Magyar Hang, 2019. június (2. évfolyam, 23-26. szám)
2019-06-07 / 23. szám
Magyar Hang 2019. június 7-13. Erőből dönt a kormány a kutatóintézetekről Kedd éjjel benyújtotta az Országgyűlésnek Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt a törvényjavaslatot, amely szeptember elsejével elveszi a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) a kutatóintézeteket. Azok az újonnan létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartoznak majd. A hálózat irányító testületébe hat főt a kormány, hatot az Akadémia delegál, az elnökét a miniszterelnök nevezi ki. A testület tagjainak kétharmadát a tudomány művelői közül kell kiválasztani. A javaslat létrehozna egy új szervezetet Nemzeti Tudománypolitikai Tanács néven, amelynek az elnöke maga Palkovics László lesz. A miniszter előzőleg az ATV.hunak arról beszélt, hogy a törvényjavaslat elfogadásával nem sérül a kutatás szabadsága, amire a kormány több pénzt szán, ő is folyamatosan egyeztet Lovász László akadémiai elnökkel. Mindenesetre várják az Európai Unió és a német kutatóhálózat szakembereit, hogy tanulmányozzák a magyar szabályozást. Másként látják ezt a magyar tudományos élet képviselői. Több ezren tüntettek vasárnap Budapesten az Akadémiai Dolgozók Fóruma szervezésében a kormány terveivel szemben. A szónokok szerint a kormányt zavarja a kutatás szabadsága, illetve szemet vetett az Akadémia vagyonára és az unióból érkező kutatási forrásokra. Vak erők pusztítanak maguk körül mindent, amit érnek, mi viszont mentsük, ami menthető, segítsünk azokon, akik nálunk is nagyobb bajban vannak. Őrizzük meg elménk épségét, egyetlen katasztrófa sem tart örökké, utána pedig szükség lesz rá, az ár elvonul, lesz újjáépítés - fogalmazott a tüntetésen Zsoldos Attila, az MTA rendes tagja. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma a magyar tudomány Trianonjának nevezte a törvényjavaslat benyújtását. Közben egy kormányhatározatból kiderült, hogy az ’56-os Intézetet beolvasztják a Veritas Történetkutató Intézetbe. (MH) Pert vesztett a bűnözőnek nevezett Rogán Elvesztette a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter azt a pert, amelyet azért indított, mert Juhász Péter bűnözőnek nevezte. Az Index számolt be arról, hogy a Kúria helybenhagyta az első és másodfokú bíróság döntését, amely arról szólt, hogy az Együtt volt elnöke öszszefüggésbe hozhatja-e a maffiával a Rogán Antalt, és mondhatja-e rá, hogy bűnöző. Juhász a 2014-es kampányban, belvárosi képviselőjelöltként több olyan ügyet hozott nyilvánosságra, amelyben Rogán még polgármesterként hozzájárult ahhoz, hogy a piaci ár alatt adjon el a kerület lakásokat, épületeket. A volt polgármester és a belvárosi önkormányzat a többi között azért perelte be az aktív politizálástól azóta visszavonult Juhászt, mert azt nyilatkozta, hogy Rogán Antal maffiózókkal üzletelt, a Rogán klán pedig egy bűnszervezet. A bíróság első fokon azt mondta ki, hogy a szabad véleménynyilvánítás érdekében a politikusi személyiségi jogokat kell korlátozni, Rogán pedig nem igazolt olyan érdeket, amelyet a bíróságnak szem előtt kellett volna tartani. A Kúria indoklásában azt hangsúlyozta, Migránsokról beszélünk, ahelyett, hogy digitalizációról, környezetvédelemről, oktatásról, egészségügyről, kultúráról beszélnénk. Nemcsak gazdaságban, hanem gondolkodásban is lemaradtunk. Chikán Attila közgazdász, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere a 24.hu-nak hogy az értékítéleteknek fokozott védelmet kell élvezniük a közügyekkel kapcsolatban. - A bíróságnak nem a felperesek szubjektív sértettség érzéséből kell kiindulnia, hanem külső objektív szemléletmódot kell alkalmaznia - állapította meg a Kúria. Rogán Antal és az önkormányzat kötelesek Juhász Péternek a felülvizsgálati eljárás költségét megfizetni. (MH) Parlament előtt a költségvetés tervezete Négyszázalékos gazdasági növekedéssel és három százalék alatti inflációval számol a jövő évi költségvetés, amelynek tervezetét kedden terjesztette a parlament elé Varga Mihály. A pénzügyminiszter elmondása alapján a 2020-as büdzsé, hasonlóan az ideihez „nullás” lesz, vagyis az állam kiadásai a tervek szerint nem haladják majd meg a bevételeket. Hiánnyal - a GDP arányában mindössze 1 százaléknyival - mégis számolnak, mivel lesznek infrastrukturális beruházások. Vargáék várakozása szerint év végére 66,7 százalékra mérséklődik az államadósság. A kedden bemutatott tervezet alapján csaknem 224 milliárd forinttal emelkedik a családok támogatása, a gazdaságvédelmi akcióterv pedig 500 milliárd forintos segítséget jelent a gazdaság szereplőinek. A 2019-eshez képest oktatásra 48 milliárddal, egészségügyre 184 milliárddal, nyugdíjakra 136 milliárd forinttal, az államháztartásban dolgozóknak pedig 238 milliárd forinttal több jut jövőre. (B. P.) Emlékmű Kilencvenkilenc évvel Trianon után mi, magyarok bátran kihúzhatjuk magunkat, megmaradtunk! - fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a nemzeti összetartozás napján Sátoraljaújhelyen. 1920. június 4-én írták alá a trianoni békediktátumot, amely az I. világháborúból vesztesen kikerült történelmi Magyarországot megfosztotta területe kétharmadától. A szomorú évfordulón idén is megemlékezett több közéleti szereplő és párt. A jövő évi századik évfordulóra a kormány nagyszabású emlékmű tervével készül. (MH) Szakítások, dühös levelek, aláírások Jelentős változások zajlanak az európai parlamenti választáson gyengén szerepelt ellenzéki pártok háza táján. A Jobbik bejelentette, hogy az őszi önkormányzati választások után előrehozott tisztújítást tartanak, addig az elnökség teljes jogkörrel folytatja a munkáját. A párt egyetlen európai parlamenti képviselői helyét a listavezető, Gyöngyösi Márton foglalja el, a magyar Országgyűlésben az ő frakcióvezetői posztját Jakab Péter veszi át. A Jobbikhoz kapcsolódó hír, hogy a párt parlamenti képviselője, Pintér Tamás lesz a polgármesterjelölt Dunaújvárosban, aki mögött az MSZP-n kívül a teljes helyi ellenzék felsorakozott. Az MSZP egyetlen megszerzett európai parlamenti mandátumát Újhelyi István kapta meg. A döntést kifogásoló Szanyi Tibor hosszú levélben intézett kemény támadást pártja ellen. Az ATV által ismertetett levélben a politikus úgy fogalmazott, hogy az MSZP az EP-választás után politikai kómába esett, ma már egy degenerálódó belterjes klubként működik. Szanyi egy mozgalmat is meghirdetett, ugyanakkor azt is megjegyezte: ha az MSZP változást akar, akkor őt választja meg elnökévé. Az Európai Parlamentből kiesett LMP elnöksége a választás után lemondott, most pedig Puzsér Róbert főpolgármester-jelölttől vonta meg a támogatását, miután a publicista közölte: nem vesz részt az ellenzéki előválasztáson, ami a támogatás feltételei között szerepelt. Puzsér úgy tartja, a baloldal lényegében szabotálja az előválasztást, ő viszont civilként, a Sétáló Budapest programmal mindenképpen elindul októberben a főpolgármesteri székért. A jelölt másik támogatójától, a Jobbiktól is elbúcsúzott, valamint kemény hangú levélben ostorozta az LMP-t, amelyet szerinte az állandó méregkeverés, az ismétlődő puccsok és a gyávaság jellemez. 680 ezer aláírás gyűlt össze annak érdekében, hogy Magyarország csatlakozzon az uniós pénzek felhasználását vizsgáló Európai Ügyészséghez - jelentette be a kezdeményezés elindítója, Hadházy Ákos független képviselő. Szerinte mindez azt jelenti, hogy az emberek többségének elege van a korrupcióból. (MH) Elfol yódítanak a konteók Szerbiában Meghökkentő eredményre jutottak a Belgrádi Egyetem politikatudományi kara hallgatói: az elmúlt két hónapban közvélemény-kutatást végeztek a felnőttkorú lakosság körében, mennyire hisznek az összeesküvés-elméletekben. A belgrádi Blic napilapból kiderült, hogy a megkérdezettek 40 százaléka szerint az államok eltitkolják a lakosaik előtt az igazságot a földönkívüliekről, sőt 65 százalékuk úgy gondolja, hogy az államok gyakran meggyilkolják a számukra nemkívánatos polgáraikat. A megkérdezettek 70 százaléka abban a meggyőződésben él, hogy egyes vírusokat szándékosan terjesztenek, hogy bizonyos népeket és csoportokat veszélyeztessenek. A konteók a politikai gondolkodást is átitatják: az emberek 55 százaléka szerint a néhai Slobodan Milosevic és Zoran Dindic nem úgy haltak meg, ahogy azt a közvéleménynek tálalták. (M. R.) Deutsche Welle Nem történt eutanázia A hét elején több nemzetközi hírforrás is arról számolt be, hogy legális eutanáziát kért egy 17 éves lány Hollandiában, és engedélyezték is neki. Noa Pothovent korábban többször is megtámadták férfiak, 14 éves korában pedig ketten megerőszakolták. A történtek következtében depresszióval és anorexiával is küzdött. A Deutsche Welle szerdán azt közölte, hogy az eutanázia nem történt meg, a tavalyi kérést visszautasították. Pethoven megtagadta, hogy ételt és italt vegyen magához, az orvosok pedig nem folyamodtak már a kényszertápláláshoz. A tinédzser többször is beszélt a megalázó eljárásokról, amelyeken keresztülment: a depresszióját például többek között elektrosokk-terápiával próbálták gyógyítani. (L. D.) 7/24 I 3 NYITOTT SZEMMEL SPIEGEL ONLINE Kevesebb atrocitás Csökkent az iszlámellenes bűncselekmények száma Németországban: az év első három hónapjában 132 ilyen cselekményt regisztráltak a hatóságok - közölte a Spiegel online. Ez jóval kevesebb, mint a 2018 január-márciusi adat, akkor 196 muszlim embert és mecsetet ért valamilyen atrocitás. Ilyen támadásban az első negyedévben négyen sérültek meg, tavaly ugyanebben az időszakban 17-en. A hatóságok az iszlamofób cselekmények közé sorolják még egyebek mellett a muszlimok szidalmazását és imaházaik összefirkálását is. (SZ. ZS. L.) Lengyelország fegyverkezik Varsó amerikai bombázókkal védené meg a légterét Putyintól - közölte a német tabloid annak kapcsán, hogy a lengyel védelmi miniszter 32 F-35A ötödik generációs vadászgép vásárlását jelentette be. - Eljött az ideje, hogy lecseréljük a posztszovjet technikát modern bombázókra - írta Mariusz Blaszczak a Twitteren. Jelenleg a lengyel légierőnek 60 MiG-29 Fulcrum és SZu-22 Fitter gépe van, de ezek meglehetősen elavultak. Az árról semmit sem tudni, ám irányadó, hogy egy F-35A Lightning II standard modell 89,2 millió dollárba kerül. A lengyel kormány még 2016-ban jelentette be a hadsereg modernizálásának nagyszabású programját, amelyre tíz év alatt 185 milliárd zlotyt, mintegy 43 milliárd eurót költenek. (S. G.)