Magyar Hírlap, 1971. május (4. évfolyam, 120-150. szám)

1971-05-06 / 125. szám

2 1971. MÁJUS 6. CSÜTÖRTÖK HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap Tanácskozik a szakszervezetek kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) gyár szakszervezeti tanácsának titkára sa­ját üzeméről szólva elmondotta: egyetér­tenek azzal, hogy a kormányzat import­tal igyekszik javítani az ellátást, s ver­senyre készteti a hazai gyárakat. Kelemen Endréné, a Debreceni Ruha­gyár vállalati szakszervezeti tanácsának titkára megállapította, hogy az új gazda­ságirányítási rendszer körülményei kö­zött sem csökkentek, sőt, nőttek a béren kívüli juttatások. Wladyslaw Kruczek, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Szakszervezetek Közpon­ti Tanácsának elnöke országa dolgozóinak testvéri üdvözletét tolmácsolta. Miskolczi Sándor, a miskolci Tiszai pá­lyaudvar vezető főmérnöke felszólalásá­ban az egész ország vasúti hálózatán elért eredményekről s a tapasztalható gondok­ról beszélt. Vass Imre, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkára hangsúlyozta: a művészek nagy többsége kész részt ven­ni az egész társadalom tudatának formá­lásában. Kosztadin Gjaurov, a Bolgár Kommu­nista Párt Politikai Bizottságának póttag­ja, a Bolgár Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke a magyar és a bolgár nép további kapcsolatairól, szakszerveze­teik együttműködéséről szólott. A délelőtti szünet után Gémes Péter bányász, szocialista brigádvezető elnök­letével folytatódott a vita. Borsodi György, a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsának vezető titkára ismertette, hogyan vesz részt az MSZT a megyei tervek kidolgozásában és végrehajtásában. Mohamed Talaat Taglabi, az Arab Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségé­nek küldötte, a szövetség nemzetközi osz­tályának vezetője népünk eredményeinek elismerése mellett mondott köszönetet a szocialista országoknak azért, hogy a leg­nehezebb időkben is kiálltak az arab né­pek igazságos ügyéért. A politizálás a szakszervezeti munka éltető eleme Vinizlay Gyula SZOT-titikár felszólalá­sában hangsúlyozta: a szakszervezetek egyik legfontosabb feladata a dolgozók politikai közgondolkodásának fejlesztése. A politizálás, a magyarázó szó a szak­­szervezeti munka éltető eleme. Kiemelte: a mindennapos munkában az eddiginél jobban kell figyelembe venni, minden in­tézkedés, tegye azt társadalmi, állami, gazdasági vagy mozgalmi vezető, valami­lyen vonatkozásban mindig politikai ha­tást vált ki, és kedvezően vagy kedvezőt­lenül befolyásolja a gondolkodást, a köz­véleményt. El kell érni, hogy minden in­tézkedés felvilágosító, magyarázó szóval párosuljon. A megfelelő érdekvédelem és érdekképviselet jó alapot ad és bizalmat előlegez a magyarázó szónak. A helyi in­tézkedéseket, a helyi politikát is a töme­gekkel együtt kell kialakítani. Virizlay Gyula kifejtette, hogy a kor követelményeinek megfelelően művelt munkásokra van szükség. A forradalmár, a korszerűen művelt munkás típusát kell példaképnek állítani az egész munkás­­osztály és különösen a fiatalság elé. E követelményeknek megfelelően szor­galmazzák a szakszervezetek a munkások, a dolgozók továbbtanulásának, az egész közoktatás továbbfejlesztésének ügyét. Elvárják a közoktatás felelős vezetőitől is, hogy hozzanak hatékonyabb állami in­tézkedéseket a felnőttoktatás anyagi, er­kölcsi, pedagógiai támogatására. A szak­­szervezetekkel közösen kell kidolgozni azokat az anyagi és erkölcsi ösztönzőket, amelyek még jobban serkentik a dolgo­zókat műveltségük emelésére. A munkásosztály műveltségének fejlő­dése szorosan összefügg azzal, hogy az is­kola mennyiben és milyen mértékben se­gíti a gyakran még hátrányos helyzetben levő munkásgyerekek tanulását, művelő­dését. A szakszervezetek ezért kezdemé­nyezték a középiskolai és egyetemi elő­készítők megszervezését is. Emellett szük­ségesnek látszik az is, hogy társadalmi akció bontakozzék ki a munkásgyermekek számára létrehozott kollégiumok hálóza­tának fejlesztésére. Dr. Zádor György, a Vegyipari Dolgo­zók Szakszervezetének alelnöke, a Buda­pesti Vegyiművek igazgatóhelyettese a vegyipari szakképzéssel foglalkozott. Lakatos Tiborné, a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat cserépberakóttője, szakszervezeti bizalmi felszólalásában a szakszervezeti tisztségviselők és a gaz­dasági vezetők jó kapcsolatáról beszélt. Dr. Árvai Sándor, a Debreceni Orvos­­tudományi Egyetem szülészeti klinikájá­nak igazgatója az orvosi hivatást válasz­tó fiatalok és a pályakezdő orvosok helyzetéről szólt. Ebédszünet után dr. Prieszol Olgának, a Közalkalmazottak Szakszervezete főtit­kárának elnökletével folytatódott a ta­nácskozás. A délutáni ülésen részt­ vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisztertanács elnöke is. Gál László, a SZOT titkára felszólalá­sában az életszínvonal-politika fontos ré­szét képező szociálpolitika főbb kérdéseit foglalta össze. Véleménye szerint kor­mányszintű koordináló testület megala­kítása a szociálpolitika jelentős fejlődé­sét eredményezné. A felszólaló ismertet­te a nagycsaládosok és a nyugdíjasok érdekében teendő intézkedéseket. Hoszpodár Mihály kőműves, a 23. szá­mú Építőipari Vállalat szocialista bri­gádvezetője vezetők és vezetettek köz­vetlen kapcsolatának fontosságát taglal­ta. Méhes Lajos, a Vas-, Fém- és Villa­­mosenergia-ipari Dolgozók Szakszerveze­­tek főtitkára — egyebek között — az indokolatlan áremelésekről, fekete túl­órázásról beszélt. Horváth Istvánné, a Fővárosi Ruházati Bolt Kiskereskedelmi Vállalat dolgozója a KPVDSZ-hez tartozó ágazatok nődol­gozóinak helyzetét elemezte. Kovács Vilmos, a Komárom megyei Kályhagyár dolgozója a tanácsi vállala­tok dolgozóinak élet- és munkakörülmé­nyeivel foglalkozott. Haddadi Messaoud, az Algériai Dolgo­zók Általános Szövetsége (AGTA) kül­döttségének vezetője hazája kormányá­nak erőfeszítéseit ismertette Algéria fej­lesztése, önállósága érdekében. Szollár Júlia, a Kunbajai Állami Gaz­daság szocialista brigádvezetője a mun­kaverseny és a brigádmozgalom terem­tette eredményeket ismertette. Pavel Stefan, a Román Szakszerveze­tek Általános Szövetsége Központi Ta­nácsának főtitkára a békeszerető erők egységének fontosságát taglalta Végvári Gyula, a Kelenföldi Textil­gyár művezetője a fiatalok előtt a tex­tiliparban álló lehetőségeket ecsetelte. Dr. Darabos Pál, az Orvos-Egészség­ügyi Dolgozók Szakszervezetének főtit­kára az egészségügy munkásainak hiva­­tásszeretetéről szólt. Tóth Anna, a székesfehérvári 1. szá­mú postahivatal dolgozója a nők, s fő­ként a postásnők gondjaival foglalkozott. Felszólalásával befejeződött a tanácsko­zás szerdai napja. A kongresszus ma reg­gel a vitával folytatja munkáját. Szükség van a szocialista brigádok segítségére A kongresszuson részt vevő szocialista brigádvezetőket fogadásra hívta meg a SZOT elnöksége tegnap délutánra. A vendégeket Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára köszöntötte. Hangsúlyozta, hogy bármilyen jól működjék a gazdaságirá­nyítási rendszer, a szocialista brigádok segítsége szükséges az eredményesebb gazdálkodáshoz. Nemeslaki Tivadar rá­mutatott, hogy a szocialista brigádtagok, a brigádvezetők a munkáskollektívák legöntudatosabb dolgozói. Ezért három fontos probléma megoldásához: a túlzott beruházási igények, a tisztességtelen nye­reségszerzés és a munkaerőgondokat nö­velő helytelen műszaki fejlesztési törek­vések megszüntetéséhez kérte a szocia­lista brigádvezetők támogatását. A szakszervezeti kongresszus küldöt­tei és vendégei szerda este az Operaház díszelőadásán vettek részt, ahol Hacsa­­turján „Spartacus” című balettjét látták. A díszelőadás közönségét Lukács Miklós, az Operaház igazgatója köszöntötte. * Francisco Maracado, a Bolíviai Általá­nos Munkás Szövetség főtitkára a ma­gyar­­ szakszervezetek XXII. kongresszu­sára megérkezett Budapestre. Tegnap délután elutazott hazánkból a kongresszuson részt vett Wladislaw Kru­­szek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke. A Ferihegyi repülőtéren Timmer József, a SZOT titkára, valamint Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete búcsúztatta. Kormányrendelet a jogtanácsosokról Közzétették a jogtanácsosokról szóló kormányrendeletet, amelynek hatálya az állami költségvetési és gazdálkodó szer­vekre, a szövetkezetekre, azok szövetsé­geire, a szövetkezeti vállalatokra, a tár­sadalmi szervezetekre és azok vállalatai­ra, valamint a gazdálkodó szervek társu­lásaira terjed ki. Mint a rendelet kimond­ja, a jogtanácsos feladatai közé tartozik, hogy közreműködjék a gazdasági és egyéb döntések, határozatok jogi szempontból történő előkészítésében, a szerződések elő­készítésében, megkötésében és a velük kapcsolatos más jogi munkát igénylő teendőknél. Feladata, hogy ellássa e szer­vek jogi képviseletét bíróság, döntőbi­zottság, államigazgatási szerv, más ható­ság és szerv előtt, valamint harmadik személyekkel szemben, közreműködjék a társadalmi tulajdon védelmével kapcsola­tos szervező és megelőző tevékenységben, szolgálja és mozdítsa elő a szocialista törvényességet. A jogtanácsos felelős az általa adott jogi tanácsért, s köteles az ügykörében tudomására jutott jogsérté­sekre a szerv vezetőjének figyelmét fel­hívni, és megszüntetésük érdekében ja­vaslatot tenni. A jogtanácsos — ha jog­szabály eltérően nem rendelkezik — részt vesz a szerv vezető testületeinek olyan ülésén, amely a feladatkörébe tartozó kérdéseket érinti. Jogtanácsosként csak azt a büntetlen előéletű, feddhetetlen magyar állampol­gárt lehet alkalmazni, aki az egyetem ál­lam- és jogtudományi karán jogi doktori oklevelet szerzett és az előírt szakvizsgát letette. Nem alkalmazható jogtanácsos­ként, jogi előadóként az, aki a felügyeleti szervnél áll munkaviszonyban. A jogtanácsos külön meghatalmazás nélkül munkaviszonya (tagsági viszonya) alapján képviseli azt a szervet, amelynek alkalmazottja (tagja). A munkaviszony­ban álló jogtanácsos e szerv dolgozójának perbeli képviseletét is elláthatja a mun­kaviszonnyal összefüggő ügyekben, ha az ügyben nincs érdekellentét a szerv, ille­tőleg a dolgozó között, s a képviselet el­látásához a szerv vezetője előzetesen hoz­zájárult. Kereskedelmi tanácskozási Üzletpolitika, vállalati tervezés Szerdán a Duna Intercontinental-szálló nagytermében a Belkereskedelmi Kutató Intézet rendezésében tanácskozás kezdő­dött a kereskedelmi üzletpolitikáról és a vállalati tervezésről. A konferenciát — amelyen az állami és a szövetkezeti kereskedelmet 650 köz­gazdász képviselte — dr. Sághy Vilmos, a belkereskedelmi miniszter első helyet­tese nyitotta meg, majd Zala Ferenc, az intézet tudományos igazgatója tartott vi­taindító előadást. Hangsúlyozta: a keres­kedelem feladata napjainkban és a jö­vőben is az, hogy minél jobban kiszol­gálja a vevőket, racionálisan használja fel a rendelkezésre álló eszközöket, és fokozza a nyereséget. A tanácskozás részvevői három szek­cióban vitatták meg az üzletpolitikával, a vállalati tervekkel, és a gazdasági dön­tésekkel kapcsolatos kérdéseket. A konferenciát csütörtökön folytatják. Újabb községeket kapcsolnak be az autóbuszközlekedésbe Ebben az évben a tavalyinál 24 352 utassal többet szállítottak a Volán autó­buszai, mint tavaly ugyanebben az idő­szakban. Számottevően fejlődött a tröszt taxiforgalma is. Több mint 300 külön­­autóbuszt indított a tröszt áprilisban az IBUSZ, az Express, az Idegenforgalmi Hivatal, valamint üzemek, vállalatok, in­tézmények és iskolák részére. Május 23- tól, amikor életbe lép az 1971—72. évi menetrend, meghosszabbítanak néhány autóbuszvonalat. A Kunszentmárton— Cegléd között közlekedő autóbuszok Bu­dapestig, a Baja—Budapest közötti autó­­buszjáratok Esztergomig szállítják az utasokat. Átszállás nélkül utazhat a fő­városba a szekszárd—dunaföldvári jára­tok utazóközönsége. Újabb 31 községet kapcsolnak be az autóbuszközlekedésbe. Műemlékvédelem, filmklubok­­ • Tizenegy nyári egyetem indul az idén Bármennyire is szeszélyes az időjárás, feltartóztathatatlanul közeledik a nyár. Rövidesen újra megnyílnak a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat rendezésé­ben a nyári egyetemek is. Egyetem? A kifejezést csak jobb híján használjuk; voltaképpen az ismeretszer­zésnek, a szellemi tapasztalatcserének magasabb fokú lehetőségéről, a tanulást és az aktív pihenést összekapcsoló műve­lődési formáról van szó. Sajátos profil , ez a forma immár hagyományos: 45. évfolyamába lép például az idén a ma­gyar nyelvművelés — és nyelvoktatás — céljait szolgáló debreceni nyári egyetem. S a többi is, noha jóval fiatalabb — zöm­mel a felszabadulás óta indult — máris kialakította sajátos profilját, így Gyula évről évre az eszperantisták találkozó­­helye. A szegedi előadássorozatok alap­vetően pedagógiai jellegűek. Az esztergo­mi Dunakanyar nyári egyetem témája a művészeti, ezen belül főként a zenei ne­velés, a pécsinek uralkodó eszméje a né­pek barátsága. Keszthelyen a mezőgaz­daság, Miskolcon a nehézipar főbb tudo­mányos problémáival ismerkedhetnek meg a hallgatók. Veszprém a székhelye a természetvédelemmel, valamint a vegy­ipar kérdéseivel foglalkozó balatoni nyári egyetemnek. A szombathelyi Savaria egye­tem témája a magyar művelődéstörténet; az újabban indult budapesti idegenforgal­mi nyári egyetem elsősorban a magyar folklórral ismerteti meg látogatóit. E sokoldalú tematikának, az előadások­kal összekapcsolt, vonzó programoknak megfelelően alakul a nyári egyetemek iránti hazai és külföldi érdeklődés is. A TIT kimutatása szerint a legutóbbi öt évben nyári egyetemeinknek — a másfél ezernyi itthoni részvevőn kívül — a vi­lág 34 országából csaknem ötezer láto­gatója volt, s mintegy húsz százalékuk a kapitalista országokból érkezett. Ezen be­lül legtöbben az Egyesült Államokból, az NSZK-ból, Olaszországból, Ausztriából és Franciaországból jártak nálunk. A szocia­lista államok polgárai közül az NDK-be­­liek tanúsították a legnagyobb érdeklő­dést. Figyelemre méltó, hogy Szegedre, az összehasonlító pedagógia tárgyköréből el­hangzott előadásokra tavaly nyolcvanan látogattak át az Egyesült Államokból. Ugyanonnan az idén száznál többen je­lentkeztek, hogy a Savaria egyetem elő­adásain megismerkedjenek Magyarország kulturális fejlődésével. Ugyancsak érdekes képet mutat a ma­gyarországi nyári egyetemek látogatóinak társadalmi megoszlása is. Legnagyobb arányban (40 százalék) a pedagógusok szerepelnek, 15 százalék a termelésben foglalkoztatott mérnök és agrár értelmi­ségi. Az egyetemi hallgatók aránya 10, a fizikai dolgozóké öt százalék. (A többi a különféle értelmiségi, alkalmazotti és egyéb rétegekből kerül ki.) Nemzetközi eszmecsere Erre az évre — mint a TIT országos központjában megtudtuk — tizenegy nyá­ri egyetem hirdetett programot. Új lesz sorukban az egri, amelyen a műemlékvé­delem elvi és gyakorlati kérdéseit vitat­ják majd meg az itthoni és a különböző országokból meghívott szakemberek. Tel­jesen új profillal nyitja meg kapuit a soproni nyári egyetem, amely éveken át az erdőgazdálkodás és a faipar kérdéseivel foglalkozott. Ez a műemlékekben oly gaz­dag városunk ezentúl a hazai és a külföldi filmklubok vezetőinek találkozóhelye lesz. Eddig a legtöbben Franciaországból jelen­tették be részvételüket. Néhány egyetem — közöttük a pécsi, a szegedi — az előző évek kedvező tapasz­talatai alapján két, vagyis A és B tago­zatot hirdet meg. Az elsőnek előadásai szorosabban kötődnek az egyetem hagyo­mányos profiljához; a másodikon a tárgy­körrel összefüggő egyéb kérdéseket vitat­ják meg. Nemcsak a külföldi hallgatók száma emelkedik évről évre a nyári egyeteme­ken; egyre több előadót is vendégül lá­tunk határainkon túlról. Szeged és Sop­ron után az idén több más nyári egye­temünkön is külföldi előadókat hallhat a közönség. Az egyes szakkérdéseknek a különféle országokból érkező specialistái ezeket a találkozókat olyan vitafórumok­ká tehetik, amelyekből széles körű nem­zetközi eszmecsere alakulhat ki. G. Sz. L.

Next