Magyar Hírlap, 1970. március (3. évfolyam, 60-89. szám)

1970-03-01 / 60. szám

Megjelenik a hét minden nap­ján, szombaton és vasárnap 16 oldalon, más napokon 12 oldalon. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és ki­­adóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9-11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszá­mai: 221-285, 221-293, 222- 408, 429-350. Terjeszti a Ma­gyar Posta. 3. ÉVFOLYAM, 60. SZÁMMagyar Hírlap POLITIKAI NAPI­LAP ÁRA: 1 FO­RINT Előfizetési díj egy hónapra 25,5 forint. Előfizethető a lap­kézbesítőknél, bármely posta­hivatalban és a posta hírlap­üzleteiben. Külföldön a Kul­túra Könyv és Hírlap Külke­reskedelmi Vállalat kirendelt­ségei és bizományosai ter­jesztik. 1970. MÁRCIUS 1. VASÁRNAP 4­­elsőSali&^‘f rangja Mint lapunk más helyen közöljük, március 1-től jelentősen, átlag 17 szá­zalékkal emelik a felsőoktatás dolgozói­nak fizetését. Ez a bérrendezés minde­nekelőtt a régi aránytól an­­ágokat egyenlíti ki. Közel egy évtizede nem ke­rült ugyanis sor hasonló jellegű bér­emelésre az egyetemi és főiskolai okta­tók körében. A felsőoktatás dolgozóinak még akkor sem rendezték a fizetését, amikor néhány évvel ezelőtt emelték az alsó- és középfokú iskolák pedagógu­sainak juttatásait. Ez az intézkedés azonban nem csu­pán a felsőoktatás dolgozóit érinti, ha­nem közvetve az egész lakosság érdekelt benne, mert az egyetemek, főiskolák, felsőfokú technikumok pedagógusain múlik a jövő értelmiségének nevelése. Jórészt az ő munkájuktól függ, hogy mi­lyen helyet foglalhat el hazánk a nem­zetközi tudományos életben az elkövet­kezendő esztendők során. S hogy köz­vetlenül a termelésben, az új szakem­ber-generációk közvetítésével hogyan ér­vényesülnek a legfrissebb tudományos eredmények. Röviden: a sokat emlegetett tudomá­nyos-technikai forradalom, a tudomány termelőerővé válása megköveteli, hogy ez — a lakosságon belüli számarányánál jóval dök­­intősebb, s, egyre növekvő fon­tosságú - réteg egyre nagyobb anyagi megbecsülést is kapjon. • Többször is írtunk már lapunkban a jövő évtized intenzív felsőoktatás fejlesz­tési terveiről. Magától értetődik, hogy e fizetésrendezés nélkül gondolni sem lehetne az egyetemi, főiskolai tanszékek megerősítésére. Ugyanezt a rendkívül fontos oktatás- és tudománypolitikai célt szolgálja az óra- és vizsgadíjak rendkí­vül tekintélyes - átlagosan 100 százalé­kt a­i-emelése is. Nevezetesen azt, hogy turdományos kutatóintézeteknél dolgo­­zó­ kiváló szakembereknek is legyen ked­­viük egyetemi oktatáshoz. Hogy tehát ily .18 módon i­­s frissebbé váljék a tudomá-­­­yos kutatás és a felsőoktatás vérkerin­gése. Szoros összefüggésben van mind­ez a tudománypolitikai irányelvek gya­korlatba való átültetésével, a magyar tudományos elvi és szervezeti élet meg­újhodásával is. Rendkívül figyelemre méltó, hogy a fizetésrendezés nem csupán a felsőok­tatási és m­ás területek dolgozói között meglevő aránytalanságokat egyenlíti ki, hanem az egyes oktatási intézményeken belül tapasztalható feszültségeket is. Új típusú, dinamikus bérrendszer kialakítá­sát teszi ez lehetővé, olyan bérrendsze­rét, amely szakítást jelent az egyenlős­­divel. Az átlagosan 17 százalékos bér­emelésből ugyanis nem egyenlő arány­ban részesül az egyetemek és főiskolák valamennyi tanára, hanem mindenek­előtt az utóbbi években felmutatott tu­dományos eredményeket, a nevelésben, oktatásban elért sikereket, másodsorban­­ pedig az egyetemi közéletben való rész­vételt kell e fizetésrendezés révén is ősz- t tönözni és jutalmazni. A Művelődésügyi Minisztérium csupán szélső kerethatárokat állapít meg az egyes fizetési kategóriákra. A rendelke­zésre álló összegeknek ösztönző és ész­szerű felosztásáról az intézmények ve­zetői maguk döntenek. Próbája tehát e fizetésrendezés az egyetemi önállóság­nak és demokráciának is. Bizonyosak vagyunk benne, hogy az egyetemek jól élnek majd önálló jogkörükkel. Őszinte, nyílt eszmecsere az európai biztonságról Péter János hazaérkezett és nyilatkozott brüsszeli tárgyalásairól Péter János külügyminiszter, ötnapos hivatalos belgiumi látogatását befejezve, szombat délután indult haza Brüsszelből. A magyar külügyminisztert és kísére­tét a brüsszeli repülőtéren Pierre Harmel belga külügyminiszter és a belga külügy­minisztérium számos vezető személyisége búcsúztatta. Ott voltak Molnár László nagykövet vezetésével a Magyar Népköz­­társaság brüsszeli nagykövetségének be­osztottai. Péter János szombat este visszaérke­zett Budapestre. Vele együtt hazatértek a Külügyminisztériumnak, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének és a Külkeres­kedelmi Minisztériumnak azok a vezető beosztású munkatársai, akik külügymi­niszterünket külföldi útjára elkísérték. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Puja Frigyes, a külügyminisz­(Folytatása a 3. oldalon) Az együttműködés távlati programja a KGST végrehajtó bizottságának ülésszakán Moszkvában február 24—27-én megtar­tották a KGST végrehajtó bizottságának 45. ülésszakát. Az ülésszakon részt vet­tek: Sesezar Avramov, a Bolgár Népköz­­társaság Minisztertanácsának elnök­­helyettese, Frantisek Hamouz, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kormá­nyának elnökhelyettese, Piotr Jarosze­­wicz, a Lengyel Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnökhelyettese, Apró An­tal, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, Damdingijn Gombozsav, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Ger­hard Weiss, a Német Demokratikus Köz­társaság Minisztertanácsának elnökhe­lyettese, Gheorghe Radulescu, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, és Mihail Leszecsko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége Minisztertanácsá­nak elnökhelyet­tese. Az ülésen P. Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság képviselője, a miniszter­tanács elnökhelyettese elnökölt. A KGST soron levő ülésszakának elő­készítésével kapcsolatban a végrehajtó bizottság megvitatta a KGST 24. üléssza­­­ka beszámolójának előkészítését a KGST 23. (különleges) ülésszakán hozott határo­zatok megvalósítása érdekében végzett munka menetéről. A KGST végrehajtó bizottságának ülé­sein folytatták azoknak a kérdéseknek a megvitatását, amelyek összefüggnek a KGST-tagállamok közötti együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése komplex távlati programtervezetének elő­készítésével. Megvitatták egyebek között a végrehajtó­ bizottság elnöke és a tanács titkára által előkészített javaslatokat e program mintavázlatáról, struktúrájáról és előzetes tartalmáról, valamint esetle­ges jogi megfogalmazásáról. A végrehajtó bizottság határozatot ho­zott a jelzett anyagok további kidolgozá­sának rendjéről és határidejéről azzal, hogy azt a végrehajtó bizottság 46. ülés­szaka elé terjessze. M' Bajbakov, az első munkacsoport el­nöke, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese, a Szovjetunió Állami (Folytatása a 3. oldalon) A MORNING STAR ÉVFORDULÓJA (MTI) Szombaton ünnepi köntösben jelent meg Nagy- Britannia Kommunista Pártjá­nak lapja, a Morning Star, amely Daily Worker néven negyven évvel ezelőtt kezdte meg működését. A lap tiszte­letére a p£kt vasárnap a Ro­yal Festival Hallban nagygyű­lést tart, amelyen felszólal John Gollan, a kommunista párt főtitkára, Scanlon, a va­sasszakszervezet egyik ismert vezetője és Russel Kerr mun­káspárti képviselő. A nagy­gyűlés részvevői ezután a Downing Streetre, a minisz­terelnökség elé, majd az ame­rikai nagykövetség elé vonul­nak, ahol az Egyesült Államok vietnami háborúja ellen tilta­koznak a vasárnap kezdődő „Londoni vietnami szolidari­tási hét” keretében. A minisz­terelnöki rezidencián, levelet adnak át Wilson számára; eb­ben emlékeztetik, hogy a Mun­káspárt és a szakszervezetek hivatalos, több kongresszuson jóváhagyott politikája is az amerikai csapatok kivonását követeli Vietnamból. TILTAKOZÓ KAMPÁNY (TASZSZ) Romes Csandra, a Béke-világtanács főtitkára Delhiben tartott sajtóértekez­letén megállapította, hogy az imperialisták fokozzák agresz­­sziójukat a Közel-Keleten és Délkel­et-Ázsiában. Az EAK és más arab országok békés lakossága elleni bombatá­madások végrehajtói mögött az Egyesült Államok áll, amely az arab népek legfőbb ellensége. Csandra kijelentet­te, hogy a Béke-világtanács ebben az évben nagyszabású tiltakozó kampányt kíván in­dítani a közel-keleti agresszió ellen. UKRÁN-LENGYEL JAVASLAT AZ ENSZ-BEN (TASZSZ) Az ENSZ emberi jogok bizottságának ülésén az Ukrán SZSZK és Lengyelor­szág képviselői közös határoz­zattervezetet terjesztettek elő a nácizmus és a faji megkü­lönböztetés elleni harc kérdé­seiről. A határozattervezet társ­szerzői aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy az ENSZ fenn­állásának negyed százada alatt sem sikerült leszámolni a faj­üldöző politikát folytató szer­vezetekkel és csoportokkal. Felhívással fordulnak a világ­­szervezethez: 1971 legyen a fa­ji megkülön­bözt­etés elleni nemzetközi harc éve; az ENSZ közgyűlése vizsgálja meg an­nak lehetőségét, hogy 1972-ben védnöksége alatt rendezzenek valamennyi állam részvételé­vel nemzetközi konferenciát a faji megkülönböztetés elleni harcról. A MOHR ELMEHET, HA... . (Reuter, AP) Guatemalai ge­rillák péntek éjjel foglyul ej­tették Alberto Fuentes Mehr külügyminisztert. A 42 éves politikus kocsiját körülfogták a gerillák autói, Fuentes Mehrt kiszállították és egy másik kocsi­stó tuszkolták, majd elhajtottak vele. A gerillák,­akik a Lázadó , A fegyveres erők nevű szervezet tagjainak mondják magukat, sokszorosított leveleket juttat­tak el a rádióállomásoknak, s ebben közölték: ha huszon­négy órán belül szabadon bo­csátják a nemrég gerillatevé­kenység miatt letartóztatott Jose Giron Vincent Calvillo diákot és átadják őket a me­xikói nagykövetségnek, akkor a külügyminiszter is szabadul. Az ultimátum lejárta után — mint a röplapokon mondják — az ellenállók kivégzik a kül­ügyminisztert. Guatemalában vasárnap ál­talános választások lesznek. KOZMOSZ 324. (TASZSZ) Kozmosz 324. jel­zéssel mesterséges hildat bo­csátottak pályájára a Szovjet­unióban. A Kozmosz 324. a fe­délzeten elhelyezett műszerek­kel és tudományos berendezé­sekkel s a korábban bejelen­tett program szerint folytatja a világűr kutatását. A mesterséges hold pályájá­nak adatai: a Föld felszínétől mért legnagyobb eltávolodása 492 km; legkisebb eltávolodá­sa 233, 1 km; pályájának az Egyegliő­ síkjával bezárt haj­lásszöge: 71 fok. A nap híreiből Szerdára összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. paragrafusának második bekezdése alapján az országgyűlést 1970. március 4-én, szerdán délelőtt 11 órára összehívta. Bécsi te­lefonre történi­k • Ma választ Ausztria K. und K. helyett K. oder K. (Klaus vagy Kreisky) — így fogalmazta meg tö­mören az egyik bécsi lap március első napjának nagy kérdését, amelyre 25 vá­lasztókörzetben, 20 városban ma reggel 7 és délután 5 óra között adnak választ az osztrák szavazók. A választási kampány utolsó óráit­ élénk szóváltások, viták jellemezték. Kreisky, az SPÖ elnöke pénteken szűk­­ken­ sajtótájékoztatón adó- és áremelé­seket jósolt néppárti győzelem esetén. Megjegyezte, hogy a katonai szolgálati idő leszállítása — ennek felülvizsgálatá­ra a Néppárt ezen a héten tett kezde­ményezést a régi SPÖ-követelés, és a mostani kormánypárti reagálás csak vá­lasztási trükk. Egyébként a két nagy párt vezetője közötti személyes versengés a (Folytatása a 3. oldalon) Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter: Készül a gépipar negyedik ötéves terve Ünnepi, kibővített országos választmá­nyi ülést tartott a Gépipari Tudományos Egyesület tegnap a Technika Házában. Az ülésén megjelent Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke is. Dr. Varga József egyetemi tanárnak, a GTE elnökének megnyitója után dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter tartott előadást a gépipar időszerű feladatairól. — Elöljáróban szeretném megemlíteni, hogy az 1939. évi népgazdasági tervet a kohó- és gépipar az előzetes adatok sze­rint túlteljesítette — mondta a minisz­ter. — Így az idei előirányzatokat is fi­gyelembe véve, a kohászat 6,5 százalé­kos, a gépipar pedig 8,4 százalékos évi fejlődési ütemet ér el a harmadik ötéves tervidőszakban. Tavaly mindkét ágazat a tervnek megfelelően, az ipar egészénél nagyobb mértékben fejlődött. Az előző évhez képest a kohászat 5,2 százalékos, a gépipar pedig 6,5 százalékos termelés­­növekedést ért el. A kohászat exportja 57 százalékkal, a gépiparé pedig 12 szá­zalékkal volt magasabb, mint 1968-ban.­­ Az idén a népgazdasági terv szerint az ipar termelése várhatóan 6 százalék­kal emelkedik, ezen belül a gépiparban az átlagnál gyorsabb — 8—9 százalékos — lesz a termelés növekedésének üteme. Leggyorsabban a közlekedési eszközök gyártása, a műszeripar és a fémtömeg­cikk-ipar fejlődik. A kohászat termelés­­növekedése alacsonyabb, 5 százalékos lesz. Most az egyik legfontosabb feladat a negyedik ötéves terv kidolgozása, s ha­sonló fontosságúak a 15 éves hosszú tá­vú tervezéssel kapcsolatos munkálatok is.­­ Már tavaly kidolgoztuk a kohászat és a gépipar fejlesztési koncepcióit a ne­­gyedik ötéves tervre, elkészültek a ta­nulmányok is gépipari gyártmánycsopor­tonként; ezeket az idén zsűrizzük. Az em­lített tervkoncepciók alapján gépiparunk fejlődését úgy jellemezhetnénk, hogy amíg a mostani tervidőszakban egy szak­ágazatra, a közúti járműgyártás fejlesz­tésére összpontosítottuk erőinket, addig a következő öt évben más területeken is jelentős fejlődést irányzunk elő. Véle­ményünk szerint a népgazdasági igények kielégítése, a nemzeti jövedelemhez való (Folytatása a 7. oldalon)

Next