Magyar Hirlap, 1930. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1930-01-01 / 1. szám
Szerda Két bécsi nagykereskedő halálos drámája Bécsből jelentik: A Neubau-Gürtelen kedden, délelőtt véres tragédia történt, amely Bécsben általános feltűnést keltett. A Rockenbauer és Graf szövetáru nagykereskedés 45 éves társtulajdonosa, Karczag Ferenc három revolverlövéssel agyonlőtte sógorát a 45 éves Fantó Lipótot, majd főbelőtte magát. A meggyilkolt Fantó Lipót egyúttal társa is volt Karczag Ferencnek az üzletben, amely az osztrák főváros egyik legnagyobb szövetáru nagykereskedése. Karczag Ferencen az utóbbi hónapokban elmezavar jelei mutatkoztak és sógora gyámság alá akarta helyeztetni. A gyámsági eljárás már meg is indult és Fantó Lipót az eljárás befejezéséig is megvonta sógorától a cégjegyzési jogosultságot. Karczag azt hitte, hogy sógora ki akarja túrni az üzletből és m meg akarja kaparintani üzletrészességi jogát. A két férfi között napirenden voltak a veszekedések és ma reggel, midőn Karczag Ferenc bejött az üzletbe, odalépett sógorához és megkérdezte tőle, hajlandó-e utoljára határozott választ adni, visszavonja e gyámsági indítványát vagy sem? Midőn Fantó válasz helyett vállat vont és odébb akart menni, Karczag revolvert rántott és agyonlőtte sógorát. Úgy Szántó, mint Karczag meghalt. «OEESIEmmEI® liiií meglepetés Speciális TUNiSRfMflhlPlUIKCSOUSK egyenárama hálózati rádiókészülékhez. Nagy írekvenca-erősítőbe deteitoroak és kisírek vencia-erősítőbe • hatás 6"/, 18 U 8SB meredekség '' mA V Végerősítőnek; Prrafil áthatás 10"/» ” R** meredekség 3 mA V Gyártja; Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Újpest 4. HÍRLAP 1930 január 1. 3 Mesterséges szigetre építik a chicagói világkiállítást, ahová repülőgép-taxik s légi omnibuszok szállítják az idegeneket Írta: KUN ANDOR A chicagói világkiállítás a világ egyik legnagyobb csodája lesz, a hozzáértők szerint egyben az utolsó világkiállítás is. Chicago e kiállítás sikerére tette fel sorsát, jövőjét, mint a hazardjátékos egyetlen kártyára: ha sikerül, könnyen a világ , legelső, legnagyobb városa lesz Chicago; ha nem, a kiállítással együtt bukik Chicago is, mert ez a metropolis nagyon eladósodott, mint minden gyorsan fejlődő város. Pedig Amerika második legnagyobb városa akkor sem játszik hazárdjátékot, amikor egyetlen kártyára rakja fel egzisztenciáját, jövőjét. A kiállítás tehát sikerülni fog, mert sikerülnie kell! I am viking! A kiállítást 1933-ra tervezik. Ez lesz Ugyanis a város születésének századik évfordulója. 1830-ban építették e vidéken a Doornborn-erőd helyére az első viskókat s miután fölégették a hatalmas Michigan-tó parkrészének nádasait. 1803-ban már hetven család falut alapított e helyen. 1840-ben már majdnem ötezer lakosa volt a kis községnek. 1860-ban már több mint százezer, 1880-ban egy félmillió, 1890-ben több, mint egy millió ember lakik itt s ma a chicagóiak becslése szerint a lakosság száma megközelíti a négy milliót. 1871-ben tűzvész pusztította el a várost s a tönkrement, porig sújtott lakosság kimondta mégis, hogy Chicago egy cent segítséget sem fogad el senkitől, maga építi a saját erejével szebbé és nagyobbá a városát. — Jam pilling! '.’■■■ Akarok! Ez a szállóige építette fel Chicagót. Ez tette naggyá, szédületessé, Kábítóbbá, monstruózusabbá, fantasztikusabban lendülővé, New, Yorknál is. Felhőkarcolói, a páratlan Michigan Ave csak külsőségei annak a viharos életnek, ami óriási irodáiban, üzletházaiban, gyáraiban (a Pullmann-gyártól a McCormickig), pályaudvarain (ahol nagyobb forgalom bonyolódik le, mint New Yorkban), kikötőjében, gabonaraktárai és vágóhídjai környékén (amelynek istállóiban, ablaiban, ólaiban egyszerre egy millió élő állat fér el) valósággal tombol. Ha ez a város ki akar tenni magáért, „le akarja húzni“ — mint itt mondják —, fel merte a kiállítás sikerére tenni sorsát, akkor gigantikus is lesz ez a mérkőzés. A világ utolsó világa kiállításának attrakciói Chicago első nagy előretörését az 1893- iki világkiállítás sikereinek köszönheti, pedig ennek „csak“ — huszonkét millió látogatója volt. Mi volt azonban az a Columbian-kiállítás a most készülőhöz képest! Ötszáz milió dollár költséget szavaztak már meg a kiállítási építkezés céljaira. Chicago lakosainak nagy része öt dollárt vállalt máris önként — ti. kiállítási belépőjegy árát —, s különösen nagy demonstrációvá jár elől ebben az a harmincnyolc nemzetiség, amelyik Chicago népének többségét alkotja. Hogy az ipar, kereskedelem, mezőgazdaság micsoda nemzetközi rekordmérkőzése lesz ez a kiállítás s hogy micsoda versenyt fog itt rendezni a kultúra, civilizáció, művészet, erről korai lenne még írni, hisz ez nem áll még kialakultan a rendezőbizottság előtt sem, amelyik pedig a La Salle Street egyik felhőkarcolójában máris olyan apparátussal dolgozik, mintha már megnyílt volna a kiállítás. Egyelőre csak egy pár külsőség. A kiállítás céljaira óriási szigetet építenek a Michigantavon, városnak is beillő méretekben. A sziget az épületekkel megmarad a kiállítás után is, tehát nem Potemkin-sziget lesz ez alkalmi barakokkal. A látogatók nagy többsége nem hajókon és tengeralatti alagutakon fog érkezni a szigetre, hanem főként repülőgép-taszkon és aeroplan-autóbuszokon. A város legkülönbözőbb utcasarkain háztetőkről fognak indulni a repülő bérkocsik, terekről s környékbeli községekből a légi omnibuszok. Amerikában — érdekes és meglepő — korántsem olyan populáris a repülőgép-személyszállítás, mint Európa fejlettebb államaiban. A repülőgép-közlekedés valóságos központja azonban Chienvo, ahol átlag naponta 35.000-re megy a repülőforgalom, igaz, hogy a vasutak napi személyforgalma viszont egy millió kétszázezer. A kiállításon mozgójárdák fognak közlekedni, vagyis a látogatók fáradság nélkül járhatják be az egész sziget-kiállítást Még javában tanácskoznak és kísérleteznek a mozgójárda rendezésével, hogy esetleg ülve ,mozoghassa be mindenki a kiállítás területét, ott időzhessen huzamosabban, ahol akar, ne legyen egy egy mozgójárda tömegeihez kötve s hogy az óriási forgalmat könnyebben le lehessen mégis bonyolítani. Magyarok a kiállítás vezetőségében A kiállítás megvalósítása a város polgármesterének és tanácsának programja- Ezzel választották meg, ezzel él és bukik városává együtt. Bizonyára gigantikusan érdekes lesz ez a kiállítás. Hiszen Amerika még maga sem alakult ki, még maga sem kész és Amerikában is a legkevésbé kialakult, a legkevésbé kész: Chicago. Ez az új város, amelyik a nagy tűz után még frissebb, még újabb várossá épült, éppen ezért proporcionálisan fejlődött a gazdasági élet haladásával maga a város is. Itt minden szisztematikus, arányos,és egységes terv szerint készült.. A kiállítás rendezőbizottságában igen előkelő helyet foglal el több magyar ember is, Baróthy Árpád, Drozdy Győző, Izsák Ignác s pár lelkész. Baróthy, — akinek atyja Kossuth Lajos kísérőjeként és barátjaként emigrált Amerikába — Chicago legkiválóbb orvosainak egyike, meglepően nagy tekintély és közszeretetben álló, jó magyar. Drozdy Győző, aki nagy küzdelmekkel, meghatóan imponáló akaraterővel, tehetséggel, becsülettel küzdötte fel magát s lapját, komoly tényező s a magyarság egyik vezére: Izsák pocsig, jeles mérnök, puritán s igen tehetséges régi magyar vezért előkelő politikai faktor az amerikai angol életben is. Érdekes, hogy amikor Chicago legnagyobb lapja — a Daily News — pályázatot hirdetett arra, hogy az idegen nyelvi újságírók közül ki írja a legjobb cikket a chicagói világkiállításról: Drozdy Győző nyerte meg a pályadíjat. Hiányos lenne a tudósítás, ha nem írnák meg, hogy a kiállítás buzgó s érdemes magyar titkárnője, Strusz Jolán. Bort, búzát, békességet, Fát, füvet, feleséget, Tányérodba tyúkot, kappant, nagymosáshoz ALBUS-szappant í ft if. é* Naívus Szappangyár A kábítószerek terjedéséről és a csempészek beszél Bayard párizsi rendőrfelügyelő Párizsból jelentik: ismeretes az a nemzetközi botrány, amely állandóan foglalkoztatja a nemzetközi sajtót. Csak legutóbb számolt be a Magyar Hírlap annak a csempésztársaságnak leleplezéséről, amelynek egyes tagjait Brüsszelben, Bázelben, Párizsban, és Bécsben tartóztatták, le. Ez a társaság kábítószerek csempészésével foglakozott és egész Európát elárasztották ópiummal, morfiummal, kokainnal és heroinnal. A bonyolult ügy sok gondot okozott a párizsi rendőrségnek is. A párizsi kábítószereket csempésző kétes egzisztenciákat, továbbá a leánykereskedőket ellenőrző eletektívcsoportvezetője Bayard , rendőrfelügyelő a következőket mondta el a kábítószerek, főleg a kokain veszedelmes terjedéséről: — A törvény üldözi a kábítószerekkel való üzérkedést, a kábítószerek hasznára gumitalpú posztócipő, a tökéletes meleget tartó és vízmentes téli cipő mindazok részére, akiket hivatásuk metsző hidegben, bónán, sárban is a szandban tart a legnemesebb anyagokból készült, a cipő finom, meleg gyapjúszövete és bélése a láb melegét feltétlenül biztosítja, háromszoros gumiszigetelése a nedvességet tökéletesen kizárja. ADORCpla kftály cipőben szárazon, egyenletes melegben pihen a láb. Minden más téti cipőnél jobb Minden más téli cipőnél olcsóbb Ez a mim rmmi’falmt o 4A1-A1 né/,/.