Magyar Hirlap, 1928. december (38. évfolyam, 273-295. szám)
1928-12-25 / 292. szám
HÍDAI) 40 1928 december 25. . Például az előrehaladott paralízisnek az írásban is megnyilvánuló egyik kétségtelen jele, hogy többek között a felfelé menő vonalak időnként megszakadnak. Ugyancsak jellegzetes formát mutatnak a delirium Delirium tremens tremenses betegek írásai is. Ez az írás megfelelően felnagyítva, valósággal úgy hat, mintha lángbelükből állana. Szaggatott, bizonytalan, valósággal ordít be ide az eztázis reszketeg bizonytalansága. — A legérdekesebb íráspatológiai tanulmányokat végeztem egy nagy hazai közkórházban a különböző mániában szenvedő őrülteken. Igen érdekes írásbeli jellegzetességet mutatott egy nagyzási mániás beteg írása, akinek az volt a rögeszméje, hogy ő trónjától megfosztott és elnyomott 4 király. óriási történelmi felkészültséggel vitairatokat szerkesztett, amelyekben sorsa és elnyomatása miatt panaszkodott. Érdekes és ezt Lombroso már két évtized előtt kimutatta, a nagyzási mániás őrültek meglehetősen erős tipológiai érzékkel rendelkeznek. Írásukban a laikus számára érthetetlen módon a folyó írásból hirtelen átcsapnak a nyomtatott írásba. A szövegen azonban megfigyelhető, hogy a nyomtatott betűket ott használják, ahol hangsúlyozni akarnak valamit, mintegy aláhúzni és a jelentőségét kidomborítani szeretnék. Egyforma elmebaj — egyforma írás — Németországban az írásvizsgálat tudományának igazi hazájában, nagynevű pszichológusok és kriminalisták támogatják az írásvizsgálók kutatásait és kimutatták, hogy ugyanazon elmebajban szenvedő egyének írásai törvényszerű pontossággal ugyanazokat a jellegzetes sajátosságokat mutatják. Ennek a rendszernek segítségével azután szinte orvosi vizsgálat nélkül is felismerhető a gyanús beteg elmeállapota Hangsúlyoznom kell azonban, hogy minden tudományos törvényszerűség ellenére sem szabad túlzásba menni és orvosi vizsgálat nélkül határozott véleményt nyilvánítani. Valószínűleg idő kérdése csak, hogy a tudományosan képzett írásvizsgáló megfigyelései ezen a téren döntő jelentőségű támpontoknak legyenek minősíthetők. * A laboratórium a maga ismeretlen rendeltetésű műszereivel, csiszolt, csillogó fém- és üvegtükreivel a tudomány műhelyeinek derűsen misztikus hangulatát árasztja magából Az asztalokon előhívó savakkal telt csészék, a falakon százszorosan, ezerszeresen felnagyított kéziratok berámozva, híres bűnesetek kriminológiai dokumentumai. A gyenge téli nap besüt a szobába, megtörik egy fénygyűjtő lencsén és kacéran táncol a műszerek között Fischof Gyula tekintetével szeretettel simogatja végig a műszereket, a hatalmas lencsét, — amitől megfájdul az ember feje, ha belenéz — a mikrofotoszkópot, ami egyszerre nagyít és fotografál. Fischof Gyula Adszívet töltött el a lencséi és mikrofotoszkópjai között, szóval — jubilál. Szép, csendes jubileum, az emberek szinte csodálkoznak, hogy egy hites királyi törvényszéki írásszakértő is jubilálhat. Pedig Fischef Gyula nem „jubilál“, meg is feledkezett volna róla, ha nem említjük meg neki. Mikor a húsz esztendőre terelődik a szó, maga csodálkozik a /ut yoWW (/avtMAA4 - A'PiLO rvKih L/wCf v/AHir* p* N-Al ti o litf- UA^Y-NArOLlZ&Ui'cfA-/m peraV . . — „ « « . Q m. O 0 m -2 . _ 1 ^ ^^ l, l. a „ A «.Ihm« —rtw own A iMrtll A I legjobban. A hangjában nincs semmi a jubiláló emberek hamis szentimentalizmusából. Csak éppen megjegyzi: — Tényleg, húsz esztendő... az ember nem hinné... Egy Erdélyi-kéziratot tesz a mikroszkóp alá. Osztönszerű érdeklődésünkre elhárító mozdulattal hivatalos hangon jelenti ki: — Folyamatban lévő ügy ... Majd mosolyogva hozzáteszi: — Igaz, említette azt a jubileumot. Hát, látja, ez a szakértői kirendelés — és néhány Erdélyi-kézirat fotográfiájára mutat -, felér egy jubileumi ajándékkal. Boldog vagyok, hogy húsz év után a budapesti büntetőtörvényszék területén működhetek és főleg azért is, hogy a világérdeklődés központjában álló bűnügy keretén beis dokumentálhatom esetleg, hogy mit képes produkálni a tudományos grafológia. Nógrádi DéUb i’wB- 12LoT- k £ Sz i*z © M »'7 W»cJ &\r'Ct vrit* i fa? cotto'Juv of Tofio/ 'T/I'TAR-' T4 0NC,t)L~/a^! 'Hctyu/f t&Á2jWLÍQ /úrder^/^ ü’r iV- E urfonaTiw-AZ’-ecft ÚT LG M- Ő S'- H u w-Mnwc,oé -M/t 0 óyiL&tíJ&uzaló /</ W* ’eAvtfwot /C'yyr 'í/úl fixád*’ - *H**uLP • , TUitte'M & K^TAVhIVH JoCsOfJtnVőH&KsiiGtifalí « Btíí-^wW £ur*yvou'-^urjß/r&TM**%* *étáV-Rerüct*-*g IMX+i stáAAj'rfo'fo* ?ffr-TBPMond,Kóy-röfmnct~.Ctt?-.vA4yo»(-M*c»V~ /jjjW CAcUé IMXJJ/AJJ ■ //**.» tléeus . V viaok*b HÍRLAP I4b?1,szíms é a. Írí&t K&ác«a Marcel Miscortájt történt: nem tudom, Tehát azt meg se mondhatom, Csupán csak annyi szent, Hogy Krisztus egykor nézni ment: A sárba fulladt földgolyón, Amelyikért ő egykoron Kiszenvedett: Az emberek Ha várjon jobbik útra tértek, Mióta vérit adta értek? Vagy oly gonoszak most is éppen, Minek valának akkor régen? S hogy itt bolyongott sárba-szélbe: Megéhezett az Úr is délbe’. S midőn így ében Szétnéz a téren. Kit lát meg ott? A Gideon szabót. Az Úr köszönté Gideont És Gideon az Úrt viszont. A szónak az lett oszt a vége, Hogy Gideon lakába téré Az Úr ebédre. Ebéd után nagy kedve támadt A föld Urának S szólt e kép: „Mivel fizessem meg ten éked Oh Gideon a jó ebédet? Mert tudd meg, hogy nem földi ember, Ki itten ül ma véled szemben: Az Úr vagyok!“ És felragyog az ünnepélyes pillanatba’ A megfeszített Jézus arca, S a kis szobát Fény járja át. S előbb, semhogy Gidánk eszére tér: Megáll a ház előtt egy lárgszekér. Az Úr Gidát beültető S repültek föl az ég felé. Ott fent az égbe’ Gidánk csak nézte A sok csodát. Mit sose lát A földi szem ... S amint ott jártak szerteszét, Megütte mni szabónk szemet Egy környi főtt, Amely az égbe ütve volt; S mikor fölé került: Majdhogynem elterült A bámulattól. Midőn a lyukba nézett, T Öli bűvölő Igézet: A földet látta ottan, Amint nyugodtan A véghetetlen űrbe’ leng. És rajt’a sok-sok állat-ember. Miként vihar csapkodta tenger: Előre-hátra forr-kereng, Megy, fekszik. Ül, pihen, szalad, A föld felett, a viz alatt. Erdőknek sűrű rejtekén. Ifjú, aggastyán, úr, szegény. Nincs porszem és nincs lehelet. Mit innen látni nem lehet. Az Úr csámuló vendége Száját kilátva nézte, nézte A nagy csodát. S amint ott igy tekintgető, fia ráesik tekintete Egy háztetőre. A majszter fölsikolt: Az ő lakása volt! De látni azt iszonytató. Mit ottan lát a jó szabó: A sok segéd A posztót lopja szerteszét. Egyik szakítja, másik vágja, Harmadik a bő kabátja Alá bedugja nagy sebesen, De ott netti hagyja köztük egy sem. Elfogja Gideont a mérge S mely ott feküdt a kézügyébe: Egy szörnyű mennykőt felkapott, Hogy azzal a sok gaz topót Lesujtsa irgalmatlanul! De Krisztus most utána nyúl, megfogva Gideon kezét. Mosolyogva hozzá így beszélt: „Te elfeledted, ám emlékszem én; Te is talál egykor te bétlegény; Én egyszer-másszor innen néztelek, S ha akkor én is hirtelenkedek S a dolgot meg nem gondolom: — Hol lennél most te, Gideon? — KITÉPETT NOTELLAJPOR Miért kedvelte meg Ferenc József Kossuth Ferencet ? Ferenc József mindenkinek megbocsátott, csak Kossuth Lajosnak nem. A német császár hadserege szégyenletesen megverte az ő hadseregét Königrátznél, tönkretette tekintélyét, súlyát a német államokban s mégis szövetségre lépett vele később. Az olaszok elvették tőle Velencét és az északolaszországi Lombardiát és mégis szövetségestársa lett később az olasz királynak. De ezek uralkodók voltak, Kossuth Lajosnak — a „lázadó" kis zempléni fiskálisnak — azonban, aki szedett-vetett forradalmi hadsereggel porig alázta és aki mint számkivetett világcsavargó az ő uralmát az egész világon gyűlölné lelte, sok borsot tört diplomáciája orra alá, nem bocsátott meg soha. A Kossuth neve idegesítette. Nem engedte meg minisztereinek még azt sem, hogy a halott Kossuth temetésén megjelenjenek és kijelentette, hogyha szobrot állít Kossuthnak Budapest, akkor soha többé oda be nem teszi a lábát, — ezért nem is merték felállítani Ferenc József életében a Kossuth Lajos szobrát Budapesten. Amikor a Tisza-part megbukott és kénytelen volt Kossuth Ferencet kinevezni Ferenc József kereskedelmi miniszterré, az egész ország izgatottan leste: mi lesz most? Mi lesz akkor, ha Ferenc Józsefnek fogadnia kell kihallgatáson a Kossuth Lajos fiát? Rendkívül ideges volt Kossuth Ferenc is. Még a térdei is remegtek, amikor betámolygott a bécsi Burgba, hogy kihallgatáson jelenjen meg — a Kossuth Lajos fia — a kérlelhetetlen Ferenc József előtt. Ferenc Józsefet is izgatta ez a találkozás. Bosszús is volt miatta, nehezen is vette rá Wekerle Kedd erre a nem mindennapi fogadtatásra. Kossuth Ferenc halálsápadtan. winson botorkált a császár-király elé, aki mély meghajlását hideg fejbiccentéssel fogadta. Kossuth előbb magyarul kezdte el a mondókiját, de olyan halk, ijedt dadogással hogy nyomban észrevette: Ferenc József nem érti a szavait Erre hirtelen németül folytatta, da mert igen rossz német volt Kossuth Ferenc, ezt még kevésbé értette meg az uralkodó. Nagy zavarában ekkor, minden szokás és illem ellenére , olaszul, a saját valóságos anyanyelvén kezdett beszélni Kossuth. Ferenc József arcán másodpercek alatt elsimultak a ráncok, felengedett a fagyi mosolyogva felelte olaszul Kossuthnak: — Nanyszerű. Tizenhat éve nem beszéltem olaszul, — mondta — ezután mindig olaszul fogunk beszélgetni. A magyarázata pedig ennek az, hogy miként valamikor a porosz udvarban mindenki franciául beszélt, azonképen a bécsi udvarnál valamikor az olasz volt a társalgási nyelv Ferenc József gyerekkorában — az övéké volt akkor még Olaszország legjelentősebb tartománya — olaszul tanult, ifjúkorában olaszul beszélt az olasz nyelvet szerette a legjobban, pedig ezt a nyelvet száműzték az udvartól, amióta elvesztették az olasz tartományokat. Ferenc József hát szinte felujjongott, amikor ismét olaszul — kedves nyelven — beszélhetett. Ezért szerette meg Ferenc József Kossuth Ferencet, ezért fogadta azután mindig szívesen s nemsokára a Lipót-rend nagykeresztjével is megajándékozta — ami valamikor osztrák bárói ranggal járt — a Kossuth Lajos fiát. El is vesztette ezért népszerűségét a tömegek előtt a zempléni forradalmár-fiskálisnak bécsi Burgban szívesen látott fia. Jókai haláláig nem békélt meg Petőfivel Amint az köztudomású, ifjú korukban igen jó barátok voltak Jókai Mór és Petőfi Sándor. Később azonbancudarul összevesztek. Amikor ugyanis Jókai el akarta venni a nálánál tizenkét évvel idősebb nagy színésznőt, Laborfalvi Házát — akinek leány létére nagyocska gyermeke is volt már (később rendkívül hű, odaadó feleség tett s valósággal boldoggá tette Jókait). Petőfi írt Jókai anyjának, hogy akadályozza meg ezt a házasságot. Petőfi vezette fel Jókai anyját Laborfalvi Róza svábhegyi kis házába, ahonnan kalap nélkül szökött meg Jókai és Róza, amikor látták az öreg Jókainét és Petőfit felfelé baktatni a hegyen. Petőfi írta Jókai anyjának, hogy fia, akit Ő gúnyosan „Laborfalvi An(5ric"-nak nevezett (éppen úgy, mint ahogy második kései házassága után fogadott lányai így címezték levelüket: „őzvette Jókai dórnak"), elveszett a becsületes társadalom számára — De ne sajnálja asszonynéném, — írta akkor Petőfi a Jókai anyjának — mert ha el is vesztette fiát, nem vesztett benne semmit, csak egy haszontalan rongy frátert. Ilyen körülmények közt igazán érthető, hogy Jókai igazában sohasem tudott megbocsátani Petőfinek. Gyönyörű cikkeket írt róla, ragyogó beszédeket tartott a Petőfi szobránál, de még késő öreg korában is, ha Petőfiről bizalmas társaságban szó esett. Jókai csak lekicsinylőleg legyintett a kezével. Érdekes, hogy amikor később öreg korában ismét megnősült Jókai, nem nagyon fájt neki, hogy emiatt támadták, hogy családja meghasonlott vele, igazán ekkor csak egy fájt Jókainak. Évtizedeken át minden este egy kártyatársaságban játszott Tisza Kálmánnal, de nősülése óta nem ült le játszani ahhoz az asztalhoz Tisza. Inkább lemondott az öreg generális erről a talán egyetlen szórakozásáról, mintsem hogy Jókaival kártyázzon. Ez fájt a legjobban Jókai Mórnak. A múlt esztendőben 83.6 millió állami adó és 31.1 millió pengő községi adó volt kivetve Budapest kereső népességére. Ez a két tétel összesen 114.7 millió pengő, ezzel szemben 83.9 millió pengő adót csak úgy tudott behajtani a fisscus, hogy előbb lefoglalta az adóalany bútorát. KI nem TU» IUILA hogy van bélrenyheség gyomor- és bélhurot krónikus székrekedés ellen egy abszolút biztos, kellemes és olcsó szer és ez a BOXBERGER-film KISSI.VGFM LABDACS ? Kapható minden gyógyszertárban Fóraktára: T»r5k Jóanef rt, Budtpest ALKirály-ate« 13