Boldizsár Iván (szerk.): A Magyar Hírek Kincses Kalendáriuma 1967
Korolovszky Lajos: Hagyomány és jövő a magyar költészetben - Ady Endre: A márciusi naphoz
ADY ENDRE A MÁRCIUSI naphoz (Márciusi Nap, nagy a te hatalmad S magyar Márciust, magyar forradalmat Nem gyújtottál ránk ezer évig mégsem: Ültünk örökkön jeges senyvedésben.) S verje meg az Isten a verejtékünket, Verje meg veréssel egész életünket, Ha tovább tengődünk ilyen kábult-árván, Csókunkat a szánkban, álmunkat a párnán, Gyermeket ígérő legszebb ingerünket, Verjen meg az Isten, verjen meg bennünket, Verje meg a tettünk, verje meg az álmunk, Dunai-Tiszai régi megállásunk, Verje a múltunkat, verje a jövőnket a betyáros magunkból elkövetkezőket, Ha el nem tiporjuk, kik utunkat állják: Magyar Márciusunk minden akadályát. Verje meg, verje meg, ha van verő Isten, Aki csak egy kicsit ósdit akar itten, Mert itt kárhozat van, itt le kell gyilkolni Mindent, ami régi, ezeréves holmi, Mindent, ami senyveszt, mindent, ami árul S Etelközt teszi meg hű magyar határul. Óságtartók népe most ront ellenünkbe: Fiatal Március, most nézz a szemünkbe S úgy adj nekünk erőt, sugarat, hatalmat, Amily híven hisszük ezt a forradalmat. Nekünk forradalmas minden futó óra, Gőgös, gazdag grófra s gazdagult zsidóra Haragszunk és vagyunk egyazon haraggal, Tán ki sem mondható gyilkos indulattal. Mert a világ siet s most kerül dűlőre: Érdemesek vagyunk életre s jövőre? Büdös úr-szag, pénz-szag, sehol így nem kábít, Minden: változásért és újért kiált itt. S ha papok tömjénjük gőgösebben rázzák, Mindezek halálos sorsunk magyarázzák: Petőfi szavánál van szükség jobb szóra: Mindent meglátóra, mindent felrúgóra, E fényes Március csatasorba állít: Végre talán eljut bús Magyarországig. (Márciusi Nap, nagy a te verésed, Csodatevőn szép te megérkezésed, De akard végre, hogy mi is akarjunk, De akard végre, hogy csúnyán ne haljunk.) 1910 96