Magyar Hírlap, 1969. június (2. évfolyam, 149-178. szám)
1969-06-25 / 173. szám
6 1969. JÚNIUS 25. SZERDA n ap Magyar Hírlap HAZAI KORKÉP VILAGGAZDASAG A megyei óvodai felügyelők és továbbképzési felelősök, valamint az óvónőképző intézetek képviselőinek részvételével kedden országos értekezletet tartottak a Művelődésügyi Minisztériumban. A tanácskozáson megállapították, hogy az elmúlt esztendő is bizonyította: a társadalom igénye ugrásszerűen megnőtt az óvoda, az óvodai nevelőmunka iránt. Ma már az iskolák is egyre inkább igénylik a gyerekek óvodai előkészítését. Megállapítható, hogy az 1968—69-es tanév — a hiányosságok ellenére — az óvodákban is eredményesen zárult. Több járási, városi, községi s néhány megyei tanács végrehajtó bizottsága is határozatokat hozott az óvodák korszerűsítésére, a hálózat fejlesztésére, az óvodai nevelőtevékenység tárgyi és személyi feltételeinek javítására. Ugyanakkor egyes üzemek — az új gazdasági mechanizmus téves értelmezéséből fakadóan — szabadulni igyekeztek az óvodák, bölcsődék fenntartásának költségétől, gondjaitól. Ez a helytelen törekvés azonban erős ellenállásba ütközött. Az óvodák jelenleg az óvodás korú gyerekek ’ 52,5 százalékát fogadják be. Helyhiány miatt még mindig nem elégíthetők ki az összes, jogos igények; a múlt tanévben 17 500kérelmet kellett elutasítani. Az üzemek és a társadalmi szervek öszszefogásával jelentékenyen csökkenteni lehetne e fontos gyermekintézmények zsúfoltságát. Az értekezleten megállapították, hogy határozottan javult a gyerekek élelmezése. Bejelentették azt is, hogy az 1970—71-es tanévtől fokozatosan bevezetik az új óvodai nevelési programot, amely a legkorszerűbb nevelési formát, a teljesen osztott óvodát veszi alapul. Az első évben a kiscsoportoknál, a másodikban a középsőnél, a harmadikban a nagycsoportoknál térnek át az új program szerinti nevelésre. Az 1969—70-es óvodai évad fő feladata az új program bevezetésének előkészítése lesz. Szó esett a tanácskozáson arról is, hogy a gyermekgondozási segélyt három évig igénybe vevő anyák 1970. január 1-től kérhetik gyermekük óvodai felvételét. Ez a körülmény az óvodai helyek biztosítása, a hálózatfejlesztés tekintetében továbbra is komoly feladat elé állítja a tanácsokat. Vior'Jr'U Országos értekezlet az óvodákról Az iskolák igényük a gyermekek óvodai előkészítését Márványtábla a Belvárosban A Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából kedden az ellenforradalmi monitorok ellen harcolt vöröskatonák emlékére márványtáblát helyeztek el az V. kerület Apáczai Csere János utca 10. szám alatti ház falán. Az ünnepségen — amelyen részt vett több veterán harcos is — Kelemen Győző, a Magyar Honvédelmi Szövetség budapesti titkára szólt az egykori vöröskatonák helytállásáról, harcairól. Ezután a budapesti pártbizottság, a fővárosi tanács, a partizánszövetség, a Hazafias Népfront budapesti bizottsága, a budapesti KISZ- bizottság, továbbá a Magyar Honvédelmi Szövtség képviselői koszorúzták meg az emléktáblát. —-—-------------------------yw „ Javult az üzemegészségügyi szolgálat munkája Felénél is kevesebbre csökkent a foglalkozási megbetegedések aránya a budapesti ipari üzemekben az utolsó öt esztendőben — állapították meg a fővárosi egészségügyi szervek. A munkahelyi sajátosságoktól függően lényegében négy betegségcsoport érdemel fokozott figyelmet: az ólommérgezés, a szilikózis, a szemgyulladás, valamint a különböző eredetű bőrbetegségek. Az utóbbi években növekvő számban fordul elő a foglalkozási eredetű halláscsökkenés, különösen olyan üzemekben, ahol többé-kevésbé elavult, zajos technikai berendezéseket üzemeltetnek. A budapesti munkahelyeken gyakran előforduló egészségvédelmi hiányosság egyébként az üzemrészek nem kielégítő szellőztetése. A fővárosi KÖJÁL vizsgálatai szerint például az üzemek levegőjének porés vegyianyag tartalma az egészségügyi előírásokban megszabott határértéket jelentősen túllépi. Számottevő eredmény viszont, hogy az üzemegészségügyi szolgálat gyógyító-megelőző munkája az utóbbi években észrevehetően javult. Ezt az is mutatja, hogy mind többen fordulnak bizalommal az üzemorvosi szolgálathoz, s mind kiterjedtebb az üzemi gondozás. Az üzemorvosi rendelési órák számát az utóbbi néhány évben 22 százalékkal, a szakrendelések — fogászat, nőgyógyászat, reuma, sebészet orr- fül- és gége — kezelés óraszámát 35 százalékkal növelték. Újabb üzemorvosokat állítottak munkába s külön örvendetes, hogy közülük egyre többen nem részállásban, hanem főfoglalkozásként vállalják ezt a szolgálatot. Hatszáz személyes gyógyüdülő a Lőverekben A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége keddi ülésén egyebek között napirendre került a szakszervezet Sopronban épülő gyógyüdülőjének ügye. Ezzel kapcsolatban kedden délután Ligeti László, a szakszervezet főtitkára tartott sajtótájékoztatót. A szakszervezet elnökségének határozata alapján a KPVDSZ saját anyagi erejéből Sopronban, a Lőverek legszebb részén 600 személyes gyógyüdülőt építtet. Az ország legnagyobb, legkorszerűbb szakszervezeti üdülőjének építése július elején kezdődik meg. A szakszervezet mintegy 78 millió forintot fordít az egész évben üzemelő szakszervezeti üdülőre. A SZOT-tal kötött megállapodás szerint az üdülő teljes beruházási költségét a KPVDSZ fedezi, a fenntartásról, az üzemeltetésről pedig a SZOT gondoskodik, s az évi több mint 15 ezer beutaló felét húsz esztendeig a KPVDSZ kapja meg. A beutaltak gyógykezelésére a szomszédban levő, korszerűen felszerelt állami kórházzal állapodott meg a szakszervezet. A 600 személyes üdülő az eredeti tervnél gyorsabban, várhatóan 1971 tavaszára készül el. A konyhát — gondolva a távlati bővítési lehetőségekre is — már a kezdetre 1500 személyes kapacitásúra építik meg. Mi történt Arlette-tel, afáradt sztriptíztáncosnővel hajnalban? Hogyan fojtották meg az idős morfinista grófnőt ugyanabban a kerületben? Hová tűntek az ékszerek? Halló, itt Maigret felügyelő! Nem, most nem a tv-ből, hanem az ALFA moziból. MAIGRET FELÜGYELŐ CSAPDÁJA Simenon bűnügyi regénye színes olasz—francia filmen * Június 26-tól új Maigret-film az Alfa műsorán ! A filmet a Május 1. délelőtt és a Városmajori kertmozi is játssza! ENSZ-szervezet a fejlődő országok támogatására Bemutatjuk az UNIDO-t Mint ismeretes, az UNIDO az idén először vett részt a Budapesti Nemzetközi Vásáron. A Frankfurter Allgemeine Zeitung most érdekes cikkben mutatja be a nemzetközi szervezetet. Amikor 1966 végén az ENSZ közgyűlése elhatározta, hogy megalapítja az UNIDO-t (United Nations Industrial Development Organisation — az Egyesült Nemzetek Iparfejlesztési Szervezete), mint az Egyesült Nemzetek autonóm szervezetét, ez a keleti tömb által támogatott fejlődő országok erőteljes nyomására történt, néhány nyugati ipari állam akarata ellenére, különösen az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ellenállása közepette. Akkor mindkét fél alapos indokokat sorakoztatott fel a szervezet létesítése mellett, illetve ellen. Nemzetközi tanácsadás A nagy donorországok arra utaltak, hogy a fejlesztési segélyt elosztó nemzetközi szervezetek illetékessége és azoknak gyakran egymást keresztező akcióprogramjai szinte már áttekinthetetlenek és hogy az UNIDO a tizenkilencedik olyan ENSZ-szervezet lenne, amelynek feladata a fejlődő országok támogatása. Az ipari országok ennélfogva az ENSZ tevékenységének és a fiatal államok támogatására igénybe vett pénzügyi eszközöknek még további szétforgácsolódásától tartottak. A fejlődő országok ezzel szemben ragaszkodtak az iparosítást előmozdító külön ENSZ-szervezethez, mert ez a feladatkör számukra építésük kulcskérdése. Azt akarták, hogy az UNIDO bizonyos fajta nemzetközi tanácsadás és műszaki segítségnyújtás eszköze legyen az iparosítás körébe tartozó valamennyi szakkérdésben. Ezenkívül az UNIDO mint előmozdító vagy közvetítő ügynökség (de nem mint finanszírozó!) gondoskodjék a fejlődő államokban kidolgozott iparosítási tervek végrehajtásának pénzügyi oldaláról. A harmadik nagy feladatkör, amellyel az ENSZ közgyűlése az UNIDO-t felruházta, a számos nemzetközi támogató intézkedés koordinálása a fejlődő országok javára, hogy a pénzügyi és műszaki segítség célirányos és lehető leghatékonyabb felhasználását lehessen elérni. Elméletben nagyon szépen hangzik ez, a gyakorlatban azonban rendkívül nehéz. A különböző ENSZ-szervezetek féltékenyen őrködnek akcióik önállósága fölött. Így például a Világbank vezetősége egyelőre semmi hajlamot nem mutat arra, hogy kooperáljon az UNIDO-val. A FAO és az UNIDO között is elkeseredett verseny folyik. Amennyiben az UNIDO-nak valóban sikerül a donor- és a recipiens államok érdekében fellazítania az ENSZ-szervezetek egocentrizmusát és létrehoznia a központi koordinációt, akkor teljesítményét igen nagyra kell értékelni. Nőtt a presztízse A Bécsben székelő UNIDO immár több mint két éve áll fenn. Természetesen ilyen ,nemzetközi szerveknél nem lehet kereskedelmi költség- és hatékonyságszámítást végezni, de ma már vannak olyan angolszász szakemberek is, akik bár szkeptikusan álltak szemben az UNIDO-val, s részben még ma is szembenállnak vele, úgy vélik, hogy az egyiptomi Abdel Rahman által ügyesen irányított szervezet presztízse növekedett. A Német Szövetségi Köztársaság is intenzív érdeklődést tanúsít a szervezet iránt, s úgy véli: az UNIDO-nak valóságosak az esélyei, hogy a fejlett államoknak a fejlődőkhöz fűződő viszonyában a mindkét fél számára értékes katalizátori funkcióttöltse be. Mivel a fejlődő országok az iparosításnak kiemelkedő szerepet tulajdonítanak, kézenfekvő, hogy ezek az államok mindent megtesznek majd a kedvelt gyermeküknek tekintett UNIDO lehető legnagyobb mérvű erősítésére. Azok a lehetőségek, amelyeket az UNIDO kínál a fejlődő államokhoz fűződő kapcsolatok ápolásában, továbbá az ipari fejlesztési tervekkel kapcsolatos korai értesülések hozzáférhetősége, sőt, talán még az az alkalom is, hogy UNIDO-tanácsadóikon keresztül befolyásolhatják az iparosítási terveket — úgy tűnik, a beruházó országok számára is megéri a fáradságot. Az ipari államok köreiben elismerik, hogy az UNIDO tényleges munkát végez és ellenállt annak a veszélyes csábításnak, hogy a politikai retorika puszta fórumává alakuljon. E tekintetben nyilvánvalóan tanulságos példa az UNCTAD, amely a sok vitától, polémiától és viszálytól szinte akcióképtelenné lett. Vita az akcióprogramról Április 25-től május 14-ig a bécsi Hofburgban rendezték az Iparfejlesztési Tanács 3. ülésszakát. Ez a szerv az UNIDO — 45 állam képviselőiből alakított — fő irányadó szerve. De még a tanácsnak sem sikerült egyetértésre jutnia a szervezet akcióprogramja fő pontjainak elkerülhetetlen meghatározásában, ami feltétele a céltudatos munkának. A fejlődő országok megkísérlik, hogy az UNIDO keretében kívánságaik valamennyi pontját megvalósítsák. A lehető legszélesebben akarják megvonni a szervezet hatáskörét, ami nem vezethetne máshoz, mint a szervezet felaprózásához és ezzel gyengítéséhez. A harmadik UNIDO tanácsülés általános vitájában azonban csaknem valamennyi szónok egyetértett abban, hogy a prioritásoknak a munkaprogramban való rögzítése nélkül nem jutnak semmire. Csak az a kérdés: melyek legyenek a prioritások? Többször elhangzott az óhaj, hogy az UNIDO-nak különösen a kis és a középüzemekkel kellene foglalkoznia a fejlődő országokban, amelyeket ott gyakran túlságosan elhanyagolnak, jóllehet a hazai nyersanyagok és mezőgazdasági termékek feldolgozásában, valamint a javító és szolgáltató tevékenységben döntő szerep hárul rájuk. Ugyancsak előnyben kellene részesíteni az UNIDO-nak a mezőgazdasági és export orientációjú iparágakat, ezek fejlesztését, a lakás- és egészségügyi problémákat, a technológiai tapasztalatcserét, valamint kezdeményeznie kellene szimpozionok rendezését a fejlődő országok gyakorlati problémáiról — hangzott a felszólalásokban. Az UNIDO-nak máris kereken négyszáz tanácsadója dolgozik a fejlődő országokban, akik — részben, ezen államok kormányainak kívánságára, konzultáló cégek bevonásával — ellenőrzik az ipari tervek feltételeit és gazdaságosságát. FELESLEGES VASKOHÁSZATI TERMÉKEINEK ÉRTÉKESÍTÉSÉVEL ! BÍZZA MEG A t/■ erroglobus vas- és acél TEK-vállalatot