Magyar Hírlap, 1972. június (5. évfolyam, 150-179. szám)
1972-06-23 / 172. szám
Megjelenik a hét minden napján, szombaton és vasárnap 16 oldalon, más napokon 12 oldalon. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9—11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai: 221-285, 221-293, 222- 408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta.Magyar Hírlap ÁRA: 80 FILLÉR Előfizetési díj egy hónapra 25,5 forint. Előfizethető a lapkézbesítőknél, bármely postahivatalban és a posta hírlapüzleteiben. Külföldön a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat kirendeltségei és bizományosai terjesztik. 5. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1972. JÚNIUS 23. PÉNTEK A gazdasági élet minden területén bízhatunk intézkedéseink sikeres megvalósításában Az országgyűlés megtárgyalta a tavalyi költségvetés teljesítését Indira Gandhi miniszterelnök megjelent a csütörtök délelőtti ülésen Hosszabb idő óta tartó egészséges folyamat, amelynek jelenvalóságáról jólesik ezen a mostani ülésszakon is meggyőződni: miként tanít az összefüggések pontos ismeretére mindannyiunkat az országgyűlési megnyilatkozások egymásutánja. Ugyanakkor ritka alkalom figyelemmel kísérni, hogy a részletek gondos elemzése következtében hogyan válik teljessé a kép: az ország egyéves fejlődésének hű tükre. Világos, érhető s tegyük mindjárt hozzá, biztató képet tár elénk a költségvetési expozé, a terv- és költségvetési bizottság nevében beterjesztett előadói beszéd, majd ezt követően a hozzászólások. És több ez már, lényegesen több, mint a reform sikerének ígérete. Az a tény, hogy a gazdasági növekedés üteme tavaly a múlt évek átlagánál gyorsabb volt, s a gazdasági fejlődéssel arányosan bővült a fogyasztás, s ennek következtében igen jelentős társadalmi rétegek élvezhetik a különböző bérügyi intézkedések kedvező hatását, együtt és külön-külön amellett szól, hogy helyes az út, amelyen járunk. Lehetnek, mint ahogy vannak is olyan gondok, amelyek bizonyos területeken átmenetileg fékezik az előrehaladás ütemét, ennek ellenére gazdasági életünket a dinamizmus jellemzi. A nagy összefüggések ismerete sok mindenre megtaníthat bennünket Egyebek között olyan felismerésekhez is vezethet, amelyek az állampolgárok egyéni életét tekintve is hasznosak. Milyen jó lenne például, ha valamennyi üzemben, vállalatnál vagy termelőszövetkezetben meghonosodna a tiszta beszédnek az a törvényerőre emelkedett stílusa, amelyről ezúttal is meggyőződhettünk az Országházban. Snem kevésbé örvendezhetnénk bizonyára afelett is, ha ki-ki magában is elvégezné azt a bizonyos számvetést, ami saját munkája termelékenységére,hatékonyságára vonatkozik. Joggal feltételezzük: növekszik az olyan emberek száma, akiknél őszinte az ilyen számvetés. Ha nem így lenne, aligha számolhatott volna be a pénzügyminiszteri expozé azokról a sikerekről, amelyeket az elmúlt egy évben értünk el, s amelyekben valamennyiünk jó irányban kibontakozó, hasznos energiájú testet ölt. Megannyi szorgalmas hétköznap, sok-sok apró, kis részfeladat sikeres megoldása hozza a vonzó végeredményt, amelyre egy kicsit mindanynyian büszkék lehetünk. Megnyugtató az a szerénység, amelylyel a kormány tagjai s a képviselők a kormányzati munkában elért s az irányítás javára írható eredményekről beszéltek. Úgy látszik, végleg kezd kimenni a divatból a dicsérő jelzők halmozása, s helyette annál több szó esik a tisztességes emberi munka becsületéről, mint amely elsődleges fontosságú a további előrehaladás vonatkozásában. Talán ezért van az, hogy a költségvetési vitában elhangzott beszédekben és felszólalásokban oly sokan ismernek rá saját törekvéseikre, legjobb szándékaikra. Apró Antal a napirend előtt meleg szavalatai köszöntötte az ülésterem vendégpáholyában helyet foglaló, hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Indira Gandhi asszonyt, az Indiai Köztársaság miniszterelnökét. — Őszinte örömmel tölt el bennünket, hogy az országgyűlés jelenlegi ülésén, a magyar nép választott képviselőinek körében üdvözölhetjük őexcellenciája Indira Gandhi asszonyt, az Indiai Köztársaság miniszterelnökét, hazánk és a szocialista országok nagyra becsült barátját — mondotta. — Élénk figyelemmel és érdeklődéssel kísérjük azokat a történelmi jelentőségű változásokat, amelyek a negyedszázada függetlenné vált Indiában végbementek. A legújabb kori történelem tanulságai mindennél meggyőzőbben bizonyítják, hogy egy több évszázados gyarmati elnyomás alól felszabadult nép, amely függetlenségét kiharcolva, a nemzeti önállóság útjára lépett, történelmileg rövid idő alatt milyen nagyszerű eredmények elérésére képes. Egy olyan hatalmas országban, ahol az emberiség egyhetede él, az indiai kormánynak és a népnek kitartó erőfeszítései nyomán sikerült megvetni a gyors gazdasági fejlődés alapjait. Kívánjuk, hogy az indiai nép további sikereketérjen el az előrehaladás útján. Ehhez, a hatalmas munkához politikai, gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolataink gazdagításával, együttműködésünk szélesítésével igyekszünk mi is hozzájárulni. Világszerte közismert az az értékes tevékenység, amellyel Indira Gandhi miniszterelnök asszony hozzájárul az egyetemes béke megőrzéséhez, a népek közötti barátság és megértés elmélyítéséhez. Látogatása hazánkban jó alkalom arra, hogy a megbeszéléseken és a magyar nép különböző rétegeivel sorra kerülő találkozóin kicseréljük véleményünket az egymást kölcsönösen érdeklő kérdésekről, s személyesen is tapasztalja azt az őszinte rokonszenvet, amely mindanynyiunkban él a nagy indiai nép iránt. A Magyar Népköztársaság országgyűlése nevében sok sikert kívánok az Indiai Köztársaság népének és vezetőinek országuk felvirágoztatásáért folytatott munkájukhoz — fejezte be üdvözlő szavait Apró Antal. Az országgyűlés tagjai helyükről felállva, hosszan tartó tapssal, meleg szeretettel köszöntötték Indira Gandhit, az Indiai Köztársaság miniszterelnökét. Apró Antal ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés áprilisi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését, az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően, az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők között szétosztották. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését. A továbbiakban az elnök közölte, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot; dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter a bíróságokról szóló törvényjavaslatot nyújtotta be az országgyűlésnek; dr. Gonda György, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának elnöke pedig a bizottság nevében — a Minisztertanáccsal egyetértésben — a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslatot terjesztett be. A benyújtott törvényjavaslatokat az országgyűlés tagjai között szétosztották, a költségvetés végrehajtásáról és a bíróságokról szóló törvényjavaslatokat előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés illetékes állandó bizottságai megkapták. Az elnök bejelentette, hogy egy képviselő interpellációt nyújtott be, ennek tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Apró Antal ezután közölte, hogy az alkotmány módosítása szükségessé teszi az országgyűlés ügyrendjének módosítását. Bejelentette, hogy a módosítás előkészítésére a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kapott megbízást. A bizottság módosító javaslatait az őszi ülésszakon terjeszti az országgyűlés elé. Apró Antal ezután javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára, amelyet az Országgyűlés egyhangúlag elfogadott. A napirend a következő: 1. A Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. A bíróságokról szóló törvényjavaslat; 3. A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat; 4. Interpelláció. Ezután megkezdődött a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Először Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Csütörtök délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Apró Antal megnyitó beszéde Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéja ,VJ 3 . Tisztelt Országgyűlés! Most, amikor jogrendünknek megfelelően az 1971. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot a Minisztertanács nevében előterjesztem, már mindannyian javában dolgozunk az idei népgazdasági terv és állami költségvetés végrehajtásán. Vajon a költségvetési zárszámadás csupán ismert tényeket regisztrál-e, vagy újat is mond számunkra? Úgy gondolom, hogy a tények megerősítik előzetes értékelésünket. Ugyanakkor a múlt évi tapasztalatok elemzése, a mai helyzetünkkel szembesítve, új öszszefüggések felismerésére vezethet, igaAz elmúlt gazdálkodási év meghatározó vonása — amely kifejezésre jut az állami költségvetés végrehajtásában is — az, hogy a nemzeti jövedelem az előző évet meghaladó ütemben, 7 százalékkal emelkedett. Ebben nagy szerepük volt a korábbinál jóval kedvezőbb mezőgazdasági hozamoknak. A gazdasági növekedés üteme az elmúlt évek átlagánál némileg magasabb és jól illeszkedik a szocialista országok fejlődési ritmusába. A nemzeti jövedelem gyarapodásában számottevő tényező volt a hatékonyság javulása. A kedvezőbb termelékenység s tolhatja törekvéseink helyességét és segíthet azok valóra váltásában. Az elmúlt esztendő a 4. ötéves terv első éve volt. Az ötéves terv kidolgozása során körvonalaztuk gazdasági alapjaink fejlesztésének közös útját, meghatároztuk azokat az eszközöket is, amelyek biztosíthatják a tervszerű fejlődést. A gazdasági folyamatok azonban csak fokozatosan befolyásolhatók és 1971-ben, az új irányzatok mellett, még érvényesültek az előző évek jellegzetességei is, amely évek óta egyre inkább forrása a nemzeti jövedelem növekedésének, 1971-ben teljes egészében fedezte ezt az emelkedést. Ez abból következik, hogy a termelő ágazatok összességükben változatlan létszámmal bővítették termelésüket. A hatékonyság javulásában a gazdaságszerkezet tervezett irányú változása is közrejátszott. Nőtt a technikai haladást hordozó, progresszív ágazatok részaránya. Megnyugtató azoknak az ágazatoknak a gyorsabb fejlődése is — például (Folytatása a 2. oldalon) A nemzeti jövedelem növekedési üteme