Magyar Hírlap, 1972. május (5. évfolyam, 120-149. szám)

1972-05-02 / 120. szám

Megjelenik a hét minden nap- fPI JHJ3 Efl HBB "ÁRA* 1 FORINT '* jön, szombaton és vasárnap I­nS| BgjE iEKj jpr- l | Vnlll I 16 oldalon, más napokon 12 §§i|j§| Mksl1 HH _ . __ ___ _____ oldalon. Kiadja a Lapkiadó ISjM HK ^BBfck iR MB IHR BPB Hfl BS EH GB Gfljt GS3K& Előfizetési egy hónapra Válalat. Szerkesztőség és ki- ('SjHffi MBaal ISM| MM WaJh 1989 » SS H| Hj jjB |Pj gl 25,­ forint. Előfizethető a lap­adóhivatal: Bpest, VII., Lenin fpBHt Iffimm H­­B ® WM HflS ff Hj ftipWMl ■ B Hl Ml B3 kézbesítőknél, bármely posta­körút 9-11. A szerkesztőség 11 M H WM Hj ülj táji IX BJI j£|fj| v­.&fflE hivatalban es a rasa hr­ap­es a kiadóhivatal telefonsza- IHiäffiiSFXS 00 WB U IBI SB Ejftf IS BBT HH IS HBr SB Bl üzleteiben. Külföldön a Kul­■ ■■ ■ Hi | I I SLA HM ■­ Hi ■ H m ■ ■ M ■ Konyv és Hír|°p Kü|ke­ a Ma- H WB H HBH faLJB H HB» H ■ H B H H m H Vallalat gyar ■■■ m m ■ HnH mwk ■ H ■ H m HH 111 H ?egeJ es ter­-----------------------------------------------------------------—________________rT"» T__________ 5. ÉVFOLYAM, 12­0. SZÁM________________________________________POLITIKAI NAPILAP____________________\IAQ- 1 . /172. MAJUS 2| KEPP Lelkesedéssel, örömmel és önbizalommal ünnepelt­ az ország Színpompás felvonulás a fővárosban—Nyikolaj Podgornij beszéde Moszkvában—Ünnepségek világszerte Jó ha­ngulatú, színekben gazdag má­jus elsejét ünnepelt a főváros, az or­szág. Nincs az a teleobjektív, amely visz­­sza tudná adni a kiegyensúlyozott derű­nek azt az árnyalataiban i­s gazdag mo­­zaiközönét, amelyet a több, mint három­órás felvonulás magával hozott. Igen, ez az a nap, amikor a mellékutcák terekké szélesülnek, s a gyülekező menetoszlo­pok egyetlen hömpölygő folyammá ott a felvonulási téren, s a sok-sok arcon egy­formának tűnik az ünnep egyarcú öröme. Nevezhetnénk a felvonulást egyetlen nagy-nagy találkozásnak. Egymással, s az ország vezetőivel. Ismeretlen ismerő­seinkkel, akikhez ezen a napon közel­kerülünk. Jólesik arra gondolni, nemcsak a május varázsa ez, több annál. Jel­képek sokasága, amely nemzedékek al­kotó összefogásáról beszél egyetlen nagy cél érdekében. Mintha jelszavaink kelnének életre a lehető legvonzóbb for­mában, természetes egyszerűségükben is lenyűgöző módon. Jó volt látni, hogy a Csepel Vasmű mellett a menetben a Művelődésügyi Minisztérium haladt. A vasöntőtanuló mellett a holnap mérnökei. Aligha akad szónok, aki hívebben tudná érzékeltetni az egymáshoz tartozás felemelő érzését, mint akár önmagában ez az egyetlen kép. És hány ilyen volt. A szemlélődő sokaság örömmel állapí­totta meg mellettünk, körülöttünk; az idei felvonuláson több volt a fiatal, mint ta­valy. Különösen az idősebbek beszéltek szívesen, erről, sokuk immár a sorból ki­állva, ősz hajukkal, kitüntetéseikkel élő emlékeztetőként hajdanvolt májusokra, amikor nem volt a mienk az utca, a tér. Tűnődő, vizsgálódó, vizsgáztató tekinte­tük elhomályosult néha-néha, talán a régi dalok hallatán, amelyek a régi szárnyalással csengenek, s ilyenkor látni mennyire mai érvényű is, amiről szólnak, üzennek. Ezek a dalok is az örökké fiatal május­ról beszélnek. A népünnepélyek májusá­ról, amelyet a felvonulás záróképe olyan szépen fejezett ki a táncosok, az ifjú sportolók, az egész teret átfogó élőkép összehangolt mozdulataival. Aki a záró­képet látta, sokáig nem felejti el, ne i­s felejtse; tudjuk mindnyájan, hogy egy­­egy ilyen ünnep útravalóul szolgál a hét­köznapokra is. Az összefogás mellett demonstrálja az egységes akarat felis­merését, amely tovább él a munkapadok, az íróasztalok mellett, a szántóföldön éppúgy, mint a műhelyekben. Csak az alkotó hétköznapok készíthetik elő a­ mostanihoz hasonló ünnepeket És abban s­iics semmi túlzás, hogy a felvonuláson az emberi alkotómunka mu­tatta meg szép arcát a fővárosban épp­úgy, mint az ország más vidékein. Talán az a mi legnagyobb kincsünk, amire na­gyon kell vigyázni: az alkotás lehetősége és bizodalma, reménye és konkrét lehe­tősége, amely ezerféle alakban tárult ki előttünk ott a májusi menetben. Már vasárnap, a 28. szabad május 1-e előtti napon vörös és nemzetiszínű zászlókkal fellobogózva köszöntötték hazánk városai és falvai a munka ünnepét. A kulturális és szórakoztató rendezvények már a délelőtti órákban megkezdődtek, s a kelle­mes, tavaszi napsütésben sokan keresték fel a kirándulóhelyeket. Csepelen a csillagtelepi fiatalok utcaszínháza szórakoztatta a környék lakosságát, a pesterzsébeti Vasas Művelődési Házban, népszerű nevén „Csili”-ben aszfaltrajzversenyt rendeztek a gyermekek részére. A hűvösvölgyi nagyréten a repülőmodelle­zők mérték össze ügyességüket. A debreceniek a hagyományok­nak megfelelően igen sokan töltötték a vasárnapot a Nagyerdő fái között, ahol az üzemek által felállított sátrakban a legjobb szakácsok főztjével kínálták a kirándulókat. Győrben a Széche­nyi téren felállított szabadtéri színpadon a Kisfaludy Színház művészei adtak műsort, s a városban mintegy másfél száz részt­vevővel autós karnevált rendeztek az ünnep tiszteletére. A bács­kai községben sok helyütt régi néphagyományt elevenítettek fel: gazdagon díszített májusfát állítottak s körülötte vidám, táncos ünnepséget rendeztek. A kora esti órákban Budapesten a Kossuth Lajos téren ünne­pélyesen felvonták az állami zászlót, a Gellérthegyen pedig a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. A budapesti szabadtéri színpadokon előadásokat, zenei esteket tartottak, sokfelé rendeztek vidám táncmulatságot, térzenét. A Viharsarok ifjúsága Békéscsabán és Orosházán este fáklyás, lampionos felvonulással köszöntötte az ünnepet. Nemeslaki Tivadar, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, vasárnap a Kossuth rádióban és a televízióban ünnepi beszédet mondott május 1-e alkalmából. Beszédét az alábbiak­ban közöljük. ­j Nemeslaki Tivadar ünnepi beszéde a rádióban és a televízióban .Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! " A nemzetközi munkásosztály nagy har­ci ünnepe alkalmából a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevé­ben forró szeretettel köszöntöm a szo­cializmust építő népünket. Köszöntöm forradalmi munkásosztá­lyunkat, parasztságunkat, alkotó értel­miségünket. Külön is köszöntöm a szo­cialista munka élenjáróit, a IV. orszá­gos tanácskozásukra készülő szocialista brigádok vezetőit, tagjait. A mai napon világszerte együtt ünne­pelnek azok a milliók, akik hívei a mun­kásosztály nagy ügyének, a munkásszo­lidaritásnak. Együtt ünnepelünk a világ dolgozóival, mi, magyarok is. Ma, miként 82 esztendeje, a proletár­szolidaritás jelszavát tűzzük lobogónkra: Világ proletárjai, egyesüljetek! E gondo­lat nem veszített időszerűségéből. Egyet jelent számunkra a békéért, a szabadsá­gért, a társadalmi haladásért, a demok­ráciáért, a szocializmusért vívott harc­cal. Ma is összecsapnak, küzdenek egymás­sal a szocializmus és a kapitalizmus, a béke és a háború, a demokrácia és a dik­tatúra erői. Tudjuk, hogy nem ünnepelhet minden munkástestvérünk, a Föld minden népei békében. Az amerikai imperializmus és csatlósai esztelen háborút folytatnak Vietnamban, Laoszban, Kambodzsában. Közel-Keleten Izrael tartja nyugtalan­ságban az arab népeket. Tudjuk, hogy nem ünnepel minden ország munkásosz­tálya szabadon. Diktatúrák alatt, impe­rialista járom alatt sínylődnek munkás­testvéreink a világ sok táján. De azt is tudjuk, hogy a munkások Vietnamtól Chiléig,­ Spanyolországtól Kongóig vala­mennyi országban küzdenek, harcolnak szabadságukért, a munkásosztály ügyéért. Üdvözöljük harcoló munkástestvérein­ket! Teljes szolidaritásunkról biztosítjuk a csodálatra méltó hősiességgel harcoló vietnami népet. Meggyőződésünk, hogy igaz ügyük győzni fog. Továbbra is tá­mogatjuk az arab országok imperializ­musellenes harcát. Együttérzésünkről biztosítjuk a kapitalista kizsákmányolás ellen küzdő dolgozókat. Forró elvtársi üdvözletünket küldjük a szocialista világrendszer munkásainak, dolgozóinak. Büszkék vagyunk­­ arra, hogy tagjai vagyunk a szocialista világ­­rendszernek, amely az emberiség fejlő­désének meghatározójává vált. Külön is köszöntjük­ a nagy Szovjet­unió népét, szovjet munkástestvéreinket, örülünk annak, hogy olyan országot vallhatunk igaz, őszinte barátunknak, bajban, nehézségekben mindig segítő tár­sunknak, mint a kommunizmust építő Szovjetunió. A magyar nép örökké hálás szabadságáért,­­ biztonságáért a szovjet embereknek. Minden erőnkkel azon va­gyunk, hogy a harcokban próbára tett kapcsolatainkat szilárdítsuk a Szovjet­unióval. Azon dolgozunk, hogy eredmé­nyesen hozzájáruljunk a szocialista or­szágok egységének erősítéséhez, közös erőnk gyarapításához. Közösen harcolunk Európa és a világ békéjéért. Arra törekszünk, hogy úrrá legyen a realitás és sor kerüljön az európai biztonsági konferenciára. Kedves Elvtársak! Mi, magyar dolgozók részesei vagyunk a szocializmus és a kapitalizmus világ­méretű küzdelmének. Tudjuk, hogy ak­kor segíthetjük leginkább osztálytestvé­reink harcát, ha a magunk országában sikeresen felépítjük a szocializmust. Min­dennapi munkánk, mellyel szebbé, bol­dogabbá alakítjuk országunkat, gazda­gabbá formáljuk népünket, lelkesítő pél­da a kapitalista országokban élő és har­coló dolgozók előtt. A magyar nép annak tudatában ünne­pelhet, hogy hazájában eredményesen építi a szocializmust. Fejlődik és erősö­dik szocialista társadalmi rendünk, a szocialista gazdaság, a szocialista kul­túra. Eredményesen dolgozunk IV. ötéves tervünk megvalósításán, amely biztosítja népünk további felemelkedését. Kedves Elvtársak!­­ E napon a világ munkásai gondolatban megszorítják egymás kezét, hitet tesznek a közös eszmék, a közös harcok mellett. Népünk is a nemzetközi munkásmozga­lom vörös lobogóját emeli magasra. Va­lóra váltjuk Marx—Engels—Lenin esz­méit, felépítjük hazánkban a szocializ­must. Ez a legnemesebb cél, amit egy nép, egy nemzet kitűzhet maga elé. A magyar munkások, a magyar dolgo­zók biztosítják munkástestvéreinket a vi­lágon, hogy becsülettel eleget tesznek hivatásuknak. Kádár János nyilatkozata a seregszemlén­ é­l A­ budapesti dolgozók május 1-i sereg­­szem­léje alkalmából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára nyilatkozatot adott: " Május 1-e, a nemzetközi munkásosz­tály nagy ünnepe már lassan évszázados ünnep. Mindig ugyanaz, és mindig válto­zik is. Belső tartalmában a munka, a munkásember, a dolgozó ember és a nem­zetközi szolidaritás harcos ünnepe. Ilyen ma, és ilyen volt régebben is. — A magyar nép — immár egész né­pünk — huszonnyolcadszor ünnepli sza­badon május elsejét, s ezúttal is úgy, mint korábban: telve lelkesedéssel, önbi­zalommal és örömmel. Erre meg is van minden oka. Az elmúlt 15 évben fejlő­désünk töretlen volt , s nagyon jó erre gondolni. Elmondhatjuk, hogy ha állha­tatosan, kitartóan dolgozunk, harcolunk, s ha az eddigi irányt követjük, azzal a meggyőződéssel tekinthetünk a jövőbe, hogy a május elsejék még gazdagabbak, még szebbek lesznek.­­ Itt vannak a felvonulók között azok az emberek, akik nemcsak képletesen, ha­nem a valóságban is elöl viszik a zász­lót: kiváló munkájukért jutalmazott mun­kások, parasztok, értelmiségiek, s azok a nagy kollektívák, amelyek az országos munkaversenyben elnyerték a Miniszter­­tanács és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa zászlaját. Minden okuk megvan ar­ra, hogy öntudattal, nyugodt lélekkel, örömmel vonuljanak fel. Ugyanezekkel az érzésekkel tekinthetünk a jövőbe is. — Május 1-éről, a nemzetközi munkás­osztály nagy ünnepéről megemlékeznek az egész világon. Igaz, nagyon különböző körülmények között, de el lehet mondani: ma már nemcsak munkások, hanem né­pek ünnepük ezt a napot — Moszkvától keletre is, nyugatra is, minden földrészen, egészen Dél-Amerika csücskéig, a Tűz­­földig. — A világban ma olyan szelek fújnak, amelyek kedvező változásokat hoznak, ha a nemzetközi munkásosztály és a népek folytatják biztató harcukat. Ezen a na­pon a szocializmus útjára lépett orszá­gok, népek — és mások, amelyek követni fogják őket — bizakodva, harcosan üzen­nek egymásnak. E hatalmas nemzetközi erő segíti a mi népünket és az összes többieket. Az emberiség, nehéz körülmé­nyek között harcolva, de minden évvel, minden május elsejével közelebb jut nagy céljához, a nemzeti szabad fejlődés, a tár­sadalmi haladás, a szocializmus és a tar­tós béke világához. — Ezekkel a gondolatokkal szeretném köszönteni május elsejét ünneplő mun­kásosztályunkat, parasztságunkat, értel­miségünket, egész népünket. Jó ünnepet és jó holnapot kívánok mindnyájuknak. Az ünnep előtti nap eseményeiből ír Biszku Béla mondott beszédet az egri nagygyűlésen Ederben vasárnap májusfák, virágok és zászlók erdeje alatt 25 ezren vonultak fel a Gárdonyi téri Lenin-szobor elé, ahol nagygyűlést tartottak. Az ünnepség el­nökségében helyet foglalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Oláh György, a Heves megyei pártbizottság első titkára és Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke. Az ünnepségen Biszku Béla mondott ünnepi beszédet. Méltatta május elsejé­nek, a munkásosztály világméretű harcá­nak jelentőségét, és beszélt azokról a küz­delmekről, amelyeket a világ különböző részein vívnak a népek a haladásért, a jobb életért. Ezt követően gazdasági, tár­sadalmi életünk eredményeiről és felada­tairól szólt. A városban délután színes ünnepi prog­rammal folytatódott a nagygyűlés. Az eg­ri Népkertben, valamint a Szépasszony­­völgyben sok ezren vidám szórakozással töltötték el a vasárnapot. A Dobó téren térzene köszöntötte a munka ünnepét. Debrecenben a nagyerdei szabadtéri színpadon rendezett nagygyűlésen több mint négyezren vettek részt. Ott volt dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese és Karakas László, a Haj­­dú-Bihar megyei pártbizottság első tit­kára.

Next