Magyar Hirlap, 1928. július (38. évfolyam, 147-172. szám)
1928-07-01 / 147. szám
to 1928 július. Egy newyorki rendőrnek hiába panaszkodok arról, hogy beverték a fejedet Alaposan megnéz téged, aztán önelégülten kijelenti: „bizony szép knock-aout ▼olt“. A Broadway-n magára hagyatott ember támadóival szemben — csak két öklében, botjában, pisztolyában bízhat, mert a newyorki banditákkal jóban vannak a rendőrök. P. G. Wodehouse „Psmith, az újságíró“ címmel regényt írt New York rendőreiről, banditáiról és egy újságíróról, aki igazat ír, nem félve attól, hogy betörik a feje. Pedig arrafelé komolyan kell venni az „írj igazat, betörik a fejed“ közmondásának az igazságát. Ott nem a sajtótörvény 20. paragrafusára való hivatkozással kérik a helyreigazító nyilatkozat közlését, hanem, akinek rosszul esik egy újságcikk, felbérel egy rablóbandát és knock-aoutoltatja az újságírót. Psmith, izmos, kisportolt, angol jogász, egy barátja társaságában New Yorkba érkezik. A véletlen összesodorja egy újságíróval, aki a „Kellemes percek“ című családi lapnak a segédszerkesztője. Megismerkedésük pillanatában ugyan a lap főszerkesztője is, mert az igazi főszerkesztője áthajózott Európába, hogy kellemetlen gyomorbaját kéthónapos kúrán keresztül kezeltesse. Psmith kíváncsiságból átlapozza a „Kellemes percek“ néhány számát, s azonnal megállapítja, hogy bárgyúbb, ostobább tartalmú újság még nem volt a kezében. Különös terve támad : az alatt a két hónap alatt, míg a főszerkesztő távol van (sőt, egy világrésznyire van távol), forgassák át a lapot, dobják ki a régi munkatársakat és az új szellemű újságnak verbuváljanak új közönséget .smith maga is beáll az új gárdába, sőt ,valósággal ő irányítja a „Kellemes percek“-et, amely igen gyorsan kellemetlen perceket szerez sok embernek. Így, egy dúsgazdag new-yorki háztulajdonosnak, aki a házbértörvény kijátszásával uzsorázza, zsarolja lakóit, emberhez nem méltó lyukakban zsúfolja össze őket méregdrága bérért. Psmith nagy, leleplező cikket ír a háztulajdonosról és az agresszív hang, amelyet Psmith tiszta idealizmusa intonál, üzletileg is szerencsésnek mutatkozik, hiszen a lap, amikor megváltozott tartalmával a rikkancsokhoz kerül, mint a csemege, kelendővé lesz. De megkezdődik a harc. A háztulajdonos, aki politikai karrierjének egyenes ívét félti a leleplező cikkek hatásától, előbb futárok útján lekenyerezni akarja a „Kellemes percek“ cikkíróját, de amikor a futárok véres füllel, betörött orral repülnek a „Kellemes percek“ szerkesztőségéből a lap megvesztegethetetlenségének dokumentálásaképpen, a háztulajdonos új módszerhez folyamodik. Banditákat bérel fel Psmith és munkatársai ártalmatlanná tételére. A szembenálló harcosok erőviszonyai szinte teljesen egyformák. Mert a „Kellemes percek“ munkatársai közé vesz egy új box világbajnokjelöltet, akinek az a szerkesztőségi beosztása, hogy vigyáz a látszatok mozdulataira. Egy ember viszont kevés lenne. Psmithék tehát szövetkeznek egy konkurrens banditavezérrel, aki züllött gárdájával együtt a „Kellemes percek“ szerkesztőségének a testőrévé lesz. A testi épség védelmén kívül gondoskodni kell arról is, hogy az egyéb akadályokat elhárítsák. Hiszen a megtámadott háziúrnak az is eszébe jutott, hogy amikor a nyomdából kikerül a lapnak egy-egy új száma, a rikkancsoktól a banditák elorozzák a példányokat. Tőrök és golyók között megy előre Psmith, kalapját egy éjszakai kiránduláson lelövik, a fejéről, egy másik összetűzés alkalmával pedig háztetőre kell másznia, zsonglőrködnie, artistáskodnia kell, egyedül verekedni tízzel, de ez a rajongó, izmos, angol fiú nem adja fel a harcot... ... nem adja fel a harcot mindaddig, amíg megérkezik a „Kellemes percek“ szerkesztőségébe egy alacsonytermetű, kövér, evikkeres úr, Mr. Wilberfloss, a lap főszerkesztője, aki rémült csodálkozással konstatálja, hogy újságjának régi törzsközönsége undorral dobta vissza a „Kellemes percek“ legújabb számait. Viszont megnyugszik, amikor meghallja, hogy a lap másfelől sokkal nagyobb olvasógárdát szervezett magának azok közül a newyorkiak közül, akiknek fáradt idegeit már csak szenzációk tudják izgatni. És különben is, akárhogy mérgeskedik Mr. Wilberfloss, nincs sok joga a felháborodásra, mert Psmith azt csinál a saját vagyonával, amit akar. A végén tudjuk meg ugyanis, hogy Psmith, amikor átalakította a „Kellemes percek“-et, gondoskodott arról is, hogy apja, aki dúsgazdag angol birtokos, megvegye a laptulajdonostól a lapot. Psmithnek azonban elég volt. Megtanulta kéthónapos újságírói működése alatt, hogy New Yorkban a riporternek nemcsak írni kell, nemcsak anyagot kell szerezni, hanem szükség esetén ölni, vagy meghalni is. Egy különös kaland emlékével megy vissza az öreg egyetemi városba az ifjú Psmith, ezzel fejeződik be Wodehouse regénye. Különös könyv a „Psmith, az újságíró“. Csak a kékszemű angolszászok tudnak olyan derűvel nevetni, mint amilyen derű vonul végig ezen a regényen. És csak nagy írók tudnak a mulattatás eszközeivel olyan éles fotográfiát adni egy város homálybazárt részeiről. Mert van-e nehezebb annál mosolyogva beszélni szomorú dolgokról. Wodehouse ezt teszi. Végigvezet bennünket New York sikátorain, bemutatja a nagyváros mételyét és közben tréfákat mond, nevettet. Amikor letesszük a könyvet, vége a kirándulásnak, meg kell dörzsölnünk a szemünket, várjon igaz-e, hogy mindazt, amit láttunk, valóság s nem Wodehouse kápráztató játéka. A „Kellemes percek“ könyve túl az olvasás kellemes percein, élmény az olvasó számára. A magyar fordítás külön értéke, hogy dr. Balogh Barna magyar argot-ba ültette át Wodehouse newyorki csibészeinek dialektumát. A Magyar Hírlap kedvezményes regénysorozatának legújabb kötete P. G. Wodehouse „Psmith, az újságíró" című regénye. Előfizetőink 90 fillér beküldése ellenében kihordók vagy posta útján azonnal megkaphatják a kedvezményes sorozat júliusi kötetét. Az egnevi FüF"diá. kerssstatisimi szaktanfolyamra (lentartó a Keresk. Tisztv. Orsz. Egyesülete) a beiratkozások megkezdődtek. ..Vilmos császár öt 78. Államérvényen bizonyítványok. Súlyos szerencsétlenség a vincennesi repülőnapon Párizsból jelentik. A vincennesi nemzetközi repülőnapon, amelyen több német repülő is részt vett, súlyos szerencsétlenség történt, amennyiben egy katonai repülőgép 200 méteres magasságból égve lezuhant. A pilótát, egy századost, megszenesedve húzták ki a gép romjai alól, míg egy utas, aki ejtőernyővel kiugrott a gépből, csak súlyos sérüléseket szenvedett, mert ejtőernyője nem nyit ki idejében. A rendőrprefektus jelentése szerint a lezuhanó repülőgép a nézők között két asszonyt megölt. *. JUBILÁL AZ ÓVODA Aki szereti a csendes budai sétákat, amelyek alatt az ember szíve-lelke felüdül a főváros ideges és idegesítő lármája után, a letompított beszéd és a halk szavak szerelmesei bizonyára ismerik azt az egyemeletes épületet, amely a Mikó utcában, mint rég feledésbe merült korok élő tanúja, mesél a múltakról azoknak, akik az ilyen mesék iránt manapság még fogékonyak. A Brunszvik grófok családi lakhelye volt ez a ház, amelynek faláról fekete márványtábla hirdeti, hogy: E HÁZBAN NYITA MEG AZ ANGYALSÁG. BRUNSZVIK TERÉZ GRÓFNŐ AZ ELSŐ ANGYALKERTET A KISDEDEK OLTALMÁRA 1828-bAN. A SZÉK- ÉS FŐVÁROS ÁLLÍTOTTA E TÁBLÁT, HOGY HIRDESSE HÁLÁJÁT A DICSŐ KEZDEMÉNYEZŐ IRÁNT, KINEK ESZMÉJÉT FELKAROLTA AZ ORSZÁGOS KISDEDÓVÓ EGYESÜLET ÉS HIRDESSE A SZÍVBŐL EREDT NAGY GONDOLATNAK: A GYERMEK VÉDELMÉNEK DIADALÁT, MELYET MEGSZENTELT A TÖRVÉNY ÉS TELJESSÉ TESZ A NEMZETI LELKESEDÉS Az első angyalkert... így hívták azt a kisdedóvóintézetet, amelyet a külföldről hazatért Brunszvik Terézia grófnő száz évvel ezelőtt, 1828 június 1-én a Mikó utcai családi házban megnyitott. Brunszvik Teréz pályafutása igazán nem hasonlít a grófi családok nőtagjainak átlagos életeihez. Gyermekkorában német nevelésben részesült, majd megtanul franciául, olaszul és angolul — a magyar nyelvvel azonban csak felnőtt korában ismerkedik meg. A kis Teréz bámulatosan fejlett, nyílt eszű gyermek. Egyforma szeretettel fordul a növényvilág, a festészet és a zene felé; mint tudjuk, Beethovennek egyik legkedvesebb tanítványa és meleg érzések fűzik mesteréhez. Tizennyolc éves korában már papírra veti a gondolatokat, amelyeket később egész életén át híven szeme előtt tart. A „Teréz ideálja“ szerint élete gazdagságát önmagában akarja megtalálni. A cselédeket gyermekeinek tekinti és mivel a munka a test és lélek erősítője, minden dolgukban segítségükre fog sietni; ő lesz mindig az első, aki a felkelő napot megpillantja és pihenőre csak akkor vonul vissza, ha már mindenki lenyugodott. Magához öleli az egész emberiséget, mert tudja, hogy a föld mindenkié. Szenvedélyesen szereti a szabadságot, mert elviselhetetlennek érzi a láncokat, amelyeket gyenge emberkék magukra vesznek. Ezeket az eszméket a magyar nevelésügynek akkor ugyancsak elhanyagolt területén ültette át a gyakorlatba Brunszvik Teréz grófnő. Harminc éves már elmúlt, mikor egy külföldi utazása során megismerkedik kora legnagyobb nevelőjével, Pestalozzival. Másfél hónapon keresztül lelkiismeretesen tanul, meghallgatja Pestalozzi tanításait és résztvesz a tanítókkal folytatott heti megbeszéléseken. Megismerkedik a nagy svájci pedagógus szellemében működő detmoldi intézettel és közben meleg barátságot köt mesterével és annak családjával. Amidőn egy ízben Pestalozzi felolvassa előtte a svájciakhoz intézett szózatát, melyben lelkes és lelkesítő hangon száll síkra a nevelés reformjáért. Brunszvik Teréz elhatározza, hogy ezeknek az eszméknek hazájában is igyekszik majd híveket szerezni. Amint viszszatér Magyarországra, kapcsolatot keres a kormánnyal, hogy annak segítségével megvalósítsa életének nagy álmát, a magyar gyermekóvó intézet felállítását. Itt azonban váratlan akadályokba ütközik. A kormány körében egyáltalában nem fogadják az eszmét túlságos rokonszenvvel. Sőt ellenkezőleg: a népművelési gondolat folytonos hangoztatásában valamilyen gyanús forradalmi ízű törekvést vélnek felfedezni és ezért a grófnő tervét ridegen visszautasítják. Teréz azonban most már világosan látja kötelességét és hivatását: pillanatig nem csökkenő buzgósággal folytatja agitációját és midőn 1828 júniusában a krisztinavárosi házban végre megnyitja első „angyalkertjét“, a vezető egyéniségeket már sikerül annyira megnyernie, hogy az intézetet a hercegprímás, Dorottya főhercegasszonynő és az ország nagyjainak egész sora meglátogatja. Az érdeklődés oly nagymértékben fordul a Mikó utcai gyermekkert felé, hogy még abban az évben három hasonló intézetet állítanak fel az országban. Nőegyesület, óvóképző, országos kisdednevelő egyesület: ezek a főbb állomásai annak a fáradságos útnak, amelyet Teréz grófnő a következő esztendők folyamán, közönnyel, nehézségekkel nem törődve, meglesz és rövid idő múlva megelégedéssel állapíthatja meg, hogy nem hiába dolgozott és az elvetett magból hatalmas fa terebélyesedett ki. Egykorú írások feljegyzik, hogy a krisztinavárosi iskolához nem lehetett megfelelő képzettségű magyar vezetőt találni, így tehát Würzburgból hozattak egy Kern Máté nevű ismert szakembert, akit húsz pengőforint havi fizetés ellenében megbíztak az ügyek intézésével. A tanítási nyelv természetesen a német volt, amiben annál kevésbé találtak kivetni valót, miután abban az időben Buda lakosságának túlnyomó nagy része is németül beszélt. Az első intézeteket lassanlassan felszerelték a legszükségesebb tanszerekkel, ami természetesen nem annyit jelent, mintha mai óvodáink felszerelésére volna szabad ezzel kapcsolatban gondolnunk. Egy németnyelvű leltár például a várbeli kisdedóvó 1836-iki állományáról ezeket tartalmazza: Német nyelvkönyvek (4 db), gyermekekhez intézendő kérdések (1), mesekönyv gyermekeknek (1), kisgyermekeknek ▼aló tan- és olvasókönyv (2), Aesopos meséi (5), énekkönyv (1), különböző vonalminták (6), egészségügyi katekizmus (1)* képek keretben: Szűz Mária (1), Jézus (1), József története (1), képek az állatvilágból (24), a kézművesekről (24), bibliai képek kemény papiroson (28) Ezek után elképzelhető, hogy az első angyalkert megnyitása-kor, 1828-ban milyen könyvek és képek állhattak rendelkezésre! A fővárosi levéltárban őrzött egyik fel- jegyzés beszámol arról is, hogy ezekben az intézetekben milyen ismereteket tanítottak. Megtudjuk ebből, hogy a következő tantárgyakat rendszeresítették: Imádság, beszélgetések Istenről, egyházi és világi ének, beszéd-, nyelv- és emlézőgyakorlatok, bibliai elbeszélések, erkölcsi elbeszélések, érzékek gyakorlása és a felismerő tehetség fejlesztése, értelemgyakorlatok, gyermeki természetrajz és természettan, iparismeret, honismeret, alaktan és rajzolás palatáblán, betűismeret és betűzés, számolás a gépen, testi mozgásgyakorlatok. Ezenkívül a leányokat kötésre is megtanítják. Ha az ember ezt a tekintélyes felsorolást végigolvassa, igazán nem érti, hogy manapság a szakemberek még mindig a gyermekek szellemi túlterheléséről beszélnek. Pedig milyen nagyszerű a mai iskolásfiúk és leányok helyzete a száz év előttiekéhez képest, akik óvodista korukban még természettant és iparismeretet is kénytelenek voltak tanulni... • Érdekes, hogy még oly egyébként tisztán látó politikusokban is, mint gróf Széchenyi István volt, teljesen hiányzott az érzék a kisedednevelőintézetek fontossága iránt. Kossuth ellenben pártolta az óvodákat, sőt éppen az ő indítványára szólította fel a kisdedóvóintézeteket terjesztő egyesület 1841-ben a vármegyéket, hogy székhelyeiken hasonló intézményeket létesítsenek. Igaz ugyan, hogy ennek a felhívásnak kevés eredménye volt, mert csak Borsod megye tett eleget a kívánságnak, az eszme azonban mégis terjedt és 1843-ban már 34 óvoda volt az országban. A szabadságharc és az utána következő események ezen a téren is megállították a fejlődést, a normális állapotok helyreálltával azonban annyira megérett a kérdés, hogy Eötvös József báró a népoktatási törvényjavaslatban a kisdedóvás ügyét is rendezni kívánta. A javaslatból sohasem lett törvény és még sokáig kellett várni, míg azután végre 1891-ben törvényhozásilag is szabályozták ezt a fontos kérdést. Az ország kisdedóvói és nevelői nagyszabású ünnepségek keretében készülnek megütni az első angyalkert felállításának százesztendős fordulóját. De ez a jubileum nemcsak a pedagógusok ünnepe. Magyarország minden rendű és rangú embere, kicsi és nagy egyaránt, elismeréssel és hálával hajtja meg lobogóját egy nagy nevelő, egy nagy nő és egy nagy emeber, Brunszvick Teréz grófnő emléke előtt. Vasárnap Julid old Ms Legjobbjuk! Legolcsóbb Orakl A legnagyobb kedvezmenyeket letteden mi nyujtjuk osvasmínias francia Gernagrenauin -2.50 1,95 cepnamszokon és eponge újdonság -3.50 2.50 1,90 Crepe de Chine86 cm •színekben 0.« Crepe de Chine kitűnő minőség.. .. 9.80 7.90 I Crepe georgeíro lyönyürü színek „ 9.90 7.90 I foutsid runaseipe, 7.90,0.90,5.90 4.90 Shantung imprimé divatújdonság, la _ .. 4.9° I Japanselymek zinekben, S3 em. _ 3.90 2.90 I Moso moselyem divatmintás _ _ _ 31O 2.60 I i/oii Eoiinne ruhakelme, duplaszéles, 4.90 3.90 I ROi ruhaszövet crém, tiszta gyapjt, UO em. 5»90 I hős ruhakelmezép színben, tiszta gyapju 2.50 I Himzeit női ing vagy nadrág... L90 1.30 Hímzeit combine zines 3.90, fehér 2.90, 2.50 I zsebbenyűK -.98, -.69, -^9~.39 I SJIM óriási választék .. 4.40, -.6«, -.SO~.69 Kesengyógyolcs minden mlD63tgLe19. ..»-.98 Szeles lepedőbb, méterje 2.90, olcsóbb 2.29 I rsansouri ehémemilbatiszt 2.40, 2.10, 1.90 1.70 I ingzefir vagy poupiinlla, 2.50, 1.90 1.79 I 12 szem, elkészles 24.90, 8 személyes 12.80 I kisselyem harisnya 1.25, olcsó pamut - -.69 I mosd selyemiwisnya .50, la muszlin 2.70 I Férfi ZOkfii Ia 2‘5°’ 1.SO’ strapa minder_ Froiier sürösköpeny 8-9° 1.?o KLEIN ANTAL dívagyagyárus házában Kiraly-a. 53. csikiefa u. sarok)