Magyar Hírlap, 1971. május (4. évfolyam, 120-150. szám)
1971-05-06 / 125. szám
2 1971. MÁJUS 6. CSÜTÖRTÖK HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap Tanácskozik a szakszervezetek kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) gyár szakszervezeti tanácsának titkára saját üzeméről szólva elmondotta: egyetértenek azzal, hogy a kormányzat importtal igyekszik javítani az ellátást, s versenyre készteti a hazai gyárakat. Kelemen Endréné, a Debreceni Ruhagyár vállalati szakszervezeti tanácsának titkára megállapította, hogy az új gazdaságirányítási rendszer körülményei között sem csökkentek, sőt, nőttek a béren kívüli juttatások. Wladyslaw Kruczek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke országa dolgozóinak testvéri üdvözletét tolmácsolta. Miskolczi Sándor, a miskolci Tiszai pályaudvar vezető főmérnöke felszólalásában az egész ország vasúti hálózatán elért eredményekről s a tapasztalható gondokról beszélt. Vass Imre, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkára hangsúlyozta: a művészek nagy többsége kész részt venni az egész társadalom tudatának formálásában. Kosztadin Gjaurov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának póttagja, a Bolgár Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke a magyar és a bolgár nép további kapcsolatairól, szakszervezeteik együttműködéséről szólott. A délelőtti szünet után Gémes Péter bányász, szocialista brigádvezető elnökletével folytatódott a vita. Borsodi György, a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsának vezető titkára ismertette, hogyan vesz részt az MSZT a megyei tervek kidolgozásában és végrehajtásában. Mohamed Talaat Taglabi, az Arab Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének küldötte, a szövetség nemzetközi osztályának vezetője népünk eredményeinek elismerése mellett mondott köszönetet a szocialista országoknak azért, hogy a legnehezebb időkben is kiálltak az arab népek igazságos ügyéért. A politizálás a szakszervezeti munka éltető eleme Vinizlay Gyula SZOT-titikár felszólalásában hangsúlyozta: a szakszervezetek egyik legfontosabb feladata a dolgozók politikai közgondolkodásának fejlesztése. A politizálás, a magyarázó szó a szakszervezeti munka éltető eleme. Kiemelte: a mindennapos munkában az eddiginél jobban kell figyelembe venni, minden intézkedés, tegye azt társadalmi, állami, gazdasági vagy mozgalmi vezető, valamilyen vonatkozásban mindig politikai hatást vált ki, és kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolja a gondolkodást, a közvéleményt. El kell érni, hogy minden intézkedés felvilágosító, magyarázó szóval párosuljon. A megfelelő érdekvédelem és érdekképviselet jó alapot ad és bizalmat előlegez a magyarázó szónak. A helyi intézkedéseket, a helyi politikát is a tömegekkel együtt kell kialakítani. Virizlay Gyula kifejtette, hogy a kor követelményeinek megfelelően művelt munkásokra van szükség. A forradalmár, a korszerűen művelt munkás típusát kell példaképnek állítani az egész munkásosztály és különösen a fiatalság elé. E követelményeknek megfelelően szorgalmazzák a szakszervezetek a munkások, a dolgozók továbbtanulásának, az egész közoktatás továbbfejlesztésének ügyét. Elvárják a közoktatás felelős vezetőitől is, hogy hozzanak hatékonyabb állami intézkedéseket a felnőttoktatás anyagi, erkölcsi, pedagógiai támogatására. A szakszervezetekkel közösen kell kidolgozni azokat az anyagi és erkölcsi ösztönzőket, amelyek még jobban serkentik a dolgozókat műveltségük emelésére. A munkásosztály műveltségének fejlődése szorosan összefügg azzal, hogy az iskola mennyiben és milyen mértékben segíti a gyakran még hátrányos helyzetben levő munkásgyerekek tanulását, művelődését. A szakszervezetek ezért kezdeményezték a középiskolai és egyetemi előkészítők megszervezését is. Emellett szükségesnek látszik az is, hogy társadalmi akció bontakozzék ki a munkásgyermekek számára létrehozott kollégiumok hálózatának fejlesztésére. Dr. Zádor György, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének alelnöke, a Budapesti Vegyiművek igazgatóhelyettese a vegyipari szakképzéssel foglalkozott. Lakatos Tiborné, a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat cserépberakóttője, szakszervezeti bizalmi felszólalásában a szakszervezeti tisztségviselők és a gazdasági vezetők jó kapcsolatáról beszélt. Dr. Árvai Sándor, a Debreceni Orvostudományi Egyetem szülészeti klinikájának igazgatója az orvosi hivatást választó fiatalok és a pályakezdő orvosok helyzetéről szólt. Ebédszünet után dr. Prieszol Olgának, a Közalkalmazottak Szakszervezete főtitkárának elnökletével folytatódott a tanácskozás. A délutáni ülésen részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke is. Gál László, a SZOT titkára felszólalásában az életszínvonal-politika fontos részét képező szociálpolitika főbb kérdéseit foglalta össze. Véleménye szerint kormányszintű koordináló testület megalakítása a szociálpolitika jelentős fejlődését eredményezné. A felszólaló ismertette a nagycsaládosok és a nyugdíjasok érdekében teendő intézkedéseket. Hoszpodár Mihály kőműves, a 23. számú Építőipari Vállalat szocialista brigádvezetője vezetők és vezetettek közvetlen kapcsolatának fontosságát taglalta. Méhes Lajos, a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetek főtitkára — egyebek között — az indokolatlan áremelésekről, fekete túlórázásról beszélt. Horváth Istvánné, a Fővárosi Ruházati Bolt Kiskereskedelmi Vállalat dolgozója a KPVDSZ-hez tartozó ágazatok nődolgozóinak helyzetét elemezte. Kovács Vilmos, a Komárom megyei Kályhagyár dolgozója a tanácsi vállalatok dolgozóinak élet- és munkakörülményeivel foglalkozott. Haddadi Messaoud, az Algériai Dolgozók Általános Szövetsége (AGTA) küldöttségének vezetője hazája kormányának erőfeszítéseit ismertette Algéria fejlesztése, önállósága érdekében. Szollár Júlia, a Kunbajai Állami Gazdaság szocialista brigádvezetője a munkaverseny és a brigádmozgalom teremtette eredményeket ismertette. Pavel Stefan, a Román Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsának főtitkára a békeszerető erők egységének fontosságát taglalta Végvári Gyula, a Kelenföldi Textilgyár művezetője a fiatalok előtt a textiliparban álló lehetőségeket ecsetelte. Dr. Darabos Pál, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára az egészségügy munkásainak hivatásszeretetéről szólt. Tóth Anna, a székesfehérvári 1. számú postahivatal dolgozója a nők, s főként a postásnők gondjaival foglalkozott. Felszólalásával befejeződött a tanácskozás szerdai napja. A kongresszus ma reggel a vitával folytatja munkáját. Szükség van a szocialista brigádok segítségére A kongresszuson részt vevő szocialista brigádvezetőket fogadásra hívta meg a SZOT elnöksége tegnap délutánra. A vendégeket Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára köszöntötte. Hangsúlyozta, hogy bármilyen jól működjék a gazdaságirányítási rendszer, a szocialista brigádok segítsége szükséges az eredményesebb gazdálkodáshoz. Nemeslaki Tivadar rámutatott, hogy a szocialista brigádtagok, a brigádvezetők a munkáskollektívák legöntudatosabb dolgozói. Ezért három fontos probléma megoldásához: a túlzott beruházási igények, a tisztességtelen nyereségszerzés és a munkaerőgondokat növelő helytelen műszaki fejlesztési törekvések megszüntetéséhez kérte a szocialista brigádvezetők támogatását. A szakszervezeti kongresszus küldöttei és vendégei szerda este az Operaház díszelőadásán vettek részt, ahol Hacsaturján „Spartacus” című balettjét látták. A díszelőadás közönségét Lukács Miklós, az Operaház igazgatója köszöntötte. * Francisco Maracado, a Bolíviai Általános Munkás Szövetség főtitkára a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusára megérkezett Budapestre. Tegnap délután elutazott hazánkból a kongresszuson részt vett Wladislaw Kruszek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke. A Ferihegyi repülőtéren Timmer József, a SZOT titkára, valamint Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete búcsúztatta. Kormányrendelet a jogtanácsosokról Közzétették a jogtanácsosokról szóló kormányrendeletet, amelynek hatálya az állami költségvetési és gazdálkodó szervekre, a szövetkezetekre, azok szövetségeire, a szövetkezeti vállalatokra, a társadalmi szervezetekre és azok vállalataira, valamint a gazdálkodó szervek társulásaira terjed ki. Mint a rendelet kimondja, a jogtanácsos feladatai közé tartozik, hogy közreműködjék a gazdasági és egyéb döntések, határozatok jogi szempontból történő előkészítésében, a szerződések előkészítésében, megkötésében és a velük kapcsolatos más jogi munkát igénylő teendőknél. Feladata, hogy ellássa e szervek jogi képviseletét bíróság, döntőbizottság, államigazgatási szerv, más hatóság és szerv előtt, valamint harmadik személyekkel szemben, közreműködjék a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos szervező és megelőző tevékenységben, szolgálja és mozdítsa elő a szocialista törvényességet. A jogtanácsos felelős az általa adott jogi tanácsért, s köteles az ügykörében tudomására jutott jogsértésekre a szerv vezetőjének figyelmét felhívni, és megszüntetésük érdekében javaslatot tenni. A jogtanácsos — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — részt vesz a szerv vezető testületeinek olyan ülésén, amely a feladatkörébe tartozó kérdéseket érinti. Jogtanácsosként csak azt a büntetlen előéletű, feddhetetlen magyar állampolgárt lehet alkalmazni, aki az egyetem állam- és jogtudományi karán jogi doktori oklevelet szerzett és az előírt szakvizsgát letette. Nem alkalmazható jogtanácsosként, jogi előadóként az, aki a felügyeleti szervnél áll munkaviszonyban. A jogtanácsos külön meghatalmazás nélkül munkaviszonya (tagsági viszonya) alapján képviseli azt a szervet, amelynek alkalmazottja (tagja). A munkaviszonyban álló jogtanácsos e szerv dolgozójának perbeli képviseletét is elláthatja a munkaviszonnyal összefüggő ügyekben, ha az ügyben nincs érdekellentét a szerv, illetőleg a dolgozó között, s a képviselet ellátásához a szerv vezetője előzetesen hozzájárult. Kereskedelmi tanácskozási Üzletpolitika, vállalati tervezés Szerdán a Duna Intercontinental-szálló nagytermében a Belkereskedelmi Kutató Intézet rendezésében tanácskozás kezdődött a kereskedelmi üzletpolitikáról és a vállalati tervezésről. A konferenciát — amelyen az állami és a szövetkezeti kereskedelmet 650 közgazdász képviselte — dr. Sághy Vilmos, a belkereskedelmi miniszter első helyettese nyitotta meg, majd Zala Ferenc, az intézet tudományos igazgatója tartott vitaindító előadást. Hangsúlyozta: a kereskedelem feladata napjainkban és a jövőben is az, hogy minél jobban kiszolgálja a vevőket, racionálisan használja fel a rendelkezésre álló eszközöket, és fokozza a nyereséget. A tanácskozás részvevői három szekcióban vitatták meg az üzletpolitikával, a vállalati tervekkel, és a gazdasági döntésekkel kapcsolatos kérdéseket. A konferenciát csütörtökön folytatják. Újabb községeket kapcsolnak be az autóbuszközlekedésbe Ebben az évben a tavalyinál 24 352 utassal többet szállítottak a Volán autóbuszai, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Számottevően fejlődött a tröszt taxiforgalma is. Több mint 300 különautóbuszt indított a tröszt áprilisban az IBUSZ, az Express, az Idegenforgalmi Hivatal, valamint üzemek, vállalatok, intézmények és iskolák részére. Május 23- tól, amikor életbe lép az 1971—72. évi menetrend, meghosszabbítanak néhány autóbuszvonalat. A Kunszentmárton— Cegléd között közlekedő autóbuszok Budapestig, a Baja—Budapest közötti autóbuszjáratok Esztergomig szállítják az utasokat. Átszállás nélkül utazhat a fővárosba a szekszárd—dunaföldvári járatok utazóközönsége. Újabb 31 községet kapcsolnak be az autóbuszközlekedésbe. Műemlékvédelem, filmklubok • Tizenegy nyári egyetem indul az idén Bármennyire is szeszélyes az időjárás, feltartóztathatatlanul közeledik a nyár. Rövidesen újra megnyílnak a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat rendezésében a nyári egyetemek is. Egyetem? A kifejezést csak jobb híján használjuk; voltaképpen az ismeretszerzésnek, a szellemi tapasztalatcserének magasabb fokú lehetőségéről, a tanulást és az aktív pihenést összekapcsoló művelődési formáról van szó. Sajátos profil , ez a forma immár hagyományos: 45. évfolyamába lép például az idén a magyar nyelvművelés — és nyelvoktatás — céljait szolgáló debreceni nyári egyetem. S a többi is, noha jóval fiatalabb — zömmel a felszabadulás óta indult — máris kialakította sajátos profilját, így Gyula évről évre az eszperantisták találkozóhelye. A szegedi előadássorozatok alapvetően pedagógiai jellegűek. Az esztergomi Dunakanyar nyári egyetem témája a művészeti, ezen belül főként a zenei nevelés, a pécsinek uralkodó eszméje a népek barátsága. Keszthelyen a mezőgazdaság, Miskolcon a nehézipar főbb tudományos problémáival ismerkedhetnek meg a hallgatók. Veszprém a székhelye a természetvédelemmel, valamint a vegyipar kérdéseivel foglalkozó balatoni nyári egyetemnek. A szombathelyi Savaria egyetem témája a magyar művelődéstörténet; az újabban indult budapesti idegenforgalmi nyári egyetem elsősorban a magyar folklórral ismerteti meg látogatóit. E sokoldalú tematikának, az előadásokkal összekapcsolt, vonzó programoknak megfelelően alakul a nyári egyetemek iránti hazai és külföldi érdeklődés is. A TIT kimutatása szerint a legutóbbi öt évben nyári egyetemeinknek — a másfél ezernyi itthoni részvevőn kívül — a világ 34 országából csaknem ötezer látogatója volt, s mintegy húsz százalékuk a kapitalista országokból érkezett. Ezen belül legtöbben az Egyesült Államokból, az NSZK-ból, Olaszországból, Ausztriából és Franciaországból jártak nálunk. A szocialista államok polgárai közül az NDK-beliek tanúsították a legnagyobb érdeklődést. Figyelemre méltó, hogy Szegedre, az összehasonlító pedagógia tárgyköréből elhangzott előadásokra tavaly nyolcvanan látogattak át az Egyesült Államokból. Ugyanonnan az idén száznál többen jelentkeztek, hogy a Savaria egyetem előadásain megismerkedjenek Magyarország kulturális fejlődésével. Ugyancsak érdekes képet mutat a magyarországi nyári egyetemek látogatóinak társadalmi megoszlása is. Legnagyobb arányban (40 százalék) a pedagógusok szerepelnek, 15 százalék a termelésben foglalkoztatott mérnök és agrár értelmiségi. Az egyetemi hallgatók aránya 10, a fizikai dolgozóké öt százalék. (A többi a különféle értelmiségi, alkalmazotti és egyéb rétegekből kerül ki.) Nemzetközi eszmecsere Erre az évre — mint a TIT országos központjában megtudtuk — tizenegy nyári egyetem hirdetett programot. Új lesz sorukban az egri, amelyen a műemlékvédelem elvi és gyakorlati kérdéseit vitatják majd meg az itthoni és a különböző országokból meghívott szakemberek. Teljesen új profillal nyitja meg kapuit a soproni nyári egyetem, amely éveken át az erdőgazdálkodás és a faipar kérdéseivel foglalkozott. Ez a műemlékekben oly gazdag városunk ezentúl a hazai és a külföldi filmklubok vezetőinek találkozóhelye lesz. Eddig a legtöbben Franciaországból jelentették be részvételüket. Néhány egyetem — közöttük a pécsi, a szegedi — az előző évek kedvező tapasztalatai alapján két, vagyis A és B tagozatot hirdet meg. Az elsőnek előadásai szorosabban kötődnek az egyetem hagyományos profiljához; a másodikon a tárgykörrel összefüggő egyéb kérdéseket vitatják meg. Nemcsak a külföldi hallgatók száma emelkedik évről évre a nyári egyetemeken; egyre több előadót is vendégül látunk határainkon túlról. Szeged és Sopron után az idén több más nyári egyetemünkön is külföldi előadókat hallhat a közönség. Az egyes szakkérdéseknek a különféle országokból érkező specialistái ezeket a találkozókat olyan vitafórumokká tehetik, amelyekből széles körű nemzetközi eszmecsere alakulhat ki. G. Sz. L.