Magyar Hang, 2019. július (2. évfolyam, 27-30. szám)

2019-07-12 / 28. szám

Magyar Hang 2019. JÚLIUS 12-18. Orwell felrobbantotta volna, Dali rohadó foghoz hasonlította: a hagyományos székesegyház­nak indult Sagrada Família közel másfél száz év alatt a világ egyik leglátványosabb egyházi épít­ménye lett. Százharminc évig engedély nélkül, adakozásból épült, de 2026-ra elkészülhet Antoni Gaudí temploma, amely új nyelvre tanította az építészeket. szakember azonnal újrarajzolta a terveket, elődjénél lényegesen ambiciózusabb ötlettel állt elő: egy hatalmas, szokatlan vonalvezeté­sű, a gótika, a szecesszió és a mo­dernizmus jegyeit egyaránt magán viselő organikus konstrukciót tárt az építtetők elé, akik jóváhagyták terveit. A város azonban nem tette meg ugyanezt, így a templom több mint 137 éven át hivatalos építési engedély hiányában épült.­­ Történelmi anomália volt, hogy a Sagrada Família nem ren­delkezett engedéllyel - mondta idén júniusban Janet Sanz, Barce­lona városfejlesztéséért felelős fő­polgármester-helyettese, az év­százados mulasztást korrigáló papírok aláírásakor. - Eddig elég rendhagyó módon dol­goztak a templomon, itt volt az ideje, hogy a törvénynek megfelelően fejeződjön be az építkezés - fogalma­zott. Az engedély az össze­get tekintve is történelmi jelentőségűnek bizonyult, az építtető 4,6 millió eurót (1,48 milliárd forint) fizetett a városnak, további 36 milliót (11,6 milliárd) fordít a következő tíz évben a felmerülő költségek­re, és ehhez jön még a befejezésre szánt 374 millió euró (120 milliárd forint). A dokumentum aláírásával ugyanis a felek megállapodtak az átadás dátumában is, e szerint hét év múlva lezárulnak a közel más­fél évszázados munkálatok. A XX. század első éveiben ké­szült fotókon már jól kivehető az épület keleti oldalán a Születés kapuja felőli homlokzat - amely mára a templom talán legtöbbet fotózott része lett - és a főhajó egy része. Nem sok változás tör­tént azonban a következő két évti­zedben, így Gaudí egy torzónak is csak jóindulattal nevezhető épüle­tet hagyott örökül. Az építész tra­gikus halálát követően­­ 73 éves korában villamos gázolta el, visel­tes ruhái miatt koldusnak nézték, és nem kapott megfelelő ellátást, mire végre felismerték, már nem lehetett megmenteni; a Sagrada Famíliában helyezték örök nyu­galomra - az életműve kritikák kereszttüzébe került, és kis híján meg is feledkeztek róla. A temp­lom tervezését Doménec Sugranes vette át, az ő vezetésével fejezték be a Születés kapuját 1933-ban. Három évvel később kitört a spa­nyol polgárháború, amely cezúrát jelentett a templom történetében. Katalán anarchisták felgyújtották az épületet - ám Orwell bánata- Vov­ra csak félmunkát végeztek -,­­ és megsemmisítették Gaudí 'i'l terveinek jelentős részét, ahogy makettek, fotók és rajzok is elpusztultak, így számos részletet újra kel­lett tervezni, az épület mai arculata tehát jelentősen eltérhet Gaudí eredeti el­képzeléseitől. A templom építése az 1952-es barcelonai Eucharisz­tikus Kongresszus után kapott új lendületet. 1954-ben a nyu­gati oldalon található Szenvedés kapuja felőli homlokzat munká­lataival folytatták, az építtetők egy évvel később kezdtek először célzott adománygyűjtésbe, ame­lyet évente megismételtek. Mire a második homlokzat elkészült, és a nyolcvanas évek második felében a túlzottan is absztraktnak tartott alkotásai miatt ellentmondásos megítélésű Josep Maria Subirachs vezetésével a szobrászok átve­hették a terepet, már számítógé­pes technológiát is felhasználtak a tervezéshez. Az utolsó szobrok az új évezredben kerültek a Szen­vedés kapuja fölé, és ekkor fog­tak bele a templom legnagyobb, monumentális déli homlokzata, a Feltámadás kapuja építésébe. 2010 meghatározó évszám volt a Sagrada Família történetében. XVI. Benedek pápa ebben az év­ben szentelte fel és nyilvánította bazilikává a templomot, és ekkor kezdték meg az AVE gyorsvasút épület alatt elhaladó alagútjának kivitelezését is. A spanyol építés­ügyi minisztérium közlemény­ben szögezte le, hogy a beruházás nem jelent veszélyt a templomra nézve, az építészek szerint azon­ban semmi sem garantálta, hogy a vasúti munkálatok nem lesznek hatással a Sagrada Família szer­kezetére. A szakmai és civil tilta­kozások ellenére a kormány hajt­hatatlan maradt, és 2013-ban át is adta az alagutat. Azóta nem jelen­tettek a gyorsvasúttal összefüggő károsodást. Elkészültekor a bazilika a 172,5 méteres Krisztus-toronnyal Barce­lona legmagasabb épülete és a világ legmagasabb temploma lesz - nem mellékesen további öt 135 méteres tornyot is kap. Gaudí egyébként szándékosan húzta meg a határt 172,5 méternél, ugyanis nem akar­ta túlszárnyalni „Isten alkotását”, a közelben álló, néhány méterrel magasabb Montjuic-dombot. Az UNESCO által 2005-ben­­ az építész számos további bar­celonai alkotásával egyetemben­­ világörökségi helyszínné nyil­vánított templom Spanyolország egyik legfontosabb turisztikai lát­ványossága, évente több mint 4,5 millió látogatót vonz­­összehason­lításképp. Magyarországon tavaly összesen 12,5 millió vendéget re­gisztráltak). Ez a szám pedig a kö­vetkező hét évben feltehetően me­redeken emelkedik majd tovább. - Olyan, mint megtanulni egy új nyelvet - fogalmazott a Time magazinnak Jordi Faulí vezető épí­tész a Sagrada Família kivitelezése kapcsán. - Gaudí kijelölte az utat, de legtöbbször kemény munká­ba telt, hogy rátaláljunk. Amint azonban megtanultuk a formákat, és rájöttünk, hogyan kombináljuk azokat egymással, kirajzolódtak az eredeti szabályok, amelyeket már csak követnünk kellett, hogy új elemeket hozzunk létre - tette hozzá a szakember, aki 1990-ben asszisztensként kezdett a temp­lom építésénél, amikor még csu­pán három állt a mára elkészült 56 belső oszlop közül. Ha 2026-ban valóban átadják, a Sagrada Família építése ösz­­szesen 144 évet vesz majd igény­be, hétszer annyit, mint a gízai Kheopsz-piramis. S bár a hiva­talos ceremóniával lezárulnak a munkák, a bazilika még hosszú ideig az örökkévalóság nézőpont­ját kínálja majd a látogatóknak. Ficsor Benedek (Barcelona) * Á­rulás lenne még csak gondolni is a Sagrada Família befejezésére, maradjon így, mint egy hatalmas, rohadó fog - érvelt Salvador Dali­a festészetére jel­lemző­ vizualitással a világ egyik leghíresebb templomának torzó­ja mellett. Sokáig úgy tűnt, neki lesz igaza, hiszen a befejezetlen­­ség szimbólumaként emlegetett épületnek mintha valóban csak az örökkévalóság szabhatott volna határt. Idén azonban végül mégis megtörtént, amiben már kevesen bíztak, a barcelonai önkormány­zat kijelölte az átadási határidőt. A tervek szerint 2026-ra, tervező­je, Antoni Gaudí halálának századik évfordulójára elkészül a barcelo­nai templom. A világ egyik legocsmányabb épülete - vélte a templomról George Orwell, aki szerint az anar­chisták rossz ízlését bizonyítja, hogy nem robbantották fel, ami­kor megtehették volna. Walter Gropius, a Bauhaus atyja egészen más véleményen volt, számára az építmény a márványba zárt tech­nikai tökéletességet jelentette. A Sagrada Família - teljes nevén: Temple Expiatori de la Sagra­da Família, vagyis a Szent Család engesztelő temploma - megosztó jelenség, Gaudí nem mindennapi életművének talán egyik legext­­rémebb alkotása. Abból a szem­pontból mindenképpen az, hogy az építész 1926-ban bekövetke­zett halálakor a templomnak a tervekhez képest mindössze alig az ötöde állt. A megrendelőim nem sietnek, mondogatta a legenda szerint Gaudí, amikor az épület elhúzódó munkálatai szóba kerültek­­ száz évvel ezelőtt. Az impozáns temp­lom története azonban ennél jóval messzebbre nyúlik vissza. Josep Maria Bocabella i Verdaguer könyv­­kereskedő 1866-ban alapítot­ta meg a Szent József követőinek társaságát, amelynek legfőbb cél­kitűzése a Szent Családnak aján­lott templom építése lett. Bőke­zű adományoknak köszönhetően 1881-ben sikerült megvásárolniuk Barcelonában egy kisebb földterü­letet, ahol egy évvel később, 1882. március 19-én, Szent József nap­ján kezdték meg az építkezést. Az eredeti terveket látva aligha ismerné fel bárki is a Sagrada Fa­míliát, hiszen az elsőként felkért építész, Francisco de Paula del Vil­­lar egy hagyományos neogótikus templomot álmodott meg, Gaudí csak egy évvel később, Villar le­köszönése után kapcsolódott be a tervezésbe. A formabontó épü­leteivel világhírűvé vált katalán Méterekre isten alkotásától Barcelona látképe a Montjuic­­dombbal és a székesegyházzal. Szent hely és turistamágnes FORRÁS: FSHOQ.COM 4 A Sagrada Família. Teljesen új formanyelv FORRÁS: FLICKR/WOLFGANG STAUDT MAGAZIN 15

Next