Magyar Hirlap, 1930. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-02 / 27. szám

B B­UTOR 20!BlTWI* H*vi ■V W ■ wB« bel át­at a Nagydiófa­nccából i cuar aesz­tment RÉSZLETRE előleg nélkü­l j ====j nemzeti Betornáz asm Misii»« '2T ar MZW? KEtZDEÜZ y............................................................——■ készffm£ni taijiSiarbuh.j ISSLi ér&ao k k rAnifíU bútorcsarnok 400 feJCOIBA Bt 1 Olt I­p ai w 11b Dohány ucca n|x hálók, ebédlők, m­izobák sto. fsak Jó m­inőségben, | ___________Közalkalmazottak szállítója._________«¡ MÉLYEN LESZÁLLÍTOTT ÁRON készpénzért vag* ■ kívánatra a legkedvezőbb fizetési feltételekkel! A §| bútorok a földszinti L és II. emelet! mínt affmjeink­ ■ ____ ___ _________ben megtekinthetők. ,*BOC­ MNI.‘‘ kér. részvénytár H f! fWl MM MM W TO1M7* W 8ttsá* bútoráruházában. Bndn/r­l VI. kerület. B JT iF ti II A JL Woo WlA IJ ALAPON ............................. készpénzárban, IS Havi részletfizetésre. »Andor Mielőtt máshol vásárol, saját érdekében tekintse Iffwko bútoráruháza.Dessewffy u. 18-20. sz. Saját házában. m[IKER ^ * vasbútorgyár’ mélyei, ettétek! kárpitos áruk, ágyneműk és paplanok gyári árban VII. Dohány ucca L Káról» kórul meltett. Tel J. 424—12. Fehér faragott hitó- és leányszoba butor- —---------------------------------------------------------—— mintaraktaramat MsB. áthelyez Két- és háromszobás tem 9 egyesítettem, Damjanich ucca 33. komfortos uccai lakás « . ■ . .. ht ' ... ay.onnalra és május elsejére kiadó. fGullius OICSO araki Benya József műasztalos ! UI. Zsigm­ond ucca 19. számú Új bérházbAG Jugoszláviában, NOVISZAD (ÚJVIDÉK) legforgal­masabb uccájában. kemény anyagból épített laká­sokkal, nagy raktárakkal és pincékből álló HÍZ ELADÓ! Különösen alkalmas mezőgazdasági gépgyár leraka­­tának, vagy minden más ipari és kereskedelmi vál­lalkozásnak. Az egész telek 3500 négyzetméter nagy- ? ságú. Bővebbet: STOJKOVIC DJUROV­ AL. NOVI­­ SAD, Kr. PERTA UCCA 23. 14 1930 február 2. Gonosztevő-tröszt tartja halálos rettegésben Chicago lakosságát Mi az oka Amerika második nagyvárosa csődjének ? (A Magyar Hírlap new yorki tudósító­jától.) Chicago, úgy látszik, nem bírja elviselni, hogy valamilyen formában ne legyen állandó beszédtéma a világ legtávolabbi sarkaiban megjelenő újságokban is, ha mindjárt azok a hírek, amelyeket a távíró Chicagóból hoz, szégyenpírt is kergetnek a város jobbérzésű­ lakosainak az arcába. Amint rövid távirat formájában a Magyar Hírlap­ban is beszámoltunk már a legújabb szenzációról, Chicago kénytelen volt néhány nap előtt beismerni a teljes csődöt, úgyhogy a vá­ros vezető üzletembereinek kellett 50 millió dollárt összeadniuk a legsürgő­sebb szükségletek fedezésére. Ez az 50 millió dollár sok pénz Ameriká­ban is, de még ez sem mentesítheti Chicagót a nagy metropolisok történetében kétség kívül példa nélkül állandó pénzügyi krí­zistől, mert mindaddig, míg nem sikerül egészséges viszonyokat teremteni a város közigazgatásában, ezek a „pillanatnyi pénz­zavarok“ állandóan vissza fognak térni. Chicago pénzügyi bajainak fő oka kétség­kívül az, hogy ez a város, mely alig száz év alatt négymilliós lélekszámot ért el, kerek 290 millió dollárral, tehát több mint másfél milliárd pengővel tartozik a legkülönbözőbb hitelezőknek. Chicagóban szeretik hangoz­tatni, hogy enélkül a másfélmilliárd pengő nélkül ma nem lenne a városnak négymillió lakosa, viszont ezzel szemben tény az, hogy úgy a kölcsönvett másfélmilliárd pen­gőből, mint a városi adókból és egyéb jövedelmekből is óriási összegek jutot­tak illegális úton a város politikai vezé­reinek a kezei közé. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között még egy héttel ezelőtt is az volt a helyzet, hogy Chicago nem tudta kifizetni tűzoltói, rendőrei és tanítói fizetését, sőt úgy állt a dolog, hogy már-már szélnek kellett volna ereszteni a fogházak lakóit, mert még ezek élelmezésére sem volt pénz a­­városházán. Ilyen viszonyok igazán sehol másutt nem uralkodhatnak, mint Amerikában, de nyu­godtan tovább mehetünk és megállapíthat­juk azt is, hogy­ az egyetlen Chicagón kívül, még Amerikában sem lehetséges mindez. A bajok mindenesetre egyetlen tényezőre ve­zethetők vissza és ez röviden: „korrupció“, amit többé-kevésbé megtalálhatunk minden amerikai város közigazgatásában. A korrup­ció ma már egész szép történelemre tekint­het vissza Amerikában, de még sehol nem öltött olyan fantasztikus arányokat ez a po­litikai betegség, mint a „Middle West“ fő­városában. ben Chicagó mégis csak elrettentő példa marad mindig. Chicagó az amerikaiak szemében mindig a tömeges korrupció és a szervezett bűn szülő­városa marad és Chicago polgármesterének, „Big Bill“ Thompsonnak a neve valóságos mumus az emberek előtt. Ha Chicagóra te­relődik a szó Amerikában, mindenkinek önkéntelenül is borzalmas bandaháborúk jutnak az eszébe, amelyeket ezek a rablók a fantasztikusan nagy jövedelmeket hajtó alkoholcsempészet megkaparintása miatt vívnak egymással. Ilyen körülmények kö­zött mindenki boldog Amerikában, hogy nem kell Chicagóban élnie és mindenki büszke arra, hogy az a város, amelyben ő lakik, mennyivel erkölcsösebb, mint „Big Bill“ Thompson fiatal metropolisa. A távíró szinte kivétel nélkül mindig csak újabb és újabb bűntényekről hoz hírt Chi­cagóból, amelyre három hét előtt az Egye­sült Államok valamennyi lapjában ez a ti­pikus híradás jelent meg: „Chicago, január 5. Miután Chicago városa úgy akarta leszállítani kiadásait, hogy 47­ rendőrt elbocsátott a szolgálatból, egyetlen szombat éjszakán, este 10 órától, 62 embert raboltak ki a nyílt utcán, öt embert agyon­lőttek a banditák, a többitől pedig minden értéktárgyukat elszedték. Az egyik gonosz­tevő-banda kifosztotta annak a jótékonycélú előadásnak a pénztárát is, amely az össze­gy ölt pénzből szegényházat akart építeni. A rendőrtisztek beismerik, hogy a bűnhullám egyre továbbterjed és azt jósolják, hogy a rendőrlegénység létszámának leszállítása foly­tán a jövőben még több bűnesettel kell majd számolni.“ Hatvan év előtt a demokrata Tweed, aki a newyorki politikai gépezetet teljesen a ke­zében tartotta, megmutatta, hogy a városi korrupció milyen nagyszerű jövedelmeket tud hajtani. Az ő uralma azonban „Big Bill“ Thompson chicagói polgármesterségéhez ha­sonlítva semmi sem volt. 1927 áprilisában választották harmadszor polgármesterré „Big Bill“ Thompsont és ez azt jelentette, hogy szabadkezet nyertek a gonosztevők, az alkoholcsempészek, a kártyaházak és a „hím­paloták“ vezetői. Ez egyáltalában nem túlzás, mert ez a megállapítás szóról szóra a Chicago leg­előkelőbb polgáraiból alakult vizsgáló­bizott­ság jelentésében áll így. A korrupció és szervezett bűn szülővárosa­ ­ Chicagóval összehasonlítva, Amerika min­­den városa büszke lehet erényeire, mert a bűnözési statisztikában behozhatatlan előny­nyel vezet az Egyesült Államok minden vá­rosa előtt Chicago. Chicago lakosai ezzel szemben azt mond­ják, hogy ez a metropolis a világ legszebb városa, amely sok tekintetben túltesz még New Yorkon is, amelyet szerintük maga mögött is fog hagyni. A chicagóiak megin­vitálják az egész világot, hogy tekintsék meg a város csodálatosan szép bulvárjait, a tó­parton épülő pompás palotákat és a húsz­millió dollár költséggel felépült új Opera­házat, amely csak tavaly novemberben nyílt meg. Ez mind igaz, de azért Amerika többi városainak lakói szeme­ Szindikátusba tömörültek a bandavezérek A republikánus Thompson a demokrata Dever négyévi polgármestersége után került uralomra. Dever megkísérelte Chicagót megtisztítani a bűntől és az ő polgármester­sége alatt a gonosztevők legalább a külvá­rosokba helyezték át főhadiszállásaikat. Ez­alatt a négy esztendő alatt persze nem so­kat érhetett el Dever, már csak azért sem, mert bizonytalan többsége folytán nem lát­hatott hozzá, hogy kíméletlen kézzel pusz­títsa ki azt a politikai rendszert, amely mindezeknek az okozója. „Big Bill“ Thompson újraválasztásával azután eltűnt minden félelem, amely eset­leg még élhetett volna a gonosztevőkben és Chicago a korrupciónak és a bűnnek olyan dícsteljes korszakára ébredt, amilyent még ez a város sem ismert soha a múltban. A hírhedt Al Capone, Barner, Bersche, Bugs és Moran, akik mindig a legfélelmetesebb bandavezéreknek számítottak Chicagóban, egy sor más kisebb jelentőségű rabló­ *IAA.G?551]ö HIPLAP Vasárnap vezérrel szindikátusba tömörült és ettől kezdve ez a gonosztevő-tröszt tartja ál­landó rettegésben a város tisztességes polgárait. Erről a banditatrösztről a Chicago vezető polgáraiból alakult vizsgáló­bizottság jelen­tésében a következőket állapította meg: „Ennek a szindikátusnak a kezében van minden kártyaklub, minden nyilvános ház és ez tartja kezében az alkoholcsempészetet is, úgyhogy egyenesen fantasztikus jövedel­mek folynak be a banda vezéreinek kezeihez már ezekből a forrásokból is. Ezzel azonban nem elégszik meg a bűnszindikátus és való­ságos fejadót vetettek ki a tisztességes üzleti vállalkozásokra is. Amennyiben pedig ezek­nek vezetői nem volnának hajlandók fizetni, vagy holtan találják őket másnap a nyílt utcán vagy pedig egyszerűen felrobbantják a házukat. Ennek a szindikátusnak a tagjai nemcsak teljes immunitást élveznek Chicagó­ban hanem egyenesen hatósági védelem alatt állanak és kétségbevonhatatlan bizonyítékok vannak arra vonatkozólag, hogy egész sor igen magas állású városi tisztviselő és poli­tikus elvre megállapított kulcs szerint része­sedik a bűnszindikátus jövedelmeiből.“ Nem csoda, ha ilyen körülmények között hiába cserélik négyévenként a polgármeste­reket és hiába cserélik még sűrűbben a rendőrfőnököket, azok a pártpolitikusok, akik az alvilág zsoldjában állanak, mindig a helyükön maradnak és így persze minden marad a régiben az új polgármester és rendőr­főnök alatt is. „Big Bill“ Thompson polgármesterségé­nek terminusa a következő áprilisban lejár, 1933-ban Chicago százéves fennállásának megünneplésére nagyszabású világkiállítást tervez. Lehetséges, hogy a jövő évi válasz­táson Chicago becsületes polgársága fog győzni és „Big Bill“ Thompson 1933-ban már nem lesz Chicago polgármestere. Mind­azonáltal fölöttébb valószínű, hogy a világ legfiatalabb metropolisában továbbra is az a nagyszerűen szervezett bűnszindikátus fogja a vezetőszerepet vinni, amelyhez foghatóra Néró ideje óta nem volt példa. Amerikában meglincseltek egy négert és a holttestét máglyán elégették New Yorkból jelentik. A georgiai Ocillából érkezett jelentés szerint ott feltűnő esete fordult elő a népbírásko­dásnak. Egy négert, akit alaposan gyanúsítottak az­zal, hogy egy tekintélyes fehér gazdálkodó 14 éves leányát megtámadta és megölte, mi­után egy egész éjszakán át vérebekkel haj­szolták, letartóztatták. A néger a békebíró­nak bevallalta a bűncselekményt. Erre a többszáz főből álló crobertömeg erő­szakosan elhurcolta a seriffől a gonosz­tevőt a szomszédos erdőnek arra a pontjára, ahol a leány holttestét egy lóban megtalál­ták. A tömeg késekkel esett neki a négernek, majd­­agyonütötte, holttestét pedig egy ga­zolinnal átitatott máglyán elégette. Terménytőzsde-zárlat Buenos Ayres, február 1. Búza febr. 10.60, márc. 10.70, tengeri febr. 6.25, máj. 6.35, zab febr. 5.20, lenmag febr. 18.85, márc. 18.95, máj. 19.25 peso. Az irányzat tartott: Rosario, február 1. Búza febr. 10.85, tengeri febr. 6.15, lenmag febr. 18.95 peso. Az irányz­at tartott: cent per libra. Az irányzat csendes volt. A mai összforgalom 5 ezer tonna áru volt. Newyorki fémtőzsdezárlat. Színezüst 43/4, elektrolit vörösréz loko 18.5, pénz, határidő és három hónapra 17.8714 pénz.­en 39.12%, ólom 6.25, horgony 5.25, nyersvas hajón 22.66, fehér­bádog 5.25 cent. Newyorki gyapottőzsdezárlat. Északamerikai fully middling loko 16.50, márc. 16.37—16.38, máj. 16.59—16.00, júl. 16.82—16.83, okt. 17.02— 17.03, dec. 17.15, jan. 17.23 cent per libra. Az irányzat tartott volt. Felhozatal az Egyesült Államok összes kikötőiben 13, az ország belső részében 6, a kivitel Angliába 8, a kontinensre és Japánba 10 ezer bála volt. Gyapot szállítási tarifa 45 és 60 cent. New orleansi gyapottőzsdezárlat. Északame­­rikai fully middling loko 16.06, márc. 16.19— 16.21, máj. 16.45—16.46, júl. 16.68—16.69, okt. 16.87—16.88, dec. 17.— cent per libra. a—a«MJU*inim­ian»n mini­­mi ingen— — Chicago, február 1. Búza: Előző zárlat Mai zárlat Bushel q Bushel q Cent Pengő Cent Pengő Márc. 115.875 24.43 117.50 24.77 Máj. 120.625 25.43 122.375 25.80 Jut. 122.50 25.82 124.375 26.11 Tengeri: Márc. 87.125 19.71 87.50 19.75 Máj. 20.75 20.48 91.25 20.82 Júl. 92.875 20.96 93.50 21.10 Zab: Márc. 43.75 17.33 44.50 17.63 Máj. 45.25 17.92 45.75 18.12 Júl. 44.— 17.43 44.75 17.73 Rozs: Márc. 84.125 18.99 86.50 19.52 Máj. 84.50 19.07 87.— 19.64 Júl. 85.375 19.27 87.50 19.75 Winnipeg, február 1. Búza: Előző zárlat Mai zárlat Máj. 127.25 129.25 Júl. 129.375 131.25 Okt. 127.875 129.125 Liverpool, február 1. Búza: Előző zárlat Mai zárlat Libra q Libra q Penny Pengő Penny Pengő Márc. 8 sh. 4s/< d. 25.74 8 sh. 1Y, d. 26.46 Máj. 8 sh. 87/s d. 26.81 8 sh. 11'/2d. 27.78 Júl. 8 sh. 10*/» d. 27.67 9 sh. l*/s d. 27.96 Külföldi tőzsdezárlatok Newyorki cukortőzsdezárlat. Cuba centrifugai prompt 3.77, márc. 1.80, máj. 1.90, júl. 1.98, szept. 2.06, okt. 2.08, dec. 2.12—2.13, jan. 2.13 Dr Kiss Sándor újpesti ügyvéd halála Dr Kiss Sándor újpesti ügyvéd, Újpest város díszpolgára, a kúria ügyészi tanácsának tagja, Pest vármegye törvényhatósági bizottságának örökös tagja, szombat este hosszas szenvedés után, 68 éves korában elhunyt. Dr Kiss Sándor halála széles körökben kelt részvétet, mert az elhunyt vezető tagja volt Újpest társadalmának. Számos jótékony és kul­turális egyesület elnöke volt. n iiumiirri u rrnmrnrrm"r m i in....■inni iimiiim . Izgalmas tüntetés volt Monacóban Monacóból jelentik. A városi tanács szom­bati ülésének kezdetén egy izgatott mo­nacói csoport behatolt az ülésterembe és a karzatról az államtitkárt, valamint a tanács­tagokat dühös szitkozódásokkal illették. A tüntetők vezetője tiltakozni akart a városi tanács tagjait dühös szitkokkal illették. A szóhoz jutott volna, már kituszkolták a te­remből. A városi tanács csak ezután foly­­ tathatja ülését. Bútor­­­életre M nant KISIPAR! BÚTORCSARNOK resziaire Doh­ány u. I /SZ ÜZLET „Fizetésképtelenségek“ cimű rovata tanulságos olvasmány o­ttBtatvan­yszám ro: ngyen Küli a madóhivami Budapest, VI., Andrássy út 29 telefon: Aut. 110-11

Next