Magyar Hirlap, 1930. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1930-02-02 / 27. szám
B BUTOR 20!BlTWI* H*vi ■V W ■ wB« bel átat a Nagydiófanccából i cuar aesztment RÉSZLETRE előleg nélkül j ====j nemzeti Betornáz asm Misii»« '2T ar MZW? KEtZDEÜZ y............................................................——■ készffm£ni taijiSiarbuh.j ISSLi ér&ao k k rAnifíU bútorcsarnok 400 feJCOIBA Bt 1 Olt Ip ai w 11b Dohány ucca n|x hálók, ebédlők, mizobák sto. fsak Jó minőségben, | ___________Közalkalmazottak szállítója._________«¡ MÉLYEN LESZÁLLÍTOTT ÁRON készpénzért vag* ■ kívánatra a legkedvezőbb fizetési feltételekkel! A §| bútorok a földszinti L és II. emelet! mínt affmjeink ■ ____ ___ _________ben megtekinthetők. ,*BOC MNI.‘‘ kér. részvénytár H f! fWl MM MM W TO1M7* W 8ttsá* bútoráruházában. Bndn/rl VI. kerület. B JT iF ti II A JL Woo WlA IJ ALAPON ............................. készpénzárban, IS Havi részletfizetésre. »Andor Mielőtt máshol vásárol, saját érdekében tekintse Iffwko bútoráruháza.Dessewffy u. 18-20. sz. Saját házában. m[IKER ^ * vasbútorgyár’ mélyei, ettétek! kárpitos áruk, ágyneműk és paplanok gyári árban VII. Dohány ucca L Káról» kórul meltett. Tel J. 424—12. Fehér faragott hitó- és leányszoba butor- —---------------------------------------------------------—— mintaraktaramat MsB. áthelyez Két- és háromszobás tem 9 egyesítettem, Damjanich ucca 33. komfortos uccai lakás « . ■ . .. ht ' ... ay.onnalra és május elsejére kiadó. fGullius OICSO araki Benya József műasztalos ! UI. Zsigmond ucca 19. számú Új bérházbAG Jugoszláviában, NOVISZAD (ÚJVIDÉK) legforgalmasabb uccájában. kemény anyagból épített lakásokkal, nagy raktárakkal és pincékből álló HÍZ ELADÓ! Különösen alkalmas mezőgazdasági gépgyár lerakatának, vagy minden más ipari és kereskedelmi vállalkozásnak. Az egész telek 3500 négyzetméter nagy- ? ságú. Bővebbet: STOJKOVIC DJUROV AL. NOVI SAD, Kr. PERTA UCCA 23. 14 1930 február 2. Gonosztevő-tröszt tartja halálos rettegésben Chicago lakosságát Mi az oka Amerika második nagyvárosa csődjének ? (A Magyar Hírlap new yorki tudósítójától.) Chicago, úgy látszik, nem bírja elviselni, hogy valamilyen formában ne legyen állandó beszédtéma a világ legtávolabbi sarkaiban megjelenő újságokban is, ha mindjárt azok a hírek, amelyeket a távíró Chicagóból hoz, szégyenpírt is kergetnek a város jobbérzésű lakosainak az arcába. Amint rövid távirat formájában a Magyar Hírlapban is beszámoltunk már a legújabb szenzációról, Chicago kénytelen volt néhány nap előtt beismerni a teljes csődöt, úgyhogy a város vezető üzletembereinek kellett 50 millió dollárt összeadniuk a legsürgősebb szükségletek fedezésére. Ez az 50 millió dollár sok pénz Amerikában is, de még ez sem mentesítheti Chicagót a nagy metropolisok történetében kétség kívül példa nélkül állandó pénzügyi krízistől, mert mindaddig, míg nem sikerül egészséges viszonyokat teremteni a város közigazgatásában, ezek a „pillanatnyi pénzzavarok“ állandóan vissza fognak térni. Chicago pénzügyi bajainak fő oka kétségkívül az, hogy ez a város, mely alig száz év alatt négymilliós lélekszámot ért el, kerek 290 millió dollárral, tehát több mint másfél milliárd pengővel tartozik a legkülönbözőbb hitelezőknek. Chicagóban szeretik hangoztatni, hogy enélkül a másfélmilliárd pengő nélkül ma nem lenne a városnak négymillió lakosa, viszont ezzel szemben tény az, hogy úgy a kölcsönvett másfélmilliárd pengőből, mint a városi adókból és egyéb jövedelmekből is óriási összegek jutottak illegális úton a város politikai vezéreinek a kezei közé. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között még egy héttel ezelőtt is az volt a helyzet, hogy Chicago nem tudta kifizetni tűzoltói, rendőrei és tanítói fizetését, sőt úgy állt a dolog, hogy már-már szélnek kellett volna ereszteni a fogházak lakóit, mert még ezek élelmezésére sem volt pénz avárosházán. Ilyen viszonyok igazán sehol másutt nem uralkodhatnak, mint Amerikában, de nyugodtan tovább mehetünk és megállapíthatjuk azt is, hogy az egyetlen Chicagón kívül, még Amerikában sem lehetséges mindez. A bajok mindenesetre egyetlen tényezőre vezethetők vissza és ez röviden: „korrupció“, amit többé-kevésbé megtalálhatunk minden amerikai város közigazgatásában. A korrupció ma már egész szép történelemre tekinthet vissza Amerikában, de még sehol nem öltött olyan fantasztikus arányokat ez a politikai betegség, mint a „Middle West“ fővárosában. ben Chicagó mégis csak elrettentő példa marad mindig. Chicagó az amerikaiak szemében mindig a tömeges korrupció és a szervezett bűn szülővárosa marad és Chicago polgármesterének, „Big Bill“ Thompsonnak a neve valóságos mumus az emberek előtt. Ha Chicagóra terelődik a szó Amerikában, mindenkinek önkéntelenül is borzalmas bandaháborúk jutnak az eszébe, amelyeket ezek a rablók a fantasztikusan nagy jövedelmeket hajtó alkoholcsempészet megkaparintása miatt vívnak egymással. Ilyen körülmények között mindenki boldog Amerikában, hogy nem kell Chicagóban élnie és mindenki büszke arra, hogy az a város, amelyben ő lakik, mennyivel erkölcsösebb, mint „Big Bill“ Thompson fiatal metropolisa. A távíró szinte kivétel nélkül mindig csak újabb és újabb bűntényekről hoz hírt Chicagóból, amelyre három hét előtt az Egyesült Államok valamennyi lapjában ez a tipikus híradás jelent meg: „Chicago, január 5. Miután Chicago városa úgy akarta leszállítani kiadásait, hogy 47 rendőrt elbocsátott a szolgálatból, egyetlen szombat éjszakán, este 10 órától, 62 embert raboltak ki a nyílt utcán, öt embert agyonlőttek a banditák, a többitől pedig minden értéktárgyukat elszedték. Az egyik gonosztevő-banda kifosztotta annak a jótékonycélú előadásnak a pénztárát is, amely az összegy ölt pénzből szegényházat akart építeni. A rendőrtisztek beismerik, hogy a bűnhullám egyre továbbterjed és azt jósolják, hogy a rendőrlegénység létszámának leszállítása folytán a jövőben még több bűnesettel kell majd számolni.“ Hatvan év előtt a demokrata Tweed, aki a newyorki politikai gépezetet teljesen a kezében tartotta, megmutatta, hogy a városi korrupció milyen nagyszerű jövedelmeket tud hajtani. Az ő uralma azonban „Big Bill“ Thompson chicagói polgármesterségéhez hasonlítva semmi sem volt. 1927 áprilisában választották harmadszor polgármesterré „Big Bill“ Thompsont és ez azt jelentette, hogy szabadkezet nyertek a gonosztevők, az alkoholcsempészek, a kártyaházak és a „hímpaloták“ vezetői. Ez egyáltalában nem túlzás, mert ez a megállapítás szóról szóra a Chicago legelőkelőbb polgáraiból alakult vizsgálóbizottság jelentésében áll így. A korrupció és szervezett bűn szülővárosa Chicagóval összehasonlítva, Amerika minden városa büszke lehet erényeire, mert a bűnözési statisztikában behozhatatlan előnynyel vezet az Egyesült Államok minden városa előtt Chicago. Chicago lakosai ezzel szemben azt mondják, hogy ez a metropolis a világ legszebb városa, amely sok tekintetben túltesz még New Yorkon is, amelyet szerintük maga mögött is fog hagyni. A chicagóiak meginvitálják az egész világot, hogy tekintsék meg a város csodálatosan szép bulvárjait, a tóparton épülő pompás palotákat és a húszmillió dollár költséggel felépült új Operaházat, amely csak tavaly novemberben nyílt meg. Ez mind igaz, de azért Amerika többi városainak lakói szeme Szindikátusba tömörültek a bandavezérek A republikánus Thompson a demokrata Dever négyévi polgármestersége után került uralomra. Dever megkísérelte Chicagót megtisztítani a bűntől és az ő polgármestersége alatt a gonosztevők legalább a külvárosokba helyezték át főhadiszállásaikat. Ezalatt a négy esztendő alatt persze nem sokat érhetett el Dever, már csak azért sem, mert bizonytalan többsége folytán nem láthatott hozzá, hogy kíméletlen kézzel pusztítsa ki azt a politikai rendszert, amely mindezeknek az okozója. „Big Bill“ Thompson újraválasztásával azután eltűnt minden félelem, amely esetleg még élhetett volna a gonosztevőkben és Chicago a korrupciónak és a bűnnek olyan dícsteljes korszakára ébredt, amilyent még ez a város sem ismert soha a múltban. A hírhedt Al Capone, Barner, Bersche, Bugs és Moran, akik mindig a legfélelmetesebb bandavezéreknek számítottak Chicagóban, egy sor más kisebb jelentőségű rabló *IAA.G?551]ö HIPLAP Vasárnap vezérrel szindikátusba tömörült és ettől kezdve ez a gonosztevő-tröszt tartja állandó rettegésben a város tisztességes polgárait. Erről a banditatrösztről a Chicago vezető polgáraiból alakult vizsgálóbizottság jelentésében a következőket állapította meg: „Ennek a szindikátusnak a kezében van minden kártyaklub, minden nyilvános ház és ez tartja kezében az alkoholcsempészetet is, úgyhogy egyenesen fantasztikus jövedelmek folynak be a banda vezéreinek kezeihez már ezekből a forrásokból is. Ezzel azonban nem elégszik meg a bűnszindikátus és valóságos fejadót vetettek ki a tisztességes üzleti vállalkozásokra is. Amennyiben pedig ezeknek vezetői nem volnának hajlandók fizetni, vagy holtan találják őket másnap a nyílt utcán vagy pedig egyszerűen felrobbantják a házukat. Ennek a szindikátusnak a tagjai nemcsak teljes immunitást élveznek Chicagóban hanem egyenesen hatósági védelem alatt állanak és kétségbevonhatatlan bizonyítékok vannak arra vonatkozólag, hogy egész sor igen magas állású városi tisztviselő és politikus elvre megállapított kulcs szerint részesedik a bűnszindikátus jövedelmeiből.“ Nem csoda, ha ilyen körülmények között hiába cserélik négyévenként a polgármestereket és hiába cserélik még sűrűbben a rendőrfőnököket, azok a pártpolitikusok, akik az alvilág zsoldjában állanak, mindig a helyükön maradnak és így persze minden marad a régiben az új polgármester és rendőrfőnök alatt is. „Big Bill“ Thompson polgármesterségének terminusa a következő áprilisban lejár, 1933-ban Chicago százéves fennállásának megünneplésére nagyszabású világkiállítást tervez. Lehetséges, hogy a jövő évi választáson Chicago becsületes polgársága fog győzni és „Big Bill“ Thompson 1933-ban már nem lesz Chicago polgármestere. Mindazonáltal fölöttébb valószínű, hogy a világ legfiatalabb metropolisában továbbra is az a nagyszerűen szervezett bűnszindikátus fogja a vezetőszerepet vinni, amelyhez foghatóra Néró ideje óta nem volt példa. Amerikában meglincseltek egy négert és a holttestét máglyán elégették New Yorkból jelentik. A georgiai Ocillából érkezett jelentés szerint ott feltűnő esete fordult elő a népbíráskodásnak. Egy négert, akit alaposan gyanúsítottak azzal, hogy egy tekintélyes fehér gazdálkodó 14 éves leányát megtámadta és megölte, miután egy egész éjszakán át vérebekkel hajszolták, letartóztatták. A néger a békebírónak bevallalta a bűncselekményt. Erre a többszáz főből álló crobertömeg erőszakosan elhurcolta a seriffől a gonosztevőt a szomszédos erdőnek arra a pontjára, ahol a leány holttestét egy lóban megtalálták. A tömeg késekkel esett neki a négernek, majdagyonütötte, holttestét pedig egy gazolinnal átitatott máglyán elégette. Terménytőzsde-zárlat Buenos Ayres, február 1. Búza febr. 10.60, márc. 10.70, tengeri febr. 6.25, máj. 6.35, zab febr. 5.20, lenmag febr. 18.85, márc. 18.95, máj. 19.25 peso. Az irányzat tartott: Rosario, február 1. Búza febr. 10.85, tengeri febr. 6.15, lenmag febr. 18.95 peso. Az irányzat tartott: cent per libra. Az irányzat csendes volt. A mai összforgalom 5 ezer tonna áru volt. Newyorki fémtőzsdezárlat. Színezüst 43/4, elektrolit vörösréz loko 18.5, pénz, határidő és három hónapra 17.8714 pénz.en 39.12%, ólom 6.25, horgony 5.25, nyersvas hajón 22.66, fehérbádog 5.25 cent. Newyorki gyapottőzsdezárlat. Északamerikai fully middling loko 16.50, márc. 16.37—16.38, máj. 16.59—16.00, júl. 16.82—16.83, okt. 17.02— 17.03, dec. 17.15, jan. 17.23 cent per libra. Az irányzat tartott volt. Felhozatal az Egyesült Államok összes kikötőiben 13, az ország belső részében 6, a kivitel Angliába 8, a kontinensre és Japánba 10 ezer bála volt. Gyapot szállítási tarifa 45 és 60 cent. New orleansi gyapottőzsdezárlat. Északamerikai fully middling loko 16.06, márc. 16.19— 16.21, máj. 16.45—16.46, júl. 16.68—16.69, okt. 16.87—16.88, dec. 17.— cent per libra. a—a«MJU*inimian»n minimi ingen— — Chicago, február 1. Búza: Előző zárlat Mai zárlat Bushel q Bushel q Cent Pengő Cent Pengő Márc. 115.875 24.43 117.50 24.77 Máj. 120.625 25.43 122.375 25.80 Jut. 122.50 25.82 124.375 26.11 Tengeri: Márc. 87.125 19.71 87.50 19.75 Máj. 20.75 20.48 91.25 20.82 Júl. 92.875 20.96 93.50 21.10 Zab: Márc. 43.75 17.33 44.50 17.63 Máj. 45.25 17.92 45.75 18.12 Júl. 44.— 17.43 44.75 17.73 Rozs: Márc. 84.125 18.99 86.50 19.52 Máj. 84.50 19.07 87.— 19.64 Júl. 85.375 19.27 87.50 19.75 Winnipeg, február 1. Búza: Előző zárlat Mai zárlat Máj. 127.25 129.25 Júl. 129.375 131.25 Okt. 127.875 129.125 Liverpool, február 1. Búza: Előző zárlat Mai zárlat Libra q Libra q Penny Pengő Penny Pengő Márc. 8 sh. 4s/< d. 25.74 8 sh. 1Y, d. 26.46 Máj. 8 sh. 87/s d. 26.81 8 sh. 11'/2d. 27.78 Júl. 8 sh. 10*/» d. 27.67 9 sh. l*/s d. 27.96 Külföldi tőzsdezárlatok Newyorki cukortőzsdezárlat. Cuba centrifugai prompt 3.77, márc. 1.80, máj. 1.90, júl. 1.98, szept. 2.06, okt. 2.08, dec. 2.12—2.13, jan. 2.13 Dr Kiss Sándor újpesti ügyvéd halála Dr Kiss Sándor újpesti ügyvéd, Újpest város díszpolgára, a kúria ügyészi tanácsának tagja, Pest vármegye törvényhatósági bizottságának örökös tagja, szombat este hosszas szenvedés után, 68 éves korában elhunyt. Dr Kiss Sándor halála széles körökben kelt részvétet, mert az elhunyt vezető tagja volt Újpest társadalmának. Számos jótékony és kulturális egyesület elnöke volt. n iiumiirri u rrnmrnrrm"r m i in....■inni iimiiim . Izgalmas tüntetés volt Monacóban Monacóból jelentik. A városi tanács szombati ülésének kezdetén egy izgatott monacói csoport behatolt az ülésterembe és a karzatról az államtitkárt, valamint a tanácstagokat dühös szitkozódásokkal illették. A tüntetők vezetője tiltakozni akart a városi tanács tagjait dühös szitkokkal illették. A szóhoz jutott volna, már kituszkolták a teremből. A városi tanács csak ezután foly tathatja ülését. Bútoréletre M nant KISIPAR! BÚTORCSARNOK resziaire Dohány u. I /SZ ÜZLET „Fizetésképtelenségek“ cimű rovata tanulságos olvasmány ottBtatvanyszám ro: ngyen Küli a madóhivami Budapest, VI., Andrássy út 29 telefon: Aut. 110-11