Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)
1970-09-01 / 243. szám
2 1970. SZEPTEMBER 1. KEDD HAZA! KÖRKÉP Magyar Hírlap Cljegyzés a gyárral X -5 2 3 ■ 3 9 ZZ 2) Arcképek a kétszáz éves LKMtből u/ Egy aranygyűrű fénylik az asztalon. A vastag, tömpe ujjak felemelik forgatják — ki tudja, hányadszor —, majd ügyetlen mozdulatokkal visszaerőltetik dobozába. Az ügyetlenkedés simogatásnak is tűnik. A gyűrű tetején a monogram: LKM. Az út eleje és vége Diósgyőrbe egy hír vonzott: „A fennállásának kétszázadik évfordulóját ünneplő vasgyár arany pecsétgyűrűt adott azoknak, akik 35 évnél régebben dolgoznak a gyárban.” A gesztus nagyvonalúnak, ugyanakkor nagyon emberinek tűnt. Emlék, családi ereklye, megbecsülés, hűség — napjaink időszerű gondjai és egy hosszú távra szóló előretekintés látszottak egybeolvadni ebben a szokatlan eljegyzésben. Aztán lépésről lépésre tovább bővült a kör, s szaporodtak a jelzők. Nagyon messzirőlkell elindulni, hogy a 451 családban féltve őrzött emlékéhez eljussunk. Az út elején egy „megszállott” ember van, a gyáralapító Fazola Henrik, aki — mint az egykorú feljegyzések írják — „nem sajnált gondot, fáradalmat sem éjjel, sem nappal. Nem sajnálta a vagyonát, nem rettent vissza a vándorélet kényelmetlenségeitől”. Éveken át kutatott, s végül begyújthatták az öt méter magas, akkor az ország legnagyobb vasolvasztó mázsáját. A dolgozók létszáma lassan százra növekszik, s a termelés is eléri az évi 6 ezer bécsi mázsát. Az út végén egy órási gyár van, amelynek adatai — éppen nagyságuknál fogva — alig mondanak valamit. A blokksorhengerlésben már tavaly túllépte a bűvös egymillió tonnát. Az új elektroacélmű évente 100 ezer tonna acélt adhat. Bizonyára nagyon sok ez, legalábbis soknak kell lenni, hogy több mint félmillió forintot érő gyűrűkre telljen. Igaz, ez nem volt nagy tétel. A gyár évente például 110 millió forintot fordít a dolgozók szociális és egészségügyi igényeinek kielégítésére. Ezek azonban csak számok, a kétszáz év és egy új társadalmi rend természetes tényei. De kik és milyenek a ma „megszállottjai”? időt. Nemegyszer még a vacsorájátis utánahozza a család. Miért csinálja? — Nagyon szeretnek, úgy hiszem. Ezért érdemes. Jóformán csak ennek élek, meg a családomnak. Két fiam van, azok is itt dolgoznak. Két unokám is van, bearanyozzák az életemet. Azt hiszem, így érdemes élni. Hitvallás, akadozva, de mélyről jövően. — Sok embert ismer, Pavlánszky bácsi. Kihez küldene a régiek közül? — Nem nagyon győzné végigjárni őket, ha rám hallgatna. De menjen el Nemeskéri Jánoshoz, nem bánja meg ... A levél vagy a gyűrű? A konyhában foglalatoskodik. Főz, tarhonyalevest és kelkáposztát. Néhány hete, hogy nyugdíjba ment. — El kell foglalnom magam valamivel. A család dolgozik, így aztán jól is jön, hogy ebéddel várom őket. Minden mondatában, gondolatában valami feszültség vibrál. Érezhető, hogy nem találja a helyét. — Nem nagyon láttam én nappal a lakásunkat. Soha nem voltam beteges. Most meg egy hosszú betegség után itthon teszek-veszek. Kérem, mutassa meg az aranygyűrűt, hogy eltereljem a gondolatait. Mintha egy gát szakadna át, ettől kezdve csak a gyár tölti be a lakást. Megpróbálom kihámozni belőle, ami kettejükről szól. Viszonylag könnyen megy. Nemeskéri János a városnyi, 18 ezer ember gondját és örömét elsőkézből ismeri. A gyár pártbizottságának első titkára volt. — Negyvenhárom évvel ezelőtt léptem át először a gyár kapuját, lakatostanulónak szerződtem. Apám ötvenhat évet dolgozott ott. Mind a négy gyerekem, s feleségeik és férjeik is az LKM-ben keresik a kenyeret. Nehezen bontakozik ki a kép, hogy mi köti a törzsgárdát ide. A munka nehéz, a más irányú lehetőségek egyre bővülnek, s mégis ... — Tudja, amikor beszélgettünk erről a gyűrűadományozásról, kezdetben a harminc éve itt dolgozókkal számoltunk, de nem győztük volna pénzzel. Nagyon jó dolog ez. Gondolom, része volt benne — az utolsó negyedszázad alatt szinte megszakítás nélkül pártmunkás volt —, hogy az itteniek szeretik a gyárat. Amikor a kérdést fogalmazgatom, szabadkozik, majd egy mély értelmű tréfával üti el a választ: — Azt tudom, abban részem volt, hogy sokan elmentek.— Ezt hogyan értsem? — Hát például 1949—50 táján, rövid hónapok alatt 1200 dolgozó lett az ország különböző részében vezető, katonatiszt, diplomata és ki tudja, mi minden. S azóta is sokan mentek. Soha nem volt gondunk, ha vezető kellett, bőven volt utánpótlás. S meg tudnám a két kezemen számolni, ki nem állta meg közülük a helyét. A Durvahengerműben a vezérigazgatóval együtt adták át az aranygyűrűket. Ahogy beszél azokról a percekről, érzem, hogy ott búcsúzott el a gyártól. Most egy levelet szorongat, az ottani munkások írták. Kérik, látogassa meg őket gyakran. — Nem tudnám megmondani, melyik ér többet nekem, ez a gyűrű, vagy ez a levél. Nem tudok felállni, hogy elköszönjek. Sebesen írom az évtizedek érlelte gondolatokat. „Öreg gyár ez, de a felfogás korszerű, az előrelátás állandóan jelen van.” „A legfontosabb a jó együttműködés a gazdasági vezetés és a párt- és tömegszervezetek között. A dolgozók akkor mindig tudják mit és miért kell cselekedni. Ez nálunk megvan.” Még mindig — „nálunk”. Azzal az érzéssel jövök el — szégyellve, de már nem is bánva, hogy másokhoz nem jutottam ki—, hogy ez a nyelvtani birtokos eset valódi tartalommal telve a titka minden aranygyűrűs „megszállottságának”. A. Kovács György Beceneve: professzor A Lenin Kohászati Műveknek saját propagandaosztálya van. Neveket kérek az aranygyűrűsökből. — Talán a Martinból lenne a legjobb. — Nagyon jó lesz a Martin. — Akkor tessék írni: Kioszki János főolvasztár, itt volt tanuló is. Aztán Jenei Lajos, meg Jávorcsik János az öntőcsarnokból. Ő most kapott kormánykitüntetést is. Beszélgetünk a gyűrűről. Nagyon szép, 1300—1500 forintba került, az ujj vastagsága szerint. Nagy erkölcsi, anyagi elismerés, nagy tetszést is aratott. Segíti a munkaerő-stabilizálást. Természetesen, ez nem számít bele a törvényes járandóságokba. Az I-es kapunál özönlenek ki az emberek. Műszakváltás. Megállítom az egyiket: — Kit ismer, aki nagyon régen itt dolgozik és sokan ismerik? — Kit is? Hát sokan vannak. De leginkább a Pavlánszky professzort mondhatom. Őt mindenki ismeri. Az orvosi rendelőben már nem mondom a „professzort”. Pavlánszky bácsi még csak nem is orvos. A címet a dolgozók adták, kedveskedő tréfálkozással. Valójában azonban tiszteletből. — ötvennégy éve dolgozom a gyárban — mondja a meglepett interjúalany. — Itt kezdtem, esztergályosinasként, de mert vöröskatona voltam, csak amolyan egészségügyi kisegítőnek vettek vissza. Szokatlan és megrázó egy gyár életét a rendelőintézetből nézni, öt évtized távlatában. — Az égés, persze hogy az volt a legtöbb. Ha valaki megégett, kaptuk a fűzfakosarat és rohantunk. Két rúd volt beledugva és négy ember vitte. Sokszor már útközben vége volt. Ha nem, csak kenegettük a vazelinnel, valami csak lesz. Újra és újra átcsapunk a gyárba. Ismer minden talpalatnyi helyet, új épületet és sok régi barátot. Ma is sokan keresik őt, pedig tíz rendelő van a gyárban, szakorvosok, antibiotikum. — Jönnek, hogy Miklóskám, segíts rajtam. Most már van hova irányítani. De megszoktak, ötven év alatt sokszor voltam egyedül. Háború, utána orvoshiány. Volt nap, hogy száz fogat kihúztam. Sok volt a nemibetegség ... Még ma sem ismeri a 8 óra munka Új városrész épül Elkészült a győri műszaki főiskola terve A győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola létesítését az ország iparigazdasági fejlődése és az ezzel együttjáró egyre növekvő műszaki szakemberszükséglet indokolja. Az 1966-ban született kormányhatározat értelmében 1968-ban elkészült a főiskola beruházási javaslata, majd a múlt év október 30-án a tervet már bemutatták a szakemberek a miniszteri szintű tárcaközi bizottságnak is. A főiskola létesítése tulajdonképpen már megkezdődött. A múlt évben, s az idén először a területen levő lakóházak szanálására került sor. Az új főiskola helyéről 160 családot kellett új otthonba elhelyezni. A családok részére központi fűtéses lakásokat biztosítottak, néhány lakónak azonban a kívánsága az volt, hogy régi bérű lakásba költözhessen. Ezt a jogos kívánságot is figyelembe vették a győri tanácsnál. Az új főiskola „életében” fontos dátum 1970. augusztus 15-e. A Középülettervező Vállalat és a laboratóriumokat tervező KGMTI ekkor adta át az illetékeseknek az egész létesítmény műszaki terveit. Ennek alapján adták ki az építési engedélyt. Az első épületek kiviteli tervei 1971. januárjára készülnek el. Az idén befejeződik a területen a tereprendezés, és jövőre elkészül a közműhálózat is, így az év második felében megkezdődhet az építkezés. Jövőre a győri főiskola építésére 20 millió forintot biztosítanak. Sokakat érint és érdekel: milyen is lesz az új győri főiskola? Győrben a főiskolát a Révfalu-Torkoskert, Dunatöltés, Ságvári utca, Duna utca által határolt területen építik fel. A főiskola épületei több főcsoportra oszlanak, a tanulmányi és laboratóriumi épületekre, valamint a szállásokra és a sportlétesítményekre. Az épületcsoportok elkülönülnek egymástól, és azokat az étterem épülete kapcsolja össze. A telepítés elve az volt, hogy a főiskola tanulmányi épületeit és a kollégiumok sorát egy dísztér , a „Campus” vegye körül, és az egész együttes külön városrész képet mutasson. A kollégium tervezésével azt tartották szem előtt, hogy a természettel és a festői környezettel minél jobb legyen a városképi kapcsolata. Éppen ezért a kollégiumi épületkomplexum követi majd az ívesen kanyarodó Duna-partot. A város és megye segítségével a dísztér nyugati oldalán építik meg a legnagyobb vidéki sportcsarnokot. A szakaszos építés és a karonkénti szervezés érdekében (a főiskolán négy kar lesz, mégpedig közlekedési, közlekedésépítési, járműgyártó és távközlési) négy tanulmányi és egy igazgatósági épület készül. A fő aula a központi épület földszintjén lesz, ott helyezik el a könyvtárat és az előadótermek egy részét is. Két emeleten a rajztermeket, legfelül, a negyedik és ötödik szinten pedig a tanszékeket helyezik el. Egy-egy épület 18 méter magas lesz. Az épületek szerkezeti kialakítása lehetővé tette a teljes flexibilitást, ami azt jelenti, hogy a helyiségek belső válaszfalai a tartószerkezettől függetlenül szerelhetők és később is könnyen áthelyezhetők. Az épületeket folyosók kapcsolják össze. Az előadótermeket a legkorszerűbb technikai berendezésekkel látják el, sőt, az egyik 200 személyt befogadó termet tolmácsberendezéssel is felszerelik, nemzetközi konferenciák céljaira. Az oktatási épületeket két merész ívelésű híd köti össze a laboratóriumokkal. A laboratóriumokban folyik majd a csaknem 1800 hallgató gyakorlati képzése. A laboratóriumokat a tanulmányi épület felé hétszintes épület zárja, amelyben öltözők és más helyiségek kerülnek elhelyezésre. A laboratóriumok — a korszerű egyetemek tervezési elveit követve — szakmai jelleg szerint, nagy összefüggő csarnokokba kerülnek, a távolabbi részekben lesznek a zajosabb motorlaboratóriumok, a középső részben a fizikai és kémiai előadóhelyiségek, vagyis a zajmentes laborok. Gyakorlati képzés 1800 hallgatónak Értesülésünk szerint az új főiskola több ütemben készül el. 1973 közepéig felépül egy tanulmányi és egy laboratóriumi épület, valamint a konyha, az étterem és az első számú kollégium. A teljes építkezés 1976 májusára fejeződik be. Ülést tartott a SZOT elnöksége • (plfö ) A kongresszusi versenyben országszerte tovább erősödött a szocialista brigádmozgalom A SZOT elnöksége megtárgyalta a népgazdaság első félévi helyzetéről és a kongresszusi munkaverseny tapasztalatairól összeállított tájékoztató jelentést. A szocialista ipar — amint a jelentés megállapítja — ez év első hat hónapjában 7,6 százalékkal termelt többet, mint múlt év azonos időszakában. Jelentősen javult a lakosság iparcikkellátása, némileg csökkent a hiánycikkek száma, bővült a választék és a központi intézkedéseknek megfelelően fokozódott az olcsóbb tömegfogyasztási cikkek gyártása is. A belkereskedelem javuló színvonalon elégítette ki a lakosság vásárlási igényeit. Az MSZMP X. kongresszusának tiszteletére az egész országban széles körű verseny bontakozott ki. A munkahelyi kollektívák az idei népgazdasági és vállalati tervek sikeres teljesítését és a negyedik ötéves terv jó előkészítését állították felajánlásaik középpontjába. A Minisztertanács és a szakszervezetek felhívását követően a vállalatok többségénél felülvizsgálták a kongresszusi versenyvállalásaikat és a legtöbb helyen pótfelajánlásokat tettek a nemzeti jövedelem 1 százalékos növelésére, az árvízkárok pótlására, a károsultak megsegítésére. A kongresszusi versenyben sokoldalú segítőkészségről, áldozatvállalásról tettek tanúbizonyságot a munkahelyi kollektívák. A kongresszusi versenyben tovább szélesedett a szocialista brigádmozgalom és a munkahelyi kollektívák versenye a szocialista cím elnyeréséért. A további feladat az, hogy a szakszervezetek, a szakszervezetek megyei tanácsai és a vállalati szakszervezeti bizottságok a gazdasági vezetőkkel és irányító szervekkel együtt arra törekedjenek, hogy a kongresszusi verseny az év további részében még erőteljesebben segítse az eddig kibontakozott kedvező gazdasági tendenciák érvényesülését. A SZOT elnöksége végezetül meghallgatta a Budapesten rendezett európai regionális mezőgazdasági társadalombiztosítási konferenciáról szóló tájékoztató jelentést és egyéb ügyeket tárgyalt. Szülők szabadiskolája Érdekes kezdeményezés született Pécsett: szabadiskola nyílt az iskoláskort elért gyermekek szülei számára. A városi tanács és a gyermekideggondozó intézet által szervezett tanácsadás felkészíti a szülőket iskolássá vált gyermekeik otthoni nevelésére. A tanfolyamot a város egyik újonnan felépült iskolájának tantestülete és szülői munkaközössége kezdeményezte. Agráregyetem Debrecenben Több mint száz esztendeje kezdődött meg Debrecenben a felsőfokú mezőgazdasági szakemberképzés, de agráregyeteme még nem volt a városnak. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete értelmében mától Debrecenben agrártudományi egyetem kezdi meg működését, amely az Agrártudományi Főiskola és a Szarvasi Felsőfokú Technikum egyesítésével jött létre. Debrecenben működik — ötéves oktatási idővel — az okleveles mezőgazdasági mérnököket képező egyetemi — Szarvason pedig az üzemmérnököket képző főiskolai kar. Kémikusok tanácskozása Szeptember 3—5 között Balatonszéplakon tartják a VII. kolorisztikai szimpoziont, amelyen a hazai egyetemek, kutatóintézetek, gyárak képviselőin kívül külföldi szakemberek is részt vesznek. Iskolaévben kollégium — nyáron szálloda A kollégiumban a főiskola 1734 nappali hallgatója közül 1356 részére kétágyas szobákban biztosítanak otthont. Minden két szobához egy zuhanyozót és egy mosdót is építenek. Ezt azért tervezték így, hogy nyáron a kollégiumot szállodaként hasznosítani lehessen. A főiskolai hallgatók és oktatók ellátását kétezer adagos konyha és az önkiszolgáló étterem biztosítja majd. Ehhez még egy külön eszpresszót is építenek. A főtéren épül fel a kétezer személy befogadására alkalmas sportcsarnok. Ebben — a tanrend szerinti testnevelésen kívül — versenyszerűen teremsportokat is lehet űzni, de hangversenyek és színpadi rendezvények megtartására is alkalmasaknak ígérkezik. Fahidy József