Magyar Hírlap, 1971. március (4. évfolyam, 60-90. szám)

1971-03-01 / 60. szám

2 1971. MÁRCIUSI, HÉTFŐ HAZAI KÖ­RKÉP Magyar Hírlap A lakásépítő és lakáskarbantartó szövetkezetek jövfejlődése (Folytatás az 1. oldalról) gondnokság működik és egyre újabbak alakulnak. — Hogyan látja a lakásfenntartó szö­vetkezetek jövőjét a SZÖVOSZ? — Az elkövetkező években növekedni fog a lakásfenntartó szövetkezetek száma. Ezeknek a lakásoknak a tulajdonosai az önkéntesség elve alapján döntenek ar­ról, hogy a lakások fenntartásával ösz­­szefüggő teendőiket szövetkezeti rend­szerben kívánják-e megoldani. Becslé­seink szerint a szövetkezetek kezelésében levő mintegy 60 ezer lakás a negyedik ötéves terv során 80—90 ezerrel növe­kedhet. 1975­ végére tehát szövetkezeti keretekben mintegy 140—150 ezer lakás rendszeres és biztonságos fenntartása, karbantartása és felújítása válik szüksé­gessé. A lakásszövetkezetek a meglevő és a pillanatnyilag kevésnek mondható állami és kész karbantartó kapacitás mel­lett fokozottabban kívánnak támaszkod­ni a szövetkezeti tagok és nyugdíjasok munkájára a saját karbantartó műhelyek létrehozásával. Célunk az, hogy minél több nyugdíjas szakember részére bizto­síthassunk munkalehetőséget a lakás­­fenntartó szövetkezetekben. A vállalati segítség formái — A lakásépítés fejlesztéséről szóló kormányrendeletek megteremtették a fel­tételeit a lakásépítő szövetkezetek bőví­tésének is. A rendeletek figyelembe vet­ték, hogy a lakosság legkülönbözőbb ré­tegei készek lakásproblémáik megoldása érdekében saját erejük és anyagi lehető­ségük latbavetésére. Ha ezt szövetkezeti formában valósítják meg, bizonyára gyor­sabban, szakszerűbben és jobb minőség­ben épülnek meg a lakások. Hogyan tá­mogatja a SZÖVOSZ a lakásépítő szövet­kezeteket, amelyekre az elkövetkező években igen nagy feladat hárul? — Tavaly már­ megalakultak az első lakásépítő szövetkezetek is Bács, Csong­­rád és Veszprém megyékben. Továbbiak szervezése folyik. E szövetkezeti forma segítségével elsősorban azok a lakással nem rendelkező kis keresetű dolgozók építkezhetnek, akiknek megvan az indu­láshoz szükséges összeg, hajlandók segí­teni és vállalataik is segítik őket pénzzel, vagy házépítő brigádjaiknak az építkezés­ben való közreműködésével. A vállalati segítség minden esetben jelentősen meg­gyorsítja az építkezést, s olcsóbbá is te­szi. Továbbfejlesztjük a lakásépítő szö­vetkezeti formát. A megyei szövetségek és a szövetkezők a szövetkezeti lakás­építéssel kapcsolatos társadalmi igé­nyekre és az érintettek üzemeinek, vál­lalatainak lehetőségeire alapozva a ne­gyedik ötéves terv során mintegy 30 ezer szövetkezeti lakás felépítésére töreked­nek. A szövetkezés előnyeinek felhaszná­lásával elsősorban a városi munkások, a fiatal házasok, a szerényebb keresetűek lakásproblémáit lehet megoldani. — Kik lehetnek a lakásépítő szövet­kezetek tagjai? — Lakásépítő szövetkezet tagja lehet minden állampolgár, aki a jogszabályok szerint lakástulajdon-szerzésre jogosult, a lakás felépítéséhez a szükséges anyagi kötelezettségeket vállalja, s akit önkén­tes kérelme alapján a közgyűlés a szövet­kezetbe felvesz. A szövetkezet tagjaira javaslatot tehetnek az egyes vállalatok, intézmények is, különösen abban az eset­ben, ha dolgozóik lakáshoz juttatását se­gíteni kívánják. Üdülő és garázs — Tudomásunk szerint a SZÖVOSZ- nál foglalkoznak garázsépítő szövetkeze­tek létrehozásával is. Erről is szeretnénk részleteket hallani.­­ A negyedik ötéves tervidőszakban a magántulajdonban levő személygépkocsik száma előreláthatólag 500 ezerre növek­szik. A gépkocsi komoly érték és a tulaj­donosok érthetően óvják. Ebből követke­zik, hogy a mai kor követelményeinek megfelelően törekedni kell nagyszámú garázsépítésre is. Ezt egyedileg megolda­ni nagyon nehéz. Éppen ezért célszerű a garázsépítkezést is szövetkezet s májá­ban megvalósítani. — Nagyon sokan építenek ügü. . Még több azoknak a száma, akik szeretnének hétvégi házat vásárolni, építeni. Ezek mi­lyen szövetkezeti támogatásra számíthat­nak? — Fejér, Heves, Borsod, Szolnok, So­mogy és Pest megyékben már sorra ala­kulnak az üdülőszövetkezetek. Folynak a telekfelmérések, készülnek a tervek, a kalkulációk, sőt már épülnek is az első üdülőszövetkezeti házak. Az elkövetkező években az üdülőház építésének előse­gítésére szövetkezeti formában több ezer család üdülőjének építkezését kívánjuk elősegíteni — fejezte be tájékoztatóját dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke. F. J. annak intim dolgok, miket hivatalosan elmondani nem lehet, hanem csakis bizalmas társaságban, hivatalos színezet nélkül, magánbeszélgetés formájában. — így indokolta az édesanyákkal és apákkal folytatott eszmecsere szükségességét az első magyarországi szülői gyűlés ünnepi szónoka. A Népnevelők Budapesti Egye­sülete rendezte ezt az első szülői értekez­letet 1901. február 28-án, azaz pontosan most hetven esztendeje, a VI. kerületi, Felső erdősori (ma Szinyei Merse utcai) községi elemi népiskola tanítótestületé­vel. A fő téma — amint erről Dobos János­nak a Népnevelők Lapjában megjelent tu­dósításából értesülhetett az egykori olvasó : jut-e a gyerekeknek elég idejük a házi feladatra, segítenek-e a szülők, kihallgat­ják-e a gyerekeiket, s van-e azoknak he­lyük, eszközük a tanulásra. Szükségesnek tartják-e az apák s anyák a házi feladatot? Nem múlta tehát divatját most sem a téma, csak­ ma újkeletű kifejezéssel jelöl­né talán az utód­igazgató, valahogy így: a túlterhelés. Egy kis ízelítő az egykori vitából: Dr. Frölich egyetemi tanár — szülői minőség­ben — a mérsékelt szóbeli vagy házi fel­adat mellett foglalt állást, mert mint mon­dotta, így szokik a gyermek már korán rendszeres és kötelességszerű munkához. Fenyvesi N. mérnök szerint „az iskola sze­gényé és gazdagé egyaránt.” Szegény gyermeknek sem helye, sem alkalma nincs, hogy feladatát elkészítse. A gazdag­nak viszont segít a szülője. „Ily módon indokolatlan, hogy a gazdag gyermek hasznot húzzon előnyösebb helyzetéből... A tanulás tehát maradjon az iskola falai között.” Lukács Gáborné azt fejtegette, hogy „a városi gyermek a házmester és a háziúr rabja. A házi feladat azért üdvös, mert a rab gyerek így legalább hasznosan tölti idejét.” Ember János kir. segéd-tan­felügyelő zárszavában reményét fejezte ki, hogy majd megvalósul az ideális is­kola, ahol a gyermek maga kívánja a fel­adatot. „Ezzel — amint a pedagógiai lap tudósítója írja — az eszmecserékben gaz­dag és sikerében fényes első szülői érte­kezlet véget ért.” Ellátogattunk az első magyar szülői értekezlet­­ színhelyére,­ a Szinti Merse utcába, az Országos Pedagógiai Intézet ti­zenkét osztályos kísérleti iskolájába, ahol egyébként jelenleg a legkorszerűbb, a jövő tanintézeteinek szánt módszereket, tan­tárgyformációkat, napközi foglalkoztató rendszert próbálják ki.­­ Az első szülői értekezlet mérföld­követ jelent a neveléstörténetben. Demok­ratikus tett volt ez. A múlt rendszer is­kolája szigorúan őrizte zártságát, s ekkor, pontosan, most hetven éve történt meg először, hogy a szülők közreműködését, véleményét kérték nevelési problémáik megoldásához a pedagógusok — mondja Huszti Imre igazgató. — Megvalósult-e, s megvalósul-e jelen­leg az akkor remélt együttműködés iskola, s szülői ház között? — kérdeztük az igaz­gatót. Huszti Imre válaszként az asztalra teszi a szülői munkaközösség évi tervét, s rög­tön kommentálja is. — Ma már nem a szülői értekezlet az egyedüli fórum, ahol kicserélhetjük néze­teinket az édesapákkal és­­anyákkal. Nem­csak tájékoztatni igyekszünk, hanem partnerünknek is tekintjük őket a neve­lésben. Arra kérjük a szülőket, jöjjenek el az iskolába, neveljenek, sőt, tanítsanak velünk együtt. Osztályfőnöki óráink poli­tikai beszélgetéseit gyakran tartják hozzá­értő szülők, a honvédelmi nevelés szak­foglalkozásait nemegyszer katonatiszt édesapák vezetik, az úttörő- és KISZ- kirándulásokra kísérőnek kérünk fel vál­lalkozó szülőket. Fontos gyermekvédelmi feladatokat bízunk rájuk: család­látoga­tást, hiányzás ellenőrzését. Tekintélyes summával is rendelkezik a szülői munka­­közösség, ami rendezvényekből gyűlik össze. Ennek jókora részét kedvezőtlen szociális helyzetben levő gyerekek segé­lyezésére költik. Még az iskolavezetésben is részt vesz­nek a szülői választmány tagjai — mond­ja az igazgató. — Velük együtt dolgoztuk ki az iskola belső életét szabályozó házi­úr-rendet. A mi körülményeink között rend­kívül fontos okmány ez, hiszen a házi­rend foglal állást a legtöbb konfliktust okozó iskolai kérdésekben: milyen ruhát, hajviseletet engedélyezzünk az iskolában, meghatározza a szünetek, az iskolába ér­kezés rendjét, a magatartás normáit A dohányzás és az ékszerviselet tilalmát például kifejezetten a szülők indítványára — persze, a nevelőtestület egyetértésével — iktattuk a házirendbe. — Nem teremt-e a szülői ház és iskola között kialakult gyakoribb érintkezés több súrlódási felületet, vitát is? — Inkább az iskola társadalmi szerepé­nek növekedése, követelményeinek foko­zódása, az osztályzatoknak a személyes érvényesülésben játszott nagyobb szerepe miatt kerülünk gyakrabban ellentétbe egy-egy szülővel. Nem azért szokták bí­rálni a szülők az iskolát, mert nagyobb a betekintésük az iskola életébe. Ellenkező­leg. Véleményem szerint, amint a nevelés társadalmi jelentősége növekszik, ennek arányában kell még nyíltabbá tennünk az iskolát, még több és több információt ad­nunk munkánkról. S még egy illetékes vélemény ezen az évfordulón. Gál Erzsébet, a Hazafias Népfront munkatársa, a családi nevelés kérdéseinek ismert szakembere, a szülői ház és iskola újszerű kapcsolatainak to­vábbi távlatairól beszél. — Alapvetően három körülmény szab­ja meg az iskola és a szülői ház új típusú kapcsolatait. Először is az, hogy ország­szerte a nők 67 százaléka, s a budapesti nők 80 százaléka dolgozik. Ezek szerint az iskolának a családi és az iskolán kívüli nevelés jó részét is vállalnia kell. Másod­szor: az iskolának kötelező funkciója a családi és az iskolai nevelés összehango­lása. A pedagógusnak hivatali kötelessége fogadóórát tartani, családot látogatni, szü­lői értekezletet rendezni. Egyszerűen nem tud nevelni az iskola, ha nem hat egyút­tal a szülői házra is. Végül pedig tudomá­sul kell venni, hogy míg 70 éve csupán két fontosabb nevelési tényező volt: a szülő és az iskola, ma már további tényezőkkel is számolni kell: az ifjúsági szervezettel, a tömegkommunikációs eszközökkel, a serdülőknél az üzemmel, a vállalattal, ahová dolgozni járnak. A nemrégiben le­zajlott V. nevelésügyi kongresszus e sok­féle tényező összehangoltabb működését sürgette. A nevelés módszerei, eszközei ugyanis változnak, fejlődnek, s a szülők­nek ezzel a fejlődéssel lépést kell tarta­niuk. — Melyek ön szerint a konfliktusforrá­sok? — Gyakran hangoztatjuk, hogy az is­kola problémamegoldó gondolkodásra ne­vel, nem pedig emlékezetfejlesztésre. Esz­ménye nem a jó, szófogadó gyerek, hanem a közösségi gondolkodású, aktív, bíráló­kedvű. Az igazi szorgalom nem a tan­könyv melletti ücsörgést, hanem a mun­kára és ismeretszerzésre való hajlamot érti. A szülő tehát más, általa megszokott normákhoz igazodik, az iskola pedig kor­szerűbb normákhoz. Ezért néha nem értik meg egymást. — S a szülői ház jogos kifogásai az is­kolával szemben ? — Leginkább abból adódnak, hogy az iskolai nevelés módszerei a mindennapi életben gyakran nem felelnek meg e saját, kötelező pedagógiai normáknak. Talán még nem eléggé nevelőintézmény az is­kola, nem veszi mindig és megfelelően fi­gyelembe, hogy akiket oktat a gyerekek. Ha a szülők ezt sérelmezik, kifogásaik jo­gosak. M­it tehet a társadalom a még jobb meg­értésért, az együttműködésért? — A csecsemőgondozás szabályait, fo­gásait ma intézményesen tanítják. A jö­vendőbeli szülők kötelességüknek tartják, hogy ezt megtanulják. Az iskolai nevelés­sel ez még koránt sincs így. Az első szülői értekezleti tudósítás mottója egy Pesta­­lozzi-idézet volt. Így hangzott: „Ha téged, óh anya, nem tanított eddig senki sem úgy ismerni a gyermek érzelemvilágát, miként azt ismerned kell: jór, tanuljunk együtt.’’ Most, hetven év múltán is érdemes meg­fogadni a nagy humanista pedagógus ta­nácsát. N. Sándor László Iskolai gondolatok Az első szülői értekezlet hetvenedik évfordulóján Budapesti mozaik Engedély nélküli építkezések Csepelen • Terv az óvónőhiány enyhítésére - Házinyúlfarmok a bérházakban? - Bélyegaukció A fővárosi tanács lakásügyi főosztályán közölték, hogy a tanácsülés által javasolt kiemelt zónákban levő lakások egy részé­nél a bérlőknek nem kell tíz százalékkal magasabb lakbért, illetve lakáshasználat­ba vételi díjat fizetni. Az udvari vagy alagsori lakásokban a lakbér-megállapítá­sok során még az 5—10 százalékos csök­kentés is lehetséges. Minden lakás bérét egyedileg és a lehetőség szerint helyszíni szemlék­ után állapítják meg. *. Ebben az évben újabb 16 ezer buda­pesti lakást kapcsolnak be a vízellátásba, a csatornahálózathoz tízezer lakást csat­lakoztatnak, s újabb 12 ezer lakás részére biztosítják a gázellátást. Előreláthatólag az idén 31 ezer lakás kap korszerű fűtést, 14 ezret a távfűtőhálózatba kapcsolnak be, 17 ezerben pedig gázfűtést biztosítanak.­­ * Az Észak-pesti Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnek — amelynek a fő működési területe a IV., XV. és a XVI. kerületekre terjed ki — 6049 tagja van. A szövetkezet az elmúlt öt évben lényege­sen gyorsabb ütemben növelte forgalmát, mint az országos átlag. A közeljövőben a XV. és XVI. kerületek városközpontjai­ban létesítenek szövetkezeti üzletházakat Újpalotán még iparcikk-áruházat is nyit­nak. * A Ganz-MÁVAG természetbarát szak­köre emlékezetes jubileumra készül. Hat­van esztendeje lesz az idén annak, hogy megalakult a Ganz munkás természetjáró köre. A­ jubileum alkalmából bemutató­­túrákat rendeznek, és ezeken számos olyan veteránnal találkozhatnak majd a fiatalok, akik természetbarát körökben szervezték az illegális munkásmozgalmat. * A gyengén látó budapesti fiatalok ré­szére a fővárosi tanács külön intézet épí­tését határozta el. A gyengén látók intéze­tének lakói az iskolai oktatáson kívül szakmai képzésben is részesülnek, szak­munkás-bizonyítványt szerezhetnek. Az intézetbe egyelőre csak budapestiek fel­vételét tervezik. * Kardos Vilmos, Csepel tanácselnöke pa­naszkodott, hogy a kerület egyes részei­ben, főleg a Háros környékén az elmúlt hónapokban gomba módra elszaporodtak az engedély nélküli építkezések. A tanács minden engedély nélküli építkezővel szemben, a törvényadta keretek között jár el. Megengedhetetlen ugyanis, hogy egyes állampolgárok semmibe vegyék a tanácsi rendelkezéseket. A Közlekedési szakemberek megállapítása szerint a metró második szakaszának üzembe helyezésével lényegesen javulni fog Budapest közlekedése. Azzal a tervvel is foglalkoznak Budapest közlekedésének irányítói, hogy több egyvágányú, korsze­rűtlen villamosvonalat megszüntetnek az elkövetkező években. A negyedik ötéves terv során Budapest közlekedése 998 autó­busszal, 88 csuklós villamossal, 23 HÉV- szerelvénnyel és 35 darab metrókocsival gyarapszik. * Budapesten a 34 315 óvodai helyet 43 TOO gyermek veszi igénybe. Ebből következik, hogy a budapesti óvodák túlzsúfoltak, de még ennél is nagyobb gond az óvónő­­hiány. Jelenleg 172 betöltetlen állás van a fővárosi óvodákban. A tanács oktatási fő­osztálya lehetőséget biztosít érettségizett lányoknak óvónői pályán való elhelyezke­désre. A jelentkezők részére azt is bizto­sítják, hogy levelező tagozaton a Kiss Já­nos altábornagy úti tanítóképző intézet­ben oklevelet szerezzenek. Az óvónői munkát elvállaló lányoknak nem kell fel­vételi vizsgát tenniük. * Több fővárosi bérházban házinyúl­­tenyésztésre rendezkedtek be egyes lakók. Ez közegészségügyi okokból is helytelen. A tanácsi rendeletek tiltják, hogy bérhá­zakban házinyulakat tenyésszenek. Szá­mos nyúltenyésztőt már fel is szólítottak, hogy záros határidőn belül számolja fel házinyúlfarmját... * Bélyegaukció. A Bizományi Áruház ed­dig csak műtárgy- és képaukcióval foglal­kozott. Értesülésünk szerint az idén beve­zetik a bélyegárverést is. A bélyeggyűjtők körében máris igen nagy az érdeklődés az újszerű, hivatalos keretek között lezajló aukció iránt Fahidy József

Next