magas rangú amerikai diplomatákat, és ezek az ügyek egyre kiemeltebb helyet kapnak a két ország közötti párbeszédben. Az Átlátszó úgy értesült, hogy mindez téma volt, amikor nemrégiben Mike Pompeo felhívta a magyar miniszterelnököt. Az amerikai külügyminiszter februárban Magyarországra látogathat. Orbán Viktor az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy álhírek jelentek meg a magyar és a nemzetközi sajtóban a két ország közötti kapcsolatokról, s mindezek célja a zavarkeltés Mike Pompeo budapesti látogatása előtt. (MH) Békeegyezség a tálibokkal Ami még akár pár éve is elképzelhetetlen lett volna, az Egyesült Államok megegyezett egy afganisztáni „béketervről” a tálibokkal. Azokkal a tálibokkal, akik ellen a 9/11-es terrortámadások után inváziót indítottak 2001 őszén, mondván, a közép-ázsiai országot 1996 óta uraló, szélsőségesen iszlamista szervezet menedéket nyújt az al-Kaida terrorhálózat milicistái és annak vezetője, Oszama bin Laden számára. A háború immár lassan tizennyolc éve tart, s hiába minden erőfeszítés, a tálibok most is az ország mintegy felét ellenőrzik. Egy ideje fel-felröppennek hírek arról, hogy puhatolózó tárgyalások zajlanak a szembenálló felek között. A BBC a hét elején adta hírül, hogy az amerikaiak és a tálibok elfogadtak egy közös tervezetet. A Katarban tartott tárgyalásokon született egyezség két fontos pontját hozták nyilvánosságra. E szerint a felek megegyeztek az amerikaiak és a NATO-szövetségesek kivonulási menetrendjéről, a tálibok pedig vállalták: nem engedik, hogy Afganisz-A magyar társadalom (...) csak látszólag nyugalmas, leginkább egy szunnyadó vulkánhoz hasonlítható. Legalábbis számomra ez a magyar történelem egyik legfontosabb tapasztalata Gyurgyák János, az Osiris Könyvkiadó igazgatója a Mandiner.hu-nak tán újra a nemzetközi terrorizmus fészkévé váljon, nem nyújtanak menedéket az al-Kaidához hasonló iszlamista szélsőségesek számára. Nagy kérdés persze, lesz-e ebből bármi is, illetve hogy fog kinézni az ország a teljes csapatkivonást követően. Erről a hivatalos afgán kormánynak és a táliboknak is tárgyalniuk kell egymással. Elemzők a folyamat végét évekre teszik, a tálibok ugyanakkor jelezték, hogy akár fél éven belül is megszülethet a menetrend és az időpont. (B. R.) Szomorú pillanat, örök emlék Kihirdették a 37. Magyar Sajtófotó Pályázat végeredményét: a képriport kategóriában a második helyen végzett egykori kollégánk, Balogh Dávid, aki a Magyar Nemzet megszüntetésének bejelentését dokumentálta 2018. április 10-én az utókor számára. - Ez egy olyan jelentős pillanata volt az életünknek, hogy egyszerűen muszáj volt megörökítenem, hogy mindenki láthassa, miként éltük meg a bejelentés pillanatait. Az arcokat látva azonnal elkezdtem fotózni - idézte fel lapunknak a díjazott. (B. M. L.) Megy a harc Karácsony és Horváth között Valóban sikerült összehoznia a baloldali pártoknak a főpolgármester-jelölti posztért zajló előválasztást, a voksolás már hétfő óta tart. Első körben a Párbeszéd jelöltje, Karácsony Gergely csap össze az MSZP-s Horváth Csabával, vagyis lényegében az eleve együttműködő MSZP-Párbeszéd szövetség választja ki saját indulóját. Szerdán délig, tehát nagyjából két és fél nap alatt - a szervezők szerint - már tízezernél is többen adták le a voksukat. Szavazni vasárnapig lehet, ennek megkönnyítéséhez a város hét fontos csomópontjában fűtött sátrakban is várják a budapestieket. Azt ígérik, hogy az eredmény is meglesz vasárnap, vagyis kiderül, hogy Karácsony Gergely vagy Horváth Csaba mehet tovább, hogy Tarlós István kihívója legyen. A közvélemény-kutatások szerint egyébként a Párbeszéd politikusa az esélyesebb, mellette állt ki Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc is. A mostani még csak az első kör, a tervek szerint nyáron lesz egy újabb forduló, amikor a győztes megmérkőzhet a főpolgármester-jelölti posztra ugyancsak bejelentkezett Puzsér Róberttel. (K. M.) Különös vári lakásbérlet A Halászbástya környékén, az Országház utcában lévő 117 négyzetméteres önkormányzati lakást bérel 2015 óta Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, amiért havonta mindössze 71 ezer forintot fizet - derítette ki a 24.hu. A piaci árazás alapján jelenleg az Országház utcában egy 133 négyzetméteres lakásnak 890 ezer forint, míg egy 60 négyzetméteresnek 380 ezer forint a bérleti díja. A kormányzati körökkel jó kapcsolatokat ápoló főherceg a 24.hunak elmondta, 2015 óta a lakásaként használja az ingatlant. Ám hirtelen szűkszavú lett, amikor arra kellett válaszolnia, vajon miként nyerte el az ingatlan bérlési jogát ezen a jutányos áron a Nagy Gábor Tamás (Fidesz) vezette kerületben. A Budavári Önkormányzat úgy reagált, hogy az önkormányzatnak semmilyen befolyása nem volt a főherceg lakásbérleti jogviszonyára, a bérleti joghoz magánforgalomban, cserével jutott hozzá. (MH) 7/24 | 3 NYITOTT SZEMMEL Süddeutsche Zeitung A leningrádi blokád hősei Miközben a német kormány 12 millió eurót ajánlott fel a blokád megszüntetésének 75. évfordulóján a túlélő veteránok segítésére, a liberális lap Leningrad blokádjának heroizálását kifogásolta. Mint a szerző, Silke Bigalke fogalmazott, az orosz hatalom az együttérzés helyett parádézik, és nem az emlékezésre, hanem a nemzeti büszkeségre helyezi a hangsúlyt. (Ez így nem igaz, hiszen a 872 napig tartó blokádra koszorúzások sorával, dokumentumfilmekkel, a még élő résztvevők megszólaltatásával emlékeztek február 26-án Oroszországban.) Az újságíró elismerte, hogy az egymillió halottat követelő ostrom népirtás volt, kifogásolta ugyanakkor, hogy Oroszországban a németekkel szembeszálló hősökként mutatják be a blokádon belül rekedt éhezőket. Bigalke azt sejtette, hogy Sztálin lényegében feláldozta a leningrádiakat. (E meglehetősen „újszerű” megközelítést általános felháborodással fogadták Oroszországban.) (S. G.) LE FIGARO Francia fiatalítás A 33 éves filozófiaprofesszor, Francois-Xavier Bellamy vezeti a francia Republikánus Párt listáját az európai parlamenti választáson. Ahogy a jobbközép Le Figaro is írta, azért nem kezdő már a politikában: polgármester-helyettes Versailles-ban 2008 óta. Aki a nézeteire kíváncsi, Demeure című tavalyi könyvéből tájékozódhat, amelyben arról ír, a folyamatos mozgás világában hogyan találhatunk rá a biztos pontokra. Vele szemben Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Gyűlés listája élén egy még fiatalabb, 23 éves tanácstagot, Jordan Bardella szóvivőt találjuk. Az egykori Nemzeti Front vele üzenné, hogy tiszta lappal indul. A baloldali Engedetlenek listavezetője a 29 éves Manon Aubry lesz. Ő a civil társadalom hangja kíván lenni. (L. D.) ШЯШ de Virdieptug Trouw Maradhat az örmény család Elhagyhatja a hágai Bétel-kápolnát az az örmény család, amelyik tavaly október 26-a óta tartózkodott az épületben, tudósított a holland napilap. A holland protestáns egyház ez idő alatt folyamatos istentiszteletet szervezett a templomba, így akadályozva meg a család kitoloncolását, a holland törvények szerint a rendőrségnek csak egészen különleges esetben van joga egyházi épületbe lépni, amíg ott istentisztelet zajlik. A Tamrazian családot - a két szülőt és három gyermeküket tavaly utasították ki az országból, miután hiába kérték, hogy maradhassanak. A holland parlament a héten változtatott a törvényen, így Tamrazianék hivatalosan is megkapták a Hollandiában maradáshoz szükséges engedélyt. (W. SZ.) adevárul ítélet a kórházi botrányban Szerdán elsőfokú ítéletet hozott a bukaresti bíróság: a Hexi Pharma nevű céget felszámolják, igazgatóját 3 évre börtönbe zárják, és 2,6 millió lejes, vagyis 173 milliárd forintos kártérítést kell fizetniük a kórházaknak. A három évre zajló ügy nagy botrányt kavart Romániában, amikor kiderült, hogy a jó politikai kapcsolatokkal rendelkező fertőtlenítő- és tisztítószergyártó tíz éve úgy látja el a romániai kórházakat termékeivel, hogy az előírtnál hétszer kisebb töménységű szert forgalmazott a piaci árhoz képest tízszer magasabb áron. (L. CS.)