Magyar Hírlap, 1971. március (4. évfolyam, 60-90. szám)
1971-03-01 / 60. szám
2 1971. MÁRCIUSI, HÉTFŐ HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap A lakásépítő és lakáskarbantartó szövetkezetek jövfejlődése (Folytatás az 1. oldalról) gondnokság működik és egyre újabbak alakulnak. — Hogyan látja a lakásfenntartó szövetkezetek jövőjét a SZÖVOSZ? — Az elkövetkező években növekedni fog a lakásfenntartó szövetkezetek száma. Ezeknek a lakásoknak a tulajdonosai az önkéntesség elve alapján döntenek arról, hogy a lakások fenntartásával öszszefüggő teendőiket szövetkezeti rendszerben kívánják-e megoldani. Becsléseink szerint a szövetkezetek kezelésében levő mintegy 60 ezer lakás a negyedik ötéves terv során 80—90 ezerrel növekedhet. 1975 végére tehát szövetkezeti keretekben mintegy 140—150 ezer lakás rendszeres és biztonságos fenntartása, karbantartása és felújítása válik szükségessé. A lakásszövetkezetek a meglevő és a pillanatnyilag kevésnek mondható állami és kész karbantartó kapacitás mellett fokozottabban kívánnak támaszkodni a szövetkezeti tagok és nyugdíjasok munkájára a saját karbantartó műhelyek létrehozásával. Célunk az, hogy minél több nyugdíjas szakember részére biztosíthassunk munkalehetőséget a lakásfenntartó szövetkezetekben. A vállalati segítség formái — A lakásépítés fejlesztéséről szóló kormányrendeletek megteremtették a feltételeit a lakásépítő szövetkezetek bővítésének is. A rendeletek figyelembe vették, hogy a lakosság legkülönbözőbb rétegei készek lakásproblémáik megoldása érdekében saját erejük és anyagi lehetőségük latbavetésére. Ha ezt szövetkezeti formában valósítják meg, bizonyára gyorsabban, szakszerűbben és jobb minőségben épülnek meg a lakások. Hogyan támogatja a SZÖVOSZ a lakásépítő szövetkezeteket, amelyekre az elkövetkező években igen nagy feladat hárul? — Tavaly már megalakultak az első lakásépítő szövetkezetek is Bács, Csongrád és Veszprém megyékben. Továbbiak szervezése folyik. E szövetkezeti forma segítségével elsősorban azok a lakással nem rendelkező kis keresetű dolgozók építkezhetnek, akiknek megvan az induláshoz szükséges összeg, hajlandók segíteni és vállalataik is segítik őket pénzzel, vagy házépítő brigádjaiknak az építkezésben való közreműködésével. A vállalati segítség minden esetben jelentősen meggyorsítja az építkezést, s olcsóbbá is teszi. Továbbfejlesztjük a lakásépítő szövetkezeti formát. A megyei szövetségek és a szövetkezők a szövetkezeti lakásépítéssel kapcsolatos társadalmi igényekre és az érintettek üzemeinek, vállalatainak lehetőségeire alapozva a negyedik ötéves terv során mintegy 30 ezer szövetkezeti lakás felépítésére törekednek. A szövetkezés előnyeinek felhasználásával elsősorban a városi munkások, a fiatal házasok, a szerényebb keresetűek lakásproblémáit lehet megoldani. — Kik lehetnek a lakásépítő szövetkezetek tagjai? — Lakásépítő szövetkezet tagja lehet minden állampolgár, aki a jogszabályok szerint lakástulajdon-szerzésre jogosult, a lakás felépítéséhez a szükséges anyagi kötelezettségeket vállalja, s akit önkéntes kérelme alapján a közgyűlés a szövetkezetbe felvesz. A szövetkezet tagjaira javaslatot tehetnek az egyes vállalatok, intézmények is, különösen abban az esetben, ha dolgozóik lakáshoz juttatását segíteni kívánják. Üdülő és garázs — Tudomásunk szerint a SZÖVOSZ- nál foglalkoznak garázsépítő szövetkezetek létrehozásával is. Erről is szeretnénk részleteket hallani. A negyedik ötéves tervidőszakban a magántulajdonban levő személygépkocsik száma előreláthatólag 500 ezerre növekszik. A gépkocsi komoly érték és a tulajdonosok érthetően óvják. Ebből következik, hogy a mai kor követelményeinek megfelelően törekedni kell nagyszámú garázsépítésre is. Ezt egyedileg megoldani nagyon nehéz. Éppen ezért célszerű a garázsépítkezést is szövetkezet s májában megvalósítani. — Nagyon sokan építenek ügü. . Még több azoknak a száma, akik szeretnének hétvégi házat vásárolni, építeni. Ezek milyen szövetkezeti támogatásra számíthatnak? — Fejér, Heves, Borsod, Szolnok, Somogy és Pest megyékben már sorra alakulnak az üdülőszövetkezetek. Folynak a telekfelmérések, készülnek a tervek, a kalkulációk, sőt már épülnek is az első üdülőszövetkezeti házak. Az elkövetkező években az üdülőház építésének elősegítésére szövetkezeti formában több ezer család üdülőjének építkezését kívánjuk elősegíteni — fejezte be tájékoztatóját dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke. F. J. annak intim dolgok, miket hivatalosan elmondani nem lehet, hanem csakis bizalmas társaságban, hivatalos színezet nélkül, magánbeszélgetés formájában. — így indokolta az édesanyákkal és apákkal folytatott eszmecsere szükségességét az első magyarországi szülői gyűlés ünnepi szónoka. A Népnevelők Budapesti Egyesülete rendezte ezt az első szülői értekezletet 1901. február 28-án, azaz pontosan most hetven esztendeje, a VI. kerületi, Felső erdősori (ma Szinyei Merse utcai) községi elemi népiskola tanítótestületével. A fő téma — amint erről Dobos Jánosnak a Népnevelők Lapjában megjelent tudósításából értesülhetett az egykori olvasó : jut-e a gyerekeknek elég idejük a házi feladatra, segítenek-e a szülők, kihallgatják-e a gyerekeiket, s van-e azoknak helyük, eszközük a tanulásra. Szükségesnek tartják-e az apák s anyák a házi feladatot? Nem múlta tehát divatját most sem a téma, csak ma újkeletű kifejezéssel jelölné talán az utódigazgató, valahogy így: a túlterhelés. Egy kis ízelítő az egykori vitából: Dr. Frölich egyetemi tanár — szülői minőségben — a mérsékelt szóbeli vagy házi feladat mellett foglalt állást, mert mint mondotta, így szokik a gyermek már korán rendszeres és kötelességszerű munkához. Fenyvesi N. mérnök szerint „az iskola szegényé és gazdagé egyaránt.” Szegény gyermeknek sem helye, sem alkalma nincs, hogy feladatát elkészítse. A gazdagnak viszont segít a szülője. „Ily módon indokolatlan, hogy a gazdag gyermek hasznot húzzon előnyösebb helyzetéből... A tanulás tehát maradjon az iskola falai között.” Lukács Gáborné azt fejtegette, hogy „a városi gyermek a házmester és a háziúr rabja. A házi feladat azért üdvös, mert a rab gyerek így legalább hasznosan tölti idejét.” Ember János kir. segéd-tanfelügyelő zárszavában reményét fejezte ki, hogy majd megvalósul az ideális iskola, ahol a gyermek maga kívánja a feladatot. „Ezzel — amint a pedagógiai lap tudósítója írja — az eszmecserékben gazdag és sikerében fényes első szülői értekezlet véget ért.” Ellátogattunk az első magyar szülői értekezlet színhelyére, a Szinti Merse utcába, az Országos Pedagógiai Intézet tizenkét osztályos kísérleti iskolájába, ahol egyébként jelenleg a legkorszerűbb, a jövő tanintézeteinek szánt módszereket, tantárgyformációkat, napközi foglalkoztató rendszert próbálják ki. Az első szülői értekezlet mérföldkövet jelent a neveléstörténetben. Demokratikus tett volt ez. A múlt rendszer iskolája szigorúan őrizte zártságát, s ekkor, pontosan, most hetven éve történt meg először, hogy a szülők közreműködését, véleményét kérték nevelési problémáik megoldásához a pedagógusok — mondja Huszti Imre igazgató. — Megvalósult-e, s megvalósul-e jelenleg az akkor remélt együttműködés iskola, s szülői ház között? — kérdeztük az igazgatót. Huszti Imre válaszként az asztalra teszi a szülői munkaközösség évi tervét, s rögtön kommentálja is. — Ma már nem a szülői értekezlet az egyedüli fórum, ahol kicserélhetjük nézeteinket az édesapákkal ésanyákkal. Nemcsak tájékoztatni igyekszünk, hanem partnerünknek is tekintjük őket a nevelésben. Arra kérjük a szülőket, jöjjenek el az iskolába, neveljenek, sőt, tanítsanak velünk együtt. Osztályfőnöki óráink politikai beszélgetéseit gyakran tartják hozzáértő szülők, a honvédelmi nevelés szakfoglalkozásait nemegyszer katonatiszt édesapák vezetik, az úttörő- és KISZ- kirándulásokra kísérőnek kérünk fel vállalkozó szülőket. Fontos gyermekvédelmi feladatokat bízunk rájuk: családlátogatást, hiányzás ellenőrzését. Tekintélyes summával is rendelkezik a szülői munkaközösség, ami rendezvényekből gyűlik össze. Ennek jókora részét kedvezőtlen szociális helyzetben levő gyerekek segélyezésére költik. Még az iskolavezetésben is részt vesznek a szülői választmány tagjai — mondja az igazgató. — Velük együtt dolgoztuk ki az iskola belső életét szabályozó háziúr-rendet. A mi körülményeink között rendkívül fontos okmány ez, hiszen a házirend foglal állást a legtöbb konfliktust okozó iskolai kérdésekben: milyen ruhát, hajviseletet engedélyezzünk az iskolában, meghatározza a szünetek, az iskolába érkezés rendjét, a magatartás normáit A dohányzás és az ékszerviselet tilalmát például kifejezetten a szülők indítványára — persze, a nevelőtestület egyetértésével — iktattuk a házirendbe. — Nem teremt-e a szülői ház és iskola között kialakult gyakoribb érintkezés több súrlódási felületet, vitát is? — Inkább az iskola társadalmi szerepének növekedése, követelményeinek fokozódása, az osztályzatoknak a személyes érvényesülésben játszott nagyobb szerepe miatt kerülünk gyakrabban ellentétbe egy-egy szülővel. Nem azért szokták bírálni a szülők az iskolát, mert nagyobb a betekintésük az iskola életébe. Ellenkezőleg. Véleményem szerint, amint a nevelés társadalmi jelentősége növekszik, ennek arányában kell még nyíltabbá tennünk az iskolát, még több és több információt adnunk munkánkról. S még egy illetékes vélemény ezen az évfordulón. Gál Erzsébet, a Hazafias Népfront munkatársa, a családi nevelés kérdéseinek ismert szakembere, a szülői ház és iskola újszerű kapcsolatainak további távlatairól beszél. — Alapvetően három körülmény szabja meg az iskola és a szülői ház új típusú kapcsolatait. Először is az, hogy országszerte a nők 67 százaléka, s a budapesti nők 80 százaléka dolgozik. Ezek szerint az iskolának a családi és az iskolán kívüli nevelés jó részét is vállalnia kell. Másodszor: az iskolának kötelező funkciója a családi és az iskolai nevelés összehangolása. A pedagógusnak hivatali kötelessége fogadóórát tartani, családot látogatni, szülői értekezletet rendezni. Egyszerűen nem tud nevelni az iskola, ha nem hat egyúttal a szülői házra is. Végül pedig tudomásul kell venni, hogy míg 70 éve csupán két fontosabb nevelési tényező volt: a szülő és az iskola, ma már további tényezőkkel is számolni kell: az ifjúsági szervezettel, a tömegkommunikációs eszközökkel, a serdülőknél az üzemmel, a vállalattal, ahová dolgozni járnak. A nemrégiben lezajlott V. nevelésügyi kongresszus e sokféle tényező összehangoltabb működését sürgette. A nevelés módszerei, eszközei ugyanis változnak, fejlődnek, s a szülőknek ezzel a fejlődéssel lépést kell tartaniuk. — Melyek ön szerint a konfliktusforrások? — Gyakran hangoztatjuk, hogy az iskola problémamegoldó gondolkodásra nevel, nem pedig emlékezetfejlesztésre. Eszménye nem a jó, szófogadó gyerek, hanem a közösségi gondolkodású, aktív, bírálókedvű. Az igazi szorgalom nem a tankönyv melletti ücsörgést, hanem a munkára és ismeretszerzésre való hajlamot érti. A szülő tehát más, általa megszokott normákhoz igazodik, az iskola pedig korszerűbb normákhoz. Ezért néha nem értik meg egymást. — S a szülői ház jogos kifogásai az iskolával szemben ? — Leginkább abból adódnak, hogy az iskolai nevelés módszerei a mindennapi életben gyakran nem felelnek meg e saját, kötelező pedagógiai normáknak. Talán még nem eléggé nevelőintézmény az iskola, nem veszi mindig és megfelelően figyelembe, hogy akiket oktat a gyerekek. Ha a szülők ezt sérelmezik, kifogásaik jogosak. Mit tehet a társadalom a még jobb megértésért, az együttműködésért? — A csecsemőgondozás szabályait, fogásait ma intézményesen tanítják. A jövendőbeli szülők kötelességüknek tartják, hogy ezt megtanulják. Az iskolai neveléssel ez még koránt sincs így. Az első szülői értekezleti tudósítás mottója egy Pestalozzi-idézet volt. Így hangzott: „Ha téged, óh anya, nem tanított eddig senki sem úgy ismerni a gyermek érzelemvilágát, miként azt ismerned kell: jór, tanuljunk együtt.’’ Most, hetven év múltán is érdemes megfogadni a nagy humanista pedagógus tanácsát. N. Sándor László Iskolai gondolatok Az első szülői értekezlet hetvenedik évfordulóján Budapesti mozaik Engedély nélküli építkezések Csepelen • Terv az óvónőhiány enyhítésére - Házinyúlfarmok a bérházakban? - Bélyegaukció A fővárosi tanács lakásügyi főosztályán közölték, hogy a tanácsülés által javasolt kiemelt zónákban levő lakások egy részénél a bérlőknek nem kell tíz százalékkal magasabb lakbért, illetve lakáshasználatba vételi díjat fizetni. Az udvari vagy alagsori lakásokban a lakbér-megállapítások során még az 5—10 százalékos csökkentés is lehetséges. Minden lakás bérét egyedileg és a lehetőség szerint helyszíni szemlék után állapítják meg. *. Ebben az évben újabb 16 ezer budapesti lakást kapcsolnak be a vízellátásba, a csatornahálózathoz tízezer lakást csatlakoztatnak, s újabb 12 ezer lakás részére biztosítják a gázellátást. Előreláthatólag az idén 31 ezer lakás kap korszerű fűtést, 14 ezret a távfűtőhálózatba kapcsolnak be, 17 ezerben pedig gázfűtést biztosítanak. * Az Észak-pesti Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnek — amelynek a fő működési területe a IV., XV. és a XVI. kerületekre terjed ki — 6049 tagja van. A szövetkezet az elmúlt öt évben lényegesen gyorsabb ütemben növelte forgalmát, mint az országos átlag. A közeljövőben a XV. és XVI. kerületek városközpontjaiban létesítenek szövetkezeti üzletházakat Újpalotán még iparcikk-áruházat is nyitnak. * A Ganz-MÁVAG természetbarát szakköre emlékezetes jubileumra készül. Hatvan esztendeje lesz az idén annak, hogy megalakult a Ganz munkás természetjáró köre. A jubileum alkalmából bemutatótúrákat rendeznek, és ezeken számos olyan veteránnal találkozhatnak majd a fiatalok, akik természetbarát körökben szervezték az illegális munkásmozgalmat. * A gyengén látó budapesti fiatalok részére a fővárosi tanács külön intézet építését határozta el. A gyengén látók intézetének lakói az iskolai oktatáson kívül szakmai képzésben is részesülnek, szakmunkás-bizonyítványt szerezhetnek. Az intézetbe egyelőre csak budapestiek felvételét tervezik. * Kardos Vilmos, Csepel tanácselnöke panaszkodott, hogy a kerület egyes részeiben, főleg a Háros környékén az elmúlt hónapokban gomba módra elszaporodtak az engedély nélküli építkezések. A tanács minden engedély nélküli építkezővel szemben, a törvényadta keretek között jár el. Megengedhetetlen ugyanis, hogy egyes állampolgárok semmibe vegyék a tanácsi rendelkezéseket. A Közlekedési szakemberek megállapítása szerint a metró második szakaszának üzembe helyezésével lényegesen javulni fog Budapest közlekedése. Azzal a tervvel is foglalkoznak Budapest közlekedésének irányítói, hogy több egyvágányú, korszerűtlen villamosvonalat megszüntetnek az elkövetkező években. A negyedik ötéves terv során Budapest közlekedése 998 autóbusszal, 88 csuklós villamossal, 23 HÉV- szerelvénnyel és 35 darab metrókocsival gyarapszik. * Budapesten a 34 315 óvodai helyet 43 TOO gyermek veszi igénybe. Ebből következik, hogy a budapesti óvodák túlzsúfoltak, de még ennél is nagyobb gond az óvónőhiány. Jelenleg 172 betöltetlen állás van a fővárosi óvodákban. A tanács oktatási főosztálya lehetőséget biztosít érettségizett lányoknak óvónői pályán való elhelyezkedésre. A jelentkezők részére azt is biztosítják, hogy levelező tagozaton a Kiss János altábornagy úti tanítóképző intézetben oklevelet szerezzenek. Az óvónői munkát elvállaló lányoknak nem kell felvételi vizsgát tenniük. * Több fővárosi bérházban házinyúltenyésztésre rendezkedtek be egyes lakók. Ez közegészségügyi okokból is helytelen. A tanácsi rendeletek tiltják, hogy bérházakban házinyulakat tenyésszenek. Számos nyúltenyésztőt már fel is szólítottak, hogy záros határidőn belül számolja fel házinyúlfarmját... * Bélyegaukció. A Bizományi Áruház eddig csak műtárgy- és képaukcióval foglalkozott. Értesülésünk szerint az idén bevezetik a bélyegárverést is. A bélyeggyűjtők körében máris igen nagy az érdeklődés az újszerű, hivatalos keretek között lezajló aukció iránt Fahidy József