Magyar Hirlap, 1897. december (7. évfolyam, 333-362. szám)

1897-12-31 / 362. szám

1897 deczember 31. 9 pénztárt. A bizottság megolvasta a pénzt s azt is rendben találta, de Baksa polgármesternek feltűnt, hogy két darab ezresnek ugyanaz a száma van, mint az előbbi pénztárnál. A polgármester azt hitte, hogy“az ezresek hamisak. Hogy a dologról meggyőződjenek, rögtön jegyzéket vettek fel arról, hogy hány darab ezres van az egyik és hány a másik pénztárban. így jöttek rá, hogy nem a pénz hamis hanem az előbb rendben talált árvapénzekből hiányzanak az ezresek, mert azokat időközben Szabó Sándor kivette a csomóból s bedugta a házipénztár készlete közé, hogy az elsikkasztott összeget pótolja s a hiányt fedezze. A vizsgálóbíró előtt a sikkasztó töredelmesen vallott, de kijelentette azt is, hogy Medveczky ellenőr ártatlan a dologban s a sikkasztásról semmit sem tudott. Családja csak a reggeli órákban értesült a letartóztatásról. Felesége azonnal a városházára sietett, éppen itthon időző hadapród fiával s az elsikkasztott összeg teljes megtérítését felajánlotta, biztosítékul lekötvén házait és 30 hold földjét. Férjét azonban a biztosíték felajánlása után sem bocsátották szabadon. — Kitüntetett rendőrök. A főváros rendőrsége már több ízben adta tanújelét bátorságának és önfeláldozásának, ha a polgárság vagyoni vagy erkölcsi biztonságáról volt szó. Így történt ez év május havának 21-én is, amikor a Fodor Béla lakatos gyárában kiütött tűzvésznél a tanonczok életének megmentése csakis a hirtelen megjelent rendőrség önfeláldozó és buzgó működésének volt köszönhető. A király is elismerésben részesítette a derék rendőröket és Somogyi Károlynak, Asztalos Mátyásnak és Baki Vinczének az ezüst érdemkeresztet adományozta. A kitüntetéseket a főkapitány megbízásából Bornemisza Boldizsár rendőrfőparancsnok ma osztotta ki és tűzte fel a nevezettek mellére. Ugyanez alkalommal és helyen kifejtett munkásságáért Mikié József rendőr 100 forint pénzbeli jutalmat kapott. Nemkülönben ma jutalmaztattak meg: Kulhanek Mihály rendőrellenőr az erzsébetfalvi rablógyilkosnak elfogása körül tanusított fáradhatatlan ügyességéért 50 írttal; Varga Károly, Csikós József, Loky Gábor és Sinkó György rendőrök a rákospalotai rabló elfogásánál tanúsított tapintatos és bátor magaviseletükért »dicsérő okirat«-okat nyertek. — Fejezet erőszakossága. Szegedről irja tudósitónk: Ma érkezett le a városhoz a belügyminiszter rendelete, amelylyel Szeged költségvetését jóváhagyja. A rendelet egyik pontja nagy visszatetszést keltett Szegeden, mert megtagadja a jóváhagyást a városi kishivatalnokok lakbérilletményeitől. Ezt a rendelkezést éppen oly indokolatlannak és igazságtalannak, mint erőszakosnak tartják. A város az eddigi pótadó mellett beillesztette a kishivatalnokok lakbérilletményeinek szabályozását a költségvetésbe, a közgyűlés ezt a határozatot csaknem egyhangúlag fogadta el és a miniszter mégis megsemmisíti a város közóhaját. Miért? Mivel talán a főispán úr tetszésével a kishivatalnokok ügye nem találkozott. Ezt nevezik, mondják a szegediek, odafenn önkormányzatnak. Hanem azt az egyet elérte a hatalmas miniszter, hogy a kishivatalnokok uj esztendejét alaposan elrontotta. — Égő ballerina. Lipcséből táviratban jelenti tudósítónk: Az operaház mai előadása közben egy Funk nevű ballerina toilettje a színpadi lámpáktól tüzet fogott. A gyorsan elősiető tűzoltók nagy katasztrófát gátoltak meg. A ballerina súlyosan összeégett és életben maradásához nincs remény. A közönség körében nagy volt az izgalom, az előadást azonban mégis folytatták. — Villamos vasút a Kossuth Isajos utcában. A városi villamos vasúttársaság új közúti vasúti vonalat akar nyitni és már be is adta kérvényét a fővárosnak. Ez az uj vonal a város egyik legnépesebb utczáján, a Kossuth Lajos utczán vezetne keresztül és penge vonalnak építtetnék, aminek ellenében a közúti vaspályatársaságnak a kerepesi úttól a körútig terjedő vonala is közösen volna használható. Ennek a tervnek különösen az lenne a szembeszökő nagy előnye, hogy a közúti vaspálya-társasággal való megegyezés szerint a Kossuth Lajos utcza sarkán át• faálló utasoknak nem kellene sem új jegyet váltaniuk, sem többet fizetniük a penge-vonal további szakaszára. A városi villamos társaság beadványában utal ennek a vonalnak a főváros közlekedési viszonyaira való nagy fontosságára és kiemeli, hogy ez volna az egyedüli elképzelhető jó összeköttetés a Dunapartra kiépített városi vonal és a Kerepesi-uti vonal között. A tervezett penge-vonal a Kerepesi-úttól a készülő eskü-téri híd bejárójáig menne, másrészt pedig összekötné a temetőhöz vezető városi vonalat a közúti vasút kerepesi-uti vonalával is. Az ajánlattevő társaság a beadványhoz mellékelt részletes tervek alapján hajlandó úgy a Rókus-kórház mellett szükséges átalakításokat, mint a Kossuth Lajosutczán és a Kalap utczán átvezető uj vonalat a saját költségén elkészíteni. Fölajánlja továbbá a közúti vaspályatársaságnak ezt az építendő uj vonalat közös használatra, azzal a feltétellel, hogy a kerepesi úton jövő utasok nem tartoznak újra fizetni, ha a Kossuth Lajos utczára szállnak át, viszont az eskütér felől jövők se váltanak új jegyet a Rókus-kórházig terjedő vonalon. Kötelezi magát továbbá a városi villamos vasúttársaság, hogy a temetőhöz, Kőbányára és a népligethez az eskütértől és vissza közlekedő kocsijain nem emeli a menetárakat s igy a közönségre semmi újabb teher az uj vonallal nem hárul. — Daudet irodalmi hagyatéka. Párisból írják: Az idevaló lapok sokat írtak Daudet irodalmi hagyatékáról. Daudet ugyanis még élt, gyakran tett barátai előtt különböző czélzásokat olyan művekre, melyeket megírni akar, vagy amelyeken már dolgozik is és ilyen egész fejezeteket vagy jeleneteket beszélt el nekik. Barátai tehát azt hitték, hogy hagyatékában több teljesen kész műnek kell lennie. Tényleg azonban Daudet iratai között nincs egyetlen egy kész mű sem. Még a La petite paroisse színdarabot is, melyet Hannique-el együtt írt, alaposan át kell dolgozni, hogy előadni lehessen. De több vázlat és töredék van a hagyatékában. Daudet ugyanis minden új gondolatot bejegyzett, ezeket a jegyzeteket időről-időre revidiálta, kibővítette, kidolgozta, így van papírjai között egy füzet, mely tele egy Napóleonról tervezett munkához szükséges jegyzetekkel. Daudet a Beone de Paris-nak egy regényt ígért, de ebből tényleg csak néhány fejezetet írt meg. Mindennapi eseményt, minden botrányos ügyet feldolgozott az agyában, megvizsgálta irodalmi használhatóságát és lejegyezte néhány sorban. Saját énjével is sokat foglalkozott. Amikor sokat szenvedett, arra gondolt, hogy könyvet ír a fájdalomról, melyet csak halála után kell kinyomatni. De később elejtette ezt az eszmét: neje és gyermekei nagyon sokat szenvednének, ha ezt a könyvet olvasnák. Feleségének többször mondotta: — Ha halálom után olyan dolgot találsz, melyet érdemesnek találsz a kinyomatásra, akkor fejezd be te magad ! Várjon Daudet asszony férjének hátrahagyott töredékeit kidolgozza-e, vagy pedig a jelen állapotokban adja-e ki azokat, azt nem akarja még most megmondani. Egy kiadónak, aki Daudet leveleinek kiadása ügyében járt nála, azt felelte, nem adná szívesen beleegyezését ahhoz, hogy férjének bizalmas írásai a nyilvánosság elé jussanak. De gondolkodni akar arról, hogy a La petite paroisse minél előbb befejeztessék és hogy férjének legutolsó befejezett műve, mely most jelenik meg folytatásokban az Illustration-ben, minél előbb könyvalakban megjelenjék. — Egy tisztviselő ünneplése Kövér András igazságügyminiszteri segédhivatali főigazgatót királyi tanácsossá nevezte ki a király. Ez alkalomból az igazságügyminisztert kezelő tisztviselők ma díszebédet rendeztek a vigadóban. Az ünnepeltet Bécsey Miksa főigazgató köszöntötte fel, majd beszédet mondott még: Bernáth Elek, Porzsolt igazgató és az ünnepelt. — Pusztító tűzvész. New Yorkból jelentik: Port an Princze-ből kelt távirat szerint tegnap este nagy tűzvész 800 házat, köztük számos raktárt, egy templomot és egy szállodát emésztett el. Háromezren vesztették hajlékukat. — Ugyancsak ezen a helyen ma reggel földrengést éreztek, amely több perezig tartott. A föld sok helyen megrepedezett. — Hymen, Oestreicher Lipót szolnoki kereskedő ma kötött házasságot Oestreicher Regina. kisasszonnyal a dohány-utczai templomban. —<. Bécsből jelentik, hogy ott Bedlich Frigyes, a Redlich és Berger Testvérek czég egyik főnöke ma déli 12 órakor esküdött örök hűséget laussig Emmás kisasszonynak, laussig Tivadar lovag, az észak- magyar államvasuttársaság elnöke leányának. A lakodalmas vendégek között ott volt: Chernek báró, a földhitelintézet kormányzója, Bereczny báró, Kész igazgató, Mauthner báró a hitelbank igazgatója, Egger dr. udvari tanácsos, a déli vasút vezérigazgatója, Nopcsa báró a királyné volt főudvarmestere, Suttner báró, Grünhut udvari tanácsos, az urakháza tagja és még igen sokan. — A honvéd altisztek helyzete. Már többször volt alkalmunk, a hadsereg és a honvédség altisztjeinek nyomorúságos helyzetével foglalkozni. A hadügyminiszter az idei delegácziók elé egy javaslatot terjesztett, mely az altisztek sorsán némileg javít. A honvédelmi miniszter most 8224. szám alatt szintén rendeletet bocsájtott ki, mely a tovább szolgáló honvéd altisztek járulékait szabályozza. Az önként tovább szolgáló arczvonalbeli altisztek, ama naptári év folyama alatt, amelyben tényleges szolgálatuk 3., 4. és 5. évét befejezik »első fokozatú szolgálati jutalom dij« fejében kapnak: az őrmesterek és hason rendfokozatu altisztek havonként 35 koronát a szakaszvezetők, stb. havonként 30 koronát a tizedesek stb. 20 koronát. Ama naptári év folyama alatt a melyben tényleges szolgálatuk 6., 7. és 8-ik évét befejezik a második fokozatú szolgálati jutalom gyanánt: az őrmesterek stb.havonkint 40 koronát, szakaszvezetők stb. 35 koronát, a tizedesek stb. 25 koronát. Ama naptári év folyama alatt, melyben tényleges szolgálatuk 9-ik évét fejezik be és minden következő tényleges szolgálati évben harmad fokozatú szolgálati jutalom fejében az őrmesterek stb. havonkint 45 koronát, szakaszvezetők stb. 40 koronát, tizedesek stb. 30 koronát. A nem arczvonalban szolgáló altisztek mindég csak az első fokozat szerint kapják jutalmaikat. A jutalomdíjakat az igényjogosultaknak minden hó elsején előre fizetik ki. Amaz altisztek, kik nyolcz évi szolgálat után, vagy a szolgálatba való tényleges alkalmatlanság miatt, kilépnek az 1898-ik évi január elsőtől vagy ennél későbbi időponttól kezdődőleg élvezett jutalomdíjak 25 százalékát kitevő végkielégítést kapnak. Amaz őrmester tehát ki a három éven túl mint valóságos őrmester 9 évig szolgált, kilépésekor 545 forintot kap mint végkielégítést. — Gondatlan gyárigazgatóság. A Bergféle petroleummfinomító-gyárban a múlt szombaton benzinrobbanás volt, amelyből komoly veszedelem lehetett volna, ha a tüzérségek a robbanó anyagoktól kigyuladt épületben a tüzet el nem oltják. A ma reggel megtartott tűzvizsgálat kiderítette, hogy a robbanásért a gyárigazgatóságot terheli a felelősség. Úgy történt, hogy egy munkás benzint szivattyúzott az egyik vaskazánból a másikba. A nehéz és veszedelmes munka annyira elárasztotta, hogy pihenőt kellett tartania s eközben a fejlődős benzingáz megfékezéséről nem gondoskodhatott kellősképpen. Ettől a gáztól, vagy a közvetítő esőbe be-röppenő szikrától fogott tüzet a benzin. A vizsgálat adatai szerint ezt a munkát nem lett volna szabad egy emberre bízni. Az igazgatóság ellen megindították az eljárást. — Évzáró istentiszteletek. A deáktéri evangélikus templomban az év utolsó napján délután 4 órakor Horváth Sándor magyarul, este 61 órakor Schranz János németül fog szónokolni. A német istentiszteleten operaházi tagokból álló vegyeskar is fog közreműködni. Az istentiszteletek végeztével a szegények számára offertoriumot gyűjtenek. A kerepesi uti evang. templomban este 5 órakor kezdődik az istentisztelet, amikor is Bachát Dániel esperes fog prédikálni. — Halálozás. Mikesvári Gyengő László, főhadnagy a 22-ik m. kir. honvéd-gyalogezredben, e hónap 29-én 24 éves korában meghalt Beszterczén. — Özvegy abrudbányai Fikker Ferenczné szül. Cserny Josefa e hónap 28-án 77 éves korában meghalt Pozsonyban. — Lencse Ernesztin 51 éves korában meghalt Lőcsén. — Pályázat színmüvekre. Bölöni József,, a kolozsvári nemzeti színház intendánsa pályázatot tűzött ki eredeti színmüvekre. És pedig: 1. egész estét betöltő eredeti színműre, mely lehet történelmi szinmü, vagy vígjáték, és ez esetben vegye tárgyát Erdély történetéből, vagy pedig lehet magyar társadalmi tárgyú dráma vagy vígjáték. 2. Egy egész estét betöltő eredeti népszinmüre. A pályanyertes müvek pályadija egyenként^60O—500 (ötszáz) korona. A pályaművek legkésőbb 1898. október 15-ig, a kolozsvári nemzeti színház intendánsához beküldendők. — A kilépés oka. Párisi levelezőnk irja: Párisisan nem rég több mint harmincz pap kilépett nemesak jó egyházi rendhg- hanem a katholika?!