Magyar Hirlap, 1850. július (2. évfolyam, 192-217. szám)
1850-07-19 / 207. szám
Pest, Péntek, Megjelenik e lap hétfőt és ünnepet kivéve mindennap. Előfizetési díj: félévre, házhoz küldve 8 frt. Vidékre, postán küldve 9 fr 30 kr. Évnegyeire helyben házhoz küldve 4 frt; vidékre postán küldve 4 frt 50 kr. ezüstben. — Helyben havi előfizetés is nyittatott 1 frt 30 krjával; a havonkénti előfizetés mindig a hónap 1-töl számittatik.— A hirdetések ötször halálozott soráért 4 kr. ezüstben számittatik. 20?. sz. HIVATALOS RÉSZ. f s őti hirdetmény. Az igazságügy ministeriumának f. jttl. 11-én 9200 sz. a. kelt leiratával érkezett főtörvényszéki hivatalokra ezennel csőd hirdettetik : Ö felsége jul. 8—ki legfel, rendeletével az igazságügyminister előterjesztésére a Magyar korona ország és szerb vajdaság szeme i bánság fő törvényszékei számára a következő személyzeti- és fizetési rendet jóváhagyni méltóztatott. Minden főtörvényszékhez egy főügyész 4000 ft fizetéssel, a pestinél még ezen fölül 1000 ft eljárási pótlékkal alkalmaztatik. Az elsorolt tiszti állomásokra folyamodók az elnökök és tanácselnököket, és továbbá a főügyészeket kivéve folyamodványaikat aug. hó 15-éig az illető főtörvényszék elnökségéhez nyújtandják be. A tanácsosi állásra folyamodóknak a kerületükben leginkább divatozó nyelvek ismeretét, továbbá a törvénytudomány elvégeztét, s a bírói hivatalban már volt alkalmaztatásokat kell kimutatniok. A titoknoki és gyakornoki állomásra folyamodóktól a fönt jelölt nyelvismereten kívül elvégzett törvény-tanulmányaikróli bizonyítvány kívántatik. A többi állomásokra a törvénytani ismeretekről nem, azonban az eddigi alkalmaztatás és folyamodó nyelv ismeretének kimutatása szükségeltetik. Azon folyamodók, kik most is közhivatalban állnak, kellőleg fölszerelt alkalmaztatási kérvényeiket eddigi elöljáróik utján nyujtandják be. ------1850. Jul.. 17-kén adatik ki a birod. törvény és kormánylap XXVI-ik darabja , mely f. é. márcz. 9-kén csupán németül, jul. 15-kén cseh-német, olasznémet, szlovén-német és ruthen-német kettős kiadásokban jelent meg, és 57-től bezárólag 79-ig különféle ministeri bocsátványokat tartalmaz, a míg hátralevő t. i. magyar-német, lengyel-német szerb(horvát-) német illyr-német, és román-német kettős kiadásokban. Ugyan napon adatik ki Ennsen aluli Austria számára a tart. törv. és korm. lap X-ik darabja. A cs. k. kereskedelmi ministerium f. é. május 16—i 2487/H sz. a bocsátványánál fogva azon akadályoknak mellozésére,melyeket a hajókázás átalában, különösen pedig a gőzhajózás az alsó dunavonalon a hajóhidak megnyitásánál szenved, a gőzhajótársaság képviselői s több pártatlan szakemberekkel vitt tanácskozás után ezennel rendeli: 1) Hogy a hajóhidak a gőzhajók átjárására éjjel nappal megnyithasssanak. 2) Hogy gyors és biztos átjárhatás végett a gőzhajók közeledése a gőzhajótársaság és hidbérlők kölcsönös jelei által előre tudtul adassák. — Ennélfogva Pozsonyban a várhegyen, Komáromnál a Monostoron , Esztergomnál a templomhegyen árboczok vagy lobogó fák állitandók föl, s a gőzhajók közeledése egy zászlónak az árbocz tetejéig fölhuzása által , és pedig folyammenti járatnál sötétkék, folyam elleninél fehér színnel jelölendő. Éjjel a jel lámpák fölhuzása által adatik, és pedig folyammenti járatnál egy, folyamelleni járatnál két lámpa által. Ha pedig vontató gőzösök több teher-hajókkal bocsátandók át, s a hídnnt tróioson uliiséges, úgy ez a zászlónak az árbocz fele magasságára leendő felhúzása által adandó tudtul. Mihelyt e jelek kitűzve vannak, azonnal a hidak megnyithatására a szükséges intézkedések megteendők , s a körülmények igénye szerint a hidak tüstént is megnyitandók. Megtörténvén a nyitás, a nyiladék mindkét oldalán, mihelyt a hajóknak az átmenet lehetséges , az árbocz jelével ugyan egy kép, nappal hasonló szinti zászló, éjjel pedig két lámpa tűzetik ki. Miután pedig e jeladás egyedül a gőzhajótársaság javára és érdekében történik, ennélfogva a szükséges intézkedési költségeket valamint a tett intézkedések föntartását sajátjából viendi. Az árbocz tulajdonképi felállitási pontja a kijelölt helyeken a helyhatóság, a hidbérlés a gőzhajótársaság egy ügynöke által határozandó meg. 3) . Ezentúl a nyiladéknak 18 öl szélesnek, s minden hidnak 2 nyitógéppel s ezek elegendő munkásokkal kell ellátva lenniök. Továbbá Pozsonyban magas víznél s Komáromban erős szeleknél a lehető előrelátás használtassák, igy p. Pozsonyban magas viz mellett a nyiladék a ligeti part felé bocsáttassék, Komáromban nagy szélnél két részre szakittassék. 4 . Minden egyes nyitásért éjjel vagy nappal különbség nélkül, akár egyes akár vontatógőzös fehérhajókkal, akár több gőzös egyszerre megy át, mindig csak 2 p - t fizettetik, ha az átmenet csak 30 perczig tart; — ha tovább, úgy kétszeres ár fizettetik. Szintúgy a kétszeres ár járja , ha 18 ölnél szélesebb hidnyilás kívántatik. A fölebbi díjon felül semmi ürügy alatt más borpénzek vagy egyéb illetékek nem követeltethetnek. 5) . Mindennap kétszer t. i. reggel és délben egy óra hosszáig átalában minden hajó ingyen bocsáttassék át, beleértve a gőzhajókat is, ha ez által más hajók az átmenetben nem gázoltatnak. 6) . A hajóknak szabad a hid alatt bármely időben akadálytalan s dij nélkül átmenni, csak hogy a horgonyörök előbb értesitendök s segítségre hivandók, miért minden egyesnek 15 p. kr. jár. E rendszabályok f. é. aug. 15-étől fogva lépnek életbe. Geringer, julius 19-én 1850-Előfizethetni helyben a kiadónál saját kereskedésében (nagyhid utcza 671. sz. a. Takácsyházban) és nyomdájában : (aldunasoron, kegyesrendiek épületében). Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Szerkesztői iroda van, régi posta-utczában 24-dik sz. a. első emeletben. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, Julius 17. §. — A m. k. egyetem bel. kara IV. szám alatt a külön hitfelekezetek egyenjogúságáról szól, mely az újjáalakítás tervezetében ajánlatilag kiemeltetett. Az egyenlő jog ezen ágazatának viszszautasitásául a tisztelt kar véleményezésében az alapítványok természetére, kimutatott czéljaira, — az e tárgyban kibocsátott kir. rendeletekre, — s mindenek folytán a birtok elidegenithetlenségére történik hivatkozás, —nem felejtetvén ki bizonyos czélzások a javak közösségére, azaz communismusra, mely a tervezett reform által szentesittetnék. Kiemeltetik különösen I. Ferdinandnak 1560-dik évi april 10-kén Bécsben kelt rendelvénye , melyben megengedtetik, hogy megürült egyházi javakból tanodák állíttassanak, melyekben az ifjúság nem eretnek, vagy gyanús, de katholikus tanárok által oktattassék. Megemlittetik Pázmány Péternek 1635—ik évi május 12—röl szóló alapítványa; ugyanannak II. Ferdinand királyhoz 1632. sept. 27-röl kelt emlékirata ; a kegyes királynak az alapitó (Pázmány) bivárságát megerősítő okirata; továbbá Mária Tereziának 1780—ik évi mártius 5-röl kelt oklevele, melynek folytán az egyetem Nagyszombatból Budára áttétetett; végre a cancellária fölszólitása következtében 1842-ben, maga az egyetem által tett véleményezés , melyben ezen intézet ,katholicitásat jelentetett ki. — Mindezen adatok fölhordása oda czéloz, hogy a hitfelekezetek egyenjoga a magyar főtanoda csarnokaiból kiutasittassék , alkalmasint „mint tévéig, mely az istentől, a minden jogok kizárólagos kútfejétől, jogokat nem nyerhetett. Minthogy pedig a t. ez. kar arra is terjesztette ki gondoskodását, miként védhetné az egyetem kizárólagos katholicitását azon esetre is,ahogy a kormány az alapítványi pénzeken kívül a status küzjövedelmeiből is szánna egy kis összeget e fontos intézet gyámolitására: a következő finansztheoriát vélte fölállitandónak, melyet mint valóságos curiosumot lehetetlen nem közölnünk. Az uj találmány szóról szóra igy hangzik : „Habár az álladalom anyagi segélylyel járulna is ahhoz az egyetem átalakításához), onnan nem következik a kath. intézet természetének megváltoztatása, valamint nem változnék a protestáns fundatiók természete, ha az álladalomnak ezeket is segélyezni kellene, mert e segély is az alattvalóktól szedetnék, kiknek nagyobb része katholikus; a magyarországi katholikusokról pedig föl kell tenni, hogy azok adósokat kath. czélokra adják (//), valamint a protestánsok is a magukéra (/ /), s az előbbiek inkább megelégesznek egyetemüknek szükebb alapjával, mint sem tulajdonukról lemondjanak.“ A nélkül, hogy mellékes, bármi kirívó és meglepő tételek taglalásába bocsátkoznánk, a vitatott tárggyal szoros kapcsolatban, csak azon kérdést intézzük a theol. karhoz, váljon igazán hiszi-e, mikép az egyetem „confessionalis jelleme“ a tudomány minden ágazataiban annyira megőrzendő, miszerint a természeti, mathematikai, jogi stb. tanokban is, melyekhez a hitvallásnak semmi köze, — ez egyetlen confessionalis érdeknek minden egyebet alárendezni okvetlen szükség ? Nekünk úgy látszik, hogy az egyetem összes tanítói kara, melynek kiváló katholicitását kétségbe vonni eddig senkinek sem jutott eszébe, jogosan cselekszik, midőn kívánja, hogy a lakosok többségére, vallásos szempontból is fordít— tassék figyelem, és hogy az oktatásügy ministeriuma, bizonyos korlátok közt, mennyire t. i. a tudomány érdeke megengedi, az általa teendő kinevezésekben ezentúl is szem előtt tartsa a confessiók arányát; mihez képest — már csak az alapítványok természeténél fogva is — a tanítói kar túlnyomó többsége, mint eddig, úgy ezentúl, katholikus férfiakból álland, kiktől senki sem vonandja el azon tehetséget, miszerint vallásos meggyőződésüket, hol erre alkalom nyílik, háborútlanul és szabadon terjesszék. Ez által , ha csakugyan vallásos szellemnek kell az egyetemet átlengeni (mit ezúttal vitatlanul hagyunk), kézzelfogható előny fogna a katholicismusnak engedtetni, és más hitfelekezetiek, kiknek száma aránylag csekély, sérelem nélkül fognák elnézni e befolyást, melynek ily intézeten akár tanítóik akár tanítványaik lennének kitéve. Ennél több előnyt követelnünk csak akkor lehet, ha a jog és osztó igazsági szabályait szem elől tévesztjük; ha azt is visszavonjuk, mit a gyakorlat szentesített; és ha számba nem vesszük, azon szép összegeket, miket a tanuló ifjúság ezentúl fizetni köteleztetik. — A kérdés megfejtése most senki előtt nem rejtély. — Az illető ministerium, óvástételek da TÁRCZA. A Guerilla. I. Embervásár Pesten. (Folytatás.) „Nézze ön ez ép alkatú nőnemet, e szálas, csontos férfiakat, e termetes hegyi fajt, mely az él-senyv véletlen dermedtségében is elárulja eredetét: mit és mennyit vihetne ez véghez, lakatlan síkjainkon meggyarmatositva ? mig most, saját földén élelmet nem lelve,sodrony, üvegs más garasos kereskedésben lézengi el életét, vagy sikeretlen fuvarban veszti az időt, s fél országot vándorol napszámért, minek más czélja nincs, mint a tengető élelem.“ „Bécsben azon ellenvetést hallom, hogy e hegyi faj nem viselheti el az alvidéki égaljt;“ jegyzé meg az idegen. „Békés legnépesb községei e nemzetségből valók, s a munkás jóllét mellett ép, teli bélü ivadék származik tőlük. És ha a bánáti ködök jobban megtámadják is a test szervezetét, gyermekes családok szállítása kétségkül sikerülni fogna. Az ifju élet, mire fölnövend, már megszokta a léget, s az első ivadék hasznos gyarmatává lenne az államnak.“ „Ha nem csalatkozom, közelebb történt intézkedés magyarhoni telepítés tárgyában a birodalmi kormány részéről.“ „Nehány hajó németalföldi vaszka aljnép szállíttatott alá. Satnya, dermeteg gyámoltalan faj, a szellem jelensége s testi erő elemei nélkül; véretlen, beteges, kórházi csőcselék, mely sem földet művelni, sem ipart űzni, sem adót és közterheket birni nem született, s melynél mind természeti törvények mind állam gazdászat érdekei szerint józanabb vállalat leendő az egésséges baromtenyésztés,... mert fogalmam szerint nyomorékat ápolni kötelesség, de szaporitni vétek.“ „Ügy hiszem azon régi elv nyomán történék az, miszerint a Duna partjait német telepitvényekkel akarják végig eltölteni!... pedig én meg vagyok győződve: ha az egyetértés korszaka eljöend, a német faj első fog kezet nyújtani a küzdő magyarnak.“ „De a nemzetiség harcza....“ „Nyári mennydörgés lesz, mely rémületével hirtelen elrohan, s aj élet féhljét hagyja a tisztitott légben.“ „Dühödtebb lesz mint a hit- hűbér- lovagkor, vagy bármelyik uralkodó eszme, melynek ingerével az elvakult népek fanatismusát valaha felgyujták.“ „A testvér döfése határozatlanabb mint a bérgyilkosé, s a fajok egymásban testvérre is mernek.“ „De a nemzetiség közelebb áll szivéhez mint a hit, vagy birtok.“ „Épen azért elvehetlen, s ezt át fogja látni... Rablélekké lesz-e a szabad szellem, egy férfiúban, ha zsarnokoltatik.“ „Soha, mert az benső életének eleme, szüksége, feltétele...“ „Mint a nemzetiség a népeknél. Azért ha a faj életrevaló, azt csak vele együtt lehet kiirtani, mint agyvelővel a szabad gondolatot___Volt-e valaha a magyar nyelv, anyai jogaiba országosan beiktatva ?“ „Nyolczszáz évtől soha.“ „Mi volt a közigazgatási nyelv ?“ „Diák.“ „Mi volt országgyűléseken az értekező törvényhozási nyelv ?“ „Diák.“ „Mi volt az itéletszékek s közigazság nyelve?“ „Diák.“ „Mi volt az iskola-nyelv, melyben a magyar tanulónak csekély ismeretét szereznie kelle?“ „Diák.“ „Mi volt a műveltebb levelezési nyelv, s maga a hit szava több felekezetnél ?“ „Diák, diák... diák!“ „Harczolt-e hosszú századokon által az anyanyelv érdekében, — ki azt egyedül teheti, — a nemzet földbiró hatalmasabb része ?“ „Soha! sőt maga árulta azt.“ „S ily rendszeres öngyilkolat hozzájárulta mellett is, századokon által, kiirtatott—e a magyar nemzetiség ?“ „Óh nem, óh nem!“ „Ez az, mit állítok: egyéniséget, csak az egyénnel lehet megölni.“ „Pedig a nemzetiség felébredt ösztöne, alig harmadfél tized folytában nőtte úgy ki magát, hogy árjával minden vádakat elsodor.“ „Miket saját kormánya, e jelen pillanatig, kétségbeesetten épit eléje,... Pedig itten nem is nemzet működik, csak egy kiváltságos osztály nemesb töredéke. Hátha egykor, szabad egyenlőség mindenik egyénnek helyet jelölend ki a harcz s vetély-verseny soraiban... ? Azért ne aggódjék ön... A nemzetiség eszméjét kevésbbé zsákmányolhatja ki a világdiplomatia, mint bármely uralkodó hagymázt... Életre való faj, ösztönszerün érzi és felfogja, hogy, szabad alkotvány mellett, lehessen azt tőle eltemetni; s a közszabadság mint elsőrangú érdek biztosításául, inkább józanon engedend abból kellő sulyegyenig, mintsem a szabadsággal ezt is, s a világos század minden szentségeit véres kitörések sirhalmába vigye, mely felett ördögi politikusok ütnék föl a dobzódó asztalt.“