Magyar Hírlap, 1971. május (4. évfolyam, 120-150. szám)
1971-05-01 / 120. szám
illGYISR HÍRLAP HAZAI KÖRKÉP 1971. MÁJUSI, SZOMBAT ! Átadta megbízólevelét az új dán nagykövet Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken fogadta John Knox rendkívüli és meghatalmazott nagyövetet, a Dán Királyság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Marjai József külügyminiszter-helyettes, dr. Nagy Lajos, a Külügyminisztérium protokollosztályának vezetője és Pesti Endre vezérőrnagy. John Knox nagykövet megbízólevelének áadásakor beszédében a többi között ezeket mondotta: — Érdeklődéssel kísérjük azokat a nagy erőfeszítéseket, amelyeket a magyar nép országának felvirágoztatásáért kifejt, és azokat az eredményeket, amelyeket az új gazdasági politika megvalósításában ér el. Sok szerencsét és sikert kívánunk a magyar nép munkájához. — A világbéke megőrzése országaink jövője szempontjából döntő jelentőségű. A dán kormány támogatja a békés együttműködés minden formáját a világvalamennyi országával, a függetlenség alapján. Meggyőződésünk, hogy a már meglevő sokoldalú kapcsolataink további bővítésével és elmélyítésével hasznosan hozzájárulhatunk a béke megőrzéséhez, és az európai együttműködéshez valamennyi ország javára. Éppen ezért nagy érdeklődéssel figyeljük az országaink közötti kapcsolatok fejlődését. Engedje meg, excellenciás uram, hogy példaként megemlítsek néhány olyan eseményt, amely a legutóbbi időben járult hozzá a "népeink közötti kapcsolatok további erősítéséhez. Először is szeretnék emlékeztetni Péter János külügyminiszter úr minden szempontból eredményes dániai látogatására, amelynek során abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy kísérője lehettem a külügyminiszternek, valamint arra, hogy hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg a dán miniszterelnököt és külügyminisztert. Dániai tartózkodása során Péter János és a dán külügyminiszter kulturális-tudományos együttműködési megállapodást írt alá. Mi nagy jelentőséget tulajdonítunk ennek a megállapodásnak, amely elősegítheti a békés együttműködést a kultúra, a művészet és a tudomány területén. Losonczi Pál a nagykövet beszédére válaszolva hangsúlyozta: — A dán—magyar kapcsolatok hagyományosak és hosszú időre nyúlnak viszsza. Magyarország egyik legrégibbkereskedelmi megállapodását éppen Dániával kötötte. Az utóbbi évek kölcsönös, magas szintű látogatásaiban, különböző államközi megállapodásokban kifejezésre jut az a jó szándék, amelyet népeink és kormányaink kölcsönösen táplálnak egymás iránt. Megelégedéssel fogadjuk, hogy nagykövet úr szintén kedvezően értékeli az országaink közötti kapcsolatok alakulását, és azok megszilárdulásáért és bővítéséért kíván munkálkodni. A Magyar Népköztársaság kormánya mindenkor azt vallotta, hogy a népek és az államok közötti szoros együttműködés előfeltétele a tartós béke és biztonság megteremtésének. Úgy véljük, hogy országainknak és kormányainknak az a törekvése, amely a széles körű baráti kapcsolatok megteremtésére irányul, egyben jelentős hozzájárulás a világbéke biztosításához is. Meggyőződésünk, hogy a magyar és a dán államférfiak személyes találkozásai, eszmecseréi hasznosak és jó célokat szolgálnak. Ezért tekintünk várakozással a dán miniszterelnök, külügyminiszter és a kormány más tagjainak magyarországi látogatása elé. A megbízólevél átadása után a nagykövet bemutatta Losonczi Pálnak a kíséretében megjelent Sven Kuchler Poulsen tanácsost és Alice Rostgaard irattári titkárt. Az Elnöki Tanács elnöke szívélyesen elbeszélgetett a nagykövettel, aki ezután a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. KÖZÉLET— DIPLOMÁCIA László Aladár köszöntése László Aladárt, a párt és a munkásmozgalom régi harcosát, 75. születésnapja alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága levélben köszöntötte. A Központi Bizottság üdvözletét Nyers Rezső, a PJ. Etikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára adta át. Jelen volt Sándor József, a Központi Bizottság tagja is. Dr. Ajtai Miklós látogatása a Rajk László Általános Iskolában Dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese péntek délelőtt ellátogatott a XIII. kerületi Rajk László Általános Iskolába. Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kopta Károlynak, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete volt alelnökének a munkásmozgalomban kifejtett több évtizedes munkássága elismeréséül, 75. születésnapja alkalmából, a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Földvári Aladár, a SZOT elnöke és Fabók Zoltán, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Távirat Abdul Halim Khaddam, a Szíriái Arab Köztársaság külügyminisztere táviratban mondott köszönetet Péter János külügyminiszternek Szíria nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókívánságaiért. A holland nagykövet fogadása Gerardus J. Dissevelt, Hollandia budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából péntek este fogadást adott rezidenciáján. A fogadáson megjelent dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Marjai József külügyminiszter-helyettes, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, továbbá a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet számos más ismert személyisége. Ott volt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Magyar—csehszlovák külügyi sajtómegállapodás Prágában pénteken aláírták a csehszlovák és a magyar külügyminisztérium sajtóosztályai közötti együttműködésről szóló megállapodás jegyzőkönyvét. Az okmányt magyar részről dr. Bányász Rezső, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője, csehszlovák részről pedig Josef Vicek, a csehszlovák külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője látta el kézjegyével. Szovjet nőküldöttség érkezett A Magyar Nők Országos Tanácsának meghívására, tapasztalatcsere-látogatásra hazánkba érkezett a szovjet nőbizottság háromtagú delegációja: Reza Iszaakovna Bajmuratova, Tamara Alekszejevna Alekszandrova, Jevgenyija Mihajlovna Szergejeva újságírónők. Külföldi szakszervezeti küldöttségek érkezése Újabb küldöttségek érkeztek május elseje, illetve a szakszervezetek XXII. kongresszusa alkalmából Budapestre, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának küldöttsége V. J. Szergejev osztályvezető vezetésével, a bolgár küldöttség Sztoil Krisztovnak, a Bolgár Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára vezetésével, a mongol szakszervezeti küldöttség N. Bantragcs titkár vezetésével, valamint S. Thangasami, az összindiai Szakszervezeti Szövetség képviseletében, Hagi Abduladiri, a Szomáliai Általános Munkásszövetség és Silvano Barbon, az Olasz Általános Munkásszövetség képviseletében. Ugyancsak megérkezett Anton Hofer, az Osztrák Szakszervezeti Egységfrakció elnökhelyettese, valamint Carlos Domingo, az Uruguayi Dolgozók Országos Szövetségének képviselője, Gonzalo Cierro Cantillo, a Costa Rica-i Dolgozók Általános Szövetségének képviselője, Lorenzo Erazmo Guerrero Moran, a Panamai Köztársaság Dolgozói Szakszervezeti Szövetségének titkára; Rios Cabrera, a Perui Dolgozók Általános Szövetségének képviselője; El Hag Abdel Rahman, a Szudáni Általános Munkásszövetség titkára. A SZOT elnöksége fogadást adott a Gundel-étteremben a május elsejére és a szakszervezetek XXII. kongresszusára hazánkba érkezett külföldi küldöttségek tiszteletére. Földvári Aladár, a SZOT elnöke az elnökség nevében pohárköszöntőt mondott. ÉLETÖRÖM Az autómobilok három-négy lóerősek voltak, s a Wright fivérek egyperces motoros repülése még váratott magára, amikor a május elsejei felvonulások pionírjai megjelentek. Ma ötven-százszoros lóerő hajtja az autót és néhány országban a munkás saját gépkocsiján jár. Akkor penészes nyomortanyákból áramlottak ki a napra, ma sok helyütt már nem így laknak a munkások. Akkor mindenütt elnyomottak voltak és kizsákmányoltak, azóta országok egész sorában kezükbe vették a hatalmat. Az akkori forradalmárok tanulókörökben, illegális konferenciákon tanulták-fejlesztették az elméletet, ma a munkásosztály pártja, szakszervezete még néhány tőkésországban is tudományos intézetekben elemzi a gazdasági és a politikai helyzetet s ugyanúgy felhasználja a propagandaharcban a telekommunikáció legfejlettebb eszközeit, a televíziót és a rádiót, mint a burzsoázia. Akkor csak Európa és Amerika nagyvárosai szerepeltek az ünnepi színtéren, ma új kontinensek felszabadult népeinek is van májusuk. Sok minden megváltozott a nyolc évtized alatt, de egy valami megmaradt. Az ünneplő ember célja. Felszabadítani az osztályt, a társadalmat és önmagát. Először az elnyomástól, a kizsákmányolástól, aztán a múlt gazdasági és gondolkodásbeli bilincseitől, maradványaitók bőséges, szabad, boldog életet teremteni. E felé törekednek ott is, ahol még rendőr vigyáz, hogy ne mozduljon az utca, és ott is, ahol az állam vezetői az ünneplők első soraiban vonulnak — csak a fejlődés más-más fokán állnak, a küzdelem másmás fázisában vannak, hátrább, vagy már tovább azúton. „Mert ma, amikor e sorokat írom, az európai és az amerikai proletariátus seregszemlét tart első ízben mozgósított csapatain, egységes hadseregként mozgósítva, egy zászló alatt...” Nyolcvanegy évvel ezelőtt, május elsején vetette papírra e szavakat Engels, s végül hozzátette: „Bár mellettem állana még Marx, hogy ezt saját szemével láthatná!” Három évtizeddel később Lenin kiálthatott volna fel ugyanígy, bárcsak mellettem állana Engels! Majd újabb és újabb munkásvezetők kiálthatták volna és kiálthatnának fel, bár csak mellettem állana még Lenin és láthatná, milyen sok-sok utcán vonulnak a proletariátus mozgósított csapatai. Akkor, az első május elsején a mozgósított proletariátust nagyjából hasonló helyzetben levő munkások, hasonló körülmények között élő emberek alkották. Ma már ez a kifejezés — mozgósított proletariátus — jelképesen értendő. Ma ezt mondjuk: nemzetközi munkásmozgalom. Szocialista országok sora tartozik hozzá, de a távoli hegyekben harcoló gerilla is. Kék gallérosok, viszonylag jól fizetett amerikai munkások és ázsiai pauperek is. A munkásosztállyal azonosulni tudó fehér galléros diákok és professzorok, s helyenként időnként kis boltok gazdái, mint nemrég Olaszországban, ahol ők is sztrájkba léptek. Világ proletárjai, egyesüljetek! De milyen sokféle világból jönnek, vonulnak, ünnepelnek. A legkülönbözőbb fejlettségű országok szülöttei, más-más kultúrák neveltjei, eltérő szociális, gazdasági és politikai helyzetben levők sokszínű serege. A sokféle áramlat magával hozza eredendő nézeteit, a sok különbség vélemények különbözőségét is jelenti. Ez a fő magyarázata annak, hogy a nemzetközi munkásmozgalomban fel-fellobbannak a viták. Nem jó, ha a nézeteltérések kiéleződnek, s különösen káros, ha szakadáshoz vezetnek. Mindig küzdeni kell az adott nézeteltérés felszámolásáért — ahogy Engels a fentebb idézett mondat folytatásaként írta — a legközelebbi célért. Különböző nézetek azonban még sokáig lesznek, hiszen növekszenek a mozgósított proletariátus sorai, új és új csapatok lépnek színre, más-más világokból, más-más múlttal idegrendszerükben. De május elseje áramlatában nem látszanak a nézeteltérések, május elseje magába olvasztja a különböző csapatokat. S ez a lényeges. Ezért a jövő ünnepe ez a nap. Osztályok ünnepe, a nép ünnepe, az ember ünnepe. Sokat írtak már e napról, történetéről, osztálytartalmáról. Vajon kutatták-e a nap emberi varázsának titkát? Miért van az, hogy május elseje nagyon sokaknak személyes ügye, családi ügye is? Ez a varázs tette, hogy akkor is teliszívvel, nevetve-mosolyogva vonultunk ki, amikor komor-katonás módszerekkel, bürokratikusan agyonszervezték. Mindenkinek megvan a maga május elsejéje: ifjúkori harcok, tavaszi kirándulások, rendőrtámadás vagy sörözés, titkos találkozás a hegyekben, felvonulás kisgyerekemmel a nyakamban. Ez az az ünnep, amelyben történelmi küzdelem és sok apró öröm hagyományosan összefonódik, ez adja utánozhatatlan hangulatát. Nyolc évtizeden át megőrizte hamvasságát ez a nap. Megőrzi a jövő számára is. Amerikában állami bizottságot neveztek ki azzal a feladattal, hogy gondolkozzék a jövőről: mi lesz 2000-ben? A futurológus tudósokból álló csoport, munkája eredményeként grafikont állított fel, amely az Egyesült Államokra váró „alternatív jövőket” jelzi. A legkönnyebben követhető út, tehát a legvalószínűbb — mondta végkövetkeztetésként egyik tudósuk — ahhoz vezet, amit „reménytelen helyzetnek” nevezünk: recesszió, zűrzavar, közöny... Mi,a szocialista világban optimistábbak vagyunk, még az amerikai nép jövőjét illetően is. Igaz, mi másképp gondolkodunk a jövőről, más szemlélettel, más tudományos alappal. S nemcsak gondolkozunk a jövő felől, igyekszünk megtervezni, tudatosan alakítani is. Mondják, nem lehet mindent előre megtervezni! Valóban nem lehet. Váratlan fordulatokra bőségesen föl kell készülni! Valóban föl kell készülni. De a munkásmozgalom nem jövendőmondásra vállalkozott, hanem a társadalmi fejlődés fő irányainak felismerésére. Amerikai szociológusok megállapították, hogy munkásaik mindinkább elidegenednek munkájuktól... „a minden emberi érzés híján való üzemekben”. A munkásmozgalom ezt az elidegenedést akarja megszüntetni, a szocializmus ezt az emberi érzést adja meg. „Amikor e sorokat írom” — vetette papírra Engels nyolcvanegy esztendeje. Amikor e sorokat írjuk — veti ma papírra ezer és ezer krónikás, Engels ezer és ezer követője, tisztelője — milliók és milliók ünnepelnek. Százszor annyian, mint akkor. Százszor vagy ezerszer anynyian vesznek részt a harcnak és az életörömnek ezen az együttes ünnepnapján. S ahogy múlnak majd az évek, úgy növekszik az életöröm részaránya ebben az ünnepben. Hála a munkának, amelyet ma végzünk, s hála az elődöknek, akiknek még több küzdelem jutott ki, mint életöröm. TATÁR IMRE A Semmelweis Orvostudományi Egyetem új elméleti tömbjének alapkőletétele A Nagyvárad tér és a Mező Imre út sarkán levő telken épül 268 millió forintos költséggel a Semmelweis Orvostudományi Egyetem új elméleti tömbje. Az 1975—76-os tanévi elkészülő 24 emeletes toronyház, amely fővárosunk legmagasabb épülete lesz, korszerű otthont ad az egyetem nyolc elméleti intézetének, s a hozzájuk tartozó laboratóriumoknak, tantermeknek, a központi díszteremnek. A negyedik ötéves terv egyik kiemelkedő egészségügyi és felsőoktatási beruházásának alapkőletételi ünnepségét pénteken délelőtt tartották. Az ünnepségen jelen voltak a magyar egészségügy vezető személyiségei, az egyetem professzorai. Dr. Zoltán Imre rektor az egyetemi tanács és oktatói kar nevében köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. Ezt követően leszögezte és az épület dísztermének egyik pillére alapjában elhelyezte az elméleti tömb alapítólevelét, illetőleg az egyetemi kitüntetések egy-egy példányát őrző fémhengereket tartalmazó ládákat. Kedden kezdődik a szakszervezetek kongresszusa Az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének kongresszusi termében május 4-én, kedden reggel 9 órakor kezdődik a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa. A magyar szervezett dolgozók képviseletében mintegy 700 küldött vitatja meg a szakszervezeti mozgalom helyzetét és időszerű feladatait. A kongresszuson részt vesznek társadalmi, politikai életünk vezető személyiségei is. A kongresszusra várják több mint 40 ország szakszervezeti mozgalmának küldötteit. A kongresszus első napján hangzik el Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának előadói beszéde, a XXI. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól.