Magyar Hírlap, 1972. június (5. évfolyam, 150-179. szám)
1972-06-24 / 173. szám
Megjelenik a hét minden napján, szombaton és vasárnap 16 oldalon, más napokon 12 oldalon. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9-11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai: 221-285, 221-293, 222- 408, 429—350. Terjeszti a Magyar Posta.Magyar Hírlap ÁRA: 80 FILLÉR Előfizetési díj egy hónapra 25,5 forint. Előfizethető a lapkézbesítőknél, bármely postahivatalban és a posta hírlapüzleteiben. Külföldön a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat kirendeltségei és bizományosai terjesztik. 5. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1972. JÚNIUS 24. SZOMBAT Indira Gandhi miniszterelnök elutazott hazánkból (Tudósításunk a 8. oldalon) -------------------------------------------------- ^--------------------------------------- Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka Elfogadták a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot Törvény a bíróságokról és az ügyészi szervezetről Tegnap, a parlament nyári ülésszakának második napján - a Legfelsőbb Bíróság elnökének szóhasználatával élve —, valóban „jogi csúcsforgalom” volt Az országgyűlés megvitatta és elfogadta az új bírósági és az ügyészi szervezetről szóló törvényt. Ugyancsak tegnap emelkedett szólásra a Legfelsőbb Bíróság elnöke, majd a legfőbb ügyész is, hogy az alkotmányban előírt kötelességüknek eleget téve, az országgyűlés előtt beszámoljanak legmagasabb bírói fórumunk, illetve az ügyészi szervezet munkájáról, működéséről. Az elmúlt több mint két esztendő során a jogszabályok módosításának és az igazságszolgáltatási reformnak egyaránt megértek a társadalmi és jogi feltételei. E periódusnak nagy és jelentős állomása a pénteki törvényhozási nap. Milyen társadalmi igények tűzték a parlament napirendjére e két új törvény megalkotását? A párt X. kongreszszusának határozata többek között kimondja: „Az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata.” Mindez közvetlenül és közvetve kihat az igazságszolgáltatásra. A tegnap szentesített két törvény célja, hogy igazságszolgáltatásunk és az országgyűlésnek alárendelt központosított szervezete, az ügyészség — amely közreműködik jogpolitikánk érvényre juttatásában és az alkotmányos felügyelet ellátásában —, még hatékonyabban töltse be funkcióját. Vagyis még jobban védje és javítsa gazdasági, társadalmi viszonyainkat, biztosítsa a törvényességet, az állampolgárok, vállalatok, szövetkezetek jogait, törvényes érdekeit, kötelezettségeik teljesítését, szolgálja további fejlődésüket. Mindkét új törvény jelentős előrelépés államéletünk demokratizmusának fejlődésében. A bírósági törvény, az élet követelményei által diktálva, megszünteti az igazságszolgáltatás szervezetének párhuzamosságait, széttagoltságát, ugyanakkor bővíti az alapvető állampolgári jogok körét és e jogok garanciális biztosítékait. Az igazságügyi miniszter tegnap elmondott beszédében joggal jelenthette ki: hazánkban szilárd a törvényes rend. Aki törvényeinket megsérti, megbüntetjük. Ugyanakkor jogrendszerünk minden becsületes állampolgár számára biztosítja a nyugodt és félelem nélküli életet. Bíróságainknak jelentős a szerepük e fontos elvek megvalósításában. A rájuk bízott feladatok további jó ellátásának feltételeihez járul hozzá a most megalkotott új bírósági törvény. Az új ügyészi törvényre, az ügyészek munkájára pedig summázva az a jellemző, amit a parlamenti vitában a legfőbb ügyész egyebek között így fogalmazott meg: érzékenyen kell figyelnünk az élet által létrehozott új jelenségeket, és elemezve ezeket, a jognak úgy kell szolgálnia, hogy eközben minél kevesebb zaklatásnak tegyük ki az állami szerveket és az állampolgárokat. DR. PETRI GÁBOR (Csongrád megye, 2. vk.), a szegedi sebészeti klinika igazgató főorvosa hangoztatta: a pénzügyminiszteri expozé azt tükrözi, hogy a népgazdaság fejlődése várhatóan a negyedik ötéves terv elhatározott programja szerint alakul a továbbiakban is. Megállapította, hogy az egészségügy tevékenységét az utóbbi években az jellemezte, hogy erejéből esetenként csak a legsürgősebb feladatok megoldására futotta, s csak a múlt évben jutott el odáig, hogy átfogó felmérésekre, hosszabb távú tervek kidolgozására vállalkozhatott. Hazánkban orvoshiányról — mondotta a képviselő — aligha lehet szó, hiszen a meglevő 25 ezer orvossal igen előkelő helyen állunk a világranglistán. Az orvosok területi és szakképzettség szerinti megoszlása azonban már más képet mutat. Nem arról van szó, mintha az orvosok elhelyezkedését a hálózat különböző szintjein kizárólag vagy túlnyomóan a keresetviszonyok határoznák meg; sokkal fontosabb az a szubjektív tényező, hogy az orvosok nagy hányada úgy érzi, a túlzsúfolt rendelőben nem tud a hiivatásának és képzettségének, szakmai ambíciójának megfelelő minőségű munkát végezni, s húzódozik az ilyen beosztástól. A rendelőintézetek túlnyomó részében ugyanis a technikai adottságok nem teszik lehetővé a minőségi munkát. A megoldás: a szocialista betegellátás alapelvének megfelelően a kórház-rendelőintézeti egység következetes megvalósítása. Annak biztosítása, hogy a rendelőintézeti orvos ne veszítse szem elől a betegét, lássa gyógyító munkája eredményét. A rendelőintézetek személyi és anyagi feltételeit pedig olyan színvonalra kell emelni, hogy a járóbetegek ellátását a legkorszerűbben tudják elvégezni. A törvényjavaslatot elfogadta. RUBÓCZKI ISTVÁNNÉ (Szabolcs-Szatmár megye, 5. vk.), az ibrányi takarékszövetkezet elnöke, a tanácsok gazdálkodási önállóságának tapasztalatait elemezve rámutatott: a helyi problémákat a tanácsok látják a legjobban, ők rendelkeznek a lakosság együttesen kezelt adóival, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek befizetéseivel. A működési bevételek jól tervezhetők. A lakosság együttesen kezelt adóbefizetése azonban már nem jelent ilyen kiegyensúlyozott bevételi forrást. Szabolcs-Szatmárban például a 117 helyi tanácsnál csaknem 13 millió forint tervezett bevétel maradt el. Ez önmagában is lehetetlenné teszi a biztonságos tervezést, márpedig a tanácsok költségvetésében a folyamatosan működő intézmények pénzügyi fedezetét erre a bevételi forrásra alapozták. A törvényjavaslatot elfogadta. CSERNA SÁNDOR (Baranya m., 5. vk.), a Mecseki Ércbánya Vállalat csapatvezető vására a munkásközvélemény kérését tolmácsolta az illetékeseknek: az eddigieknél is fokozottabban ellenőrizzék az árak alakulását, vessenek gátat az indokolatlan áremelési törekvéseknek. A lakásprogram végrehajtásáról elmondotta: a tanácsnak elő kell készítenie olyan területeket, ahol magánerős építkezések történhetnek. E határozat végrehajtása — mondotta a képviselő — tetemes anyagi megterhelést jelent a tanácsoknak, ezért szükséges lenne a tevékenység központi finanszírozása is. A törvényjavaslatot elfogadta. PAKURÁK MIKLÓSNÉ pedagógus, (Hajdú- Bihar megye, 14. vk.) az alsó és középfokú oktatás fejlesztésének gondjairól, eredményeiről beszélt. Örömmel nyugtázta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága a legfontosabb teendők közé sorolta a közoktatás fejlesztését. A továbbiakban az óvoda egyik legfontosabb társadalmi funkciójáról, az iskolára való előkészítéséről szólott a képviselő, majd az általános iskolai szakszerű oktatás, az általános iskolai kollégium fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Foglalkozott a képviselő az új bérgazdálkodás problémáival is. Megemlítette, hogy abban az iskolában nagyobb a bérmegtakarítás, több jutalom fizethető ki, ahol nagyobb a képesítés nélküli nevelők száma. Ahol viszont jó a szakos ellátottság, ott nincs lehetőség bérmegtakarításra. A képviselőnő felvetette, hogy a frissen végzett nevelők — természetesen — oda nyújtják be pályázatukat, ahol jobb, kedvezőbb élet- és munkakörülményeket tud biztosítani az iskola. Félő, hogy emiatt az iskolák között már meglevő színvonalkülönbség még tovább fokozódik. Végezetül indítványozta, hogy az oktatásügy a jövőben nagyobb arányban részesüljön a nemzeti jövedelemből. A törvényjavaslatot elfogadta. HORVÁTH LÁSZLÓ (Somogy, 4. vk.) tsz-elnök, a többi között a mezőgazdaság állami támogatásának rendszerével foglalkozott. A mezőgazdaság beruházási helyzetét elemezve, a képviselő aláhúzta: a szűkös anyagi lehetőségek miatt mielőbb el kell érni, hogy a termelő gazdaságok ne a különböző elképzelések megvalósításának kísérleti bázisai legyenek, a gazdaságokban a már bevált módszereket, a kidolgozott technológiai rendszereket alkalmazzák. Az állattenyésztés fejlesztését nem csupán a drága teleprendszerek létrehozásával lehet biztosítani, számos, úgynevezett hagyományos épülettel rendelkező üzem példája igazolja, hogy a meglevő berendezések ésszerű kihasználásával, s a kisebb befektetéseket igénylő, korszerű technológiai berendezések alkalmazásával is lehet nagyon jó eredményeket elérni. A törvényjavaslatot elfogadta. PÁZSIT ÁRPÁD (Budapest, 44. vk.), a Telefongyár osztályvezetője a készletek alakulásával, illetve a készletek növekedésésével foglalkozott. Ennek során felhívta a figyelmet a kereskedelmi készletek elégtelenségére, mint a termelést jelentősen befolyásoló tényezőre. Jelenleg olyan helyzet alakult ki, hogy az iparvállalatok viszonylag nagy készleteket tartalékolnak a termelés biztonsága érdekében, ugyanakkor a készletező, illetve a kereskedelmi vállalatok érdekeltségüknél fogva igyekeznek minimális tartalékolást elérni. A kereskedelmi vállalatok gazdálkodásukat, illetve a vevők ellátását alárendelik a megfigyelési időpont — más néven a készletminimum időpont — ellenőrzési eredményének. Vagyis: az ellenőrzés időpontjára nem rendelnek eszközöket, azért, hogy készletük egy meghatározott minimumon legyen. Jó eredményt akarnak elérni, kérdés azonban, hogy valóban jó eredménynek minősíthető-e ez a gyakorlat. A törvényjavaslatot elfogadta. Ezután szünet következett. A szünet után Varga Gáborné elnöklésével folytatta munkáját az országgyűlés. Mivel az elmúlt évi zárszámadásról szóló jelentéshez újabb hozzászólást nem jelentettek be, az elnök a vitát lezárta, és Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek adta meg a szót, aki összegezte a vita tapasztalatait és válaszolt az elhangzott észrevételekre. Pénteken az országgyűlés folytatta a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Apró Antal elnöki megnyitója után elsőnek dr. Petri Gábor szólalt fel. Folytatták a költségvetési vitát '01 Faluvégi Lajos összefoglalója Bevezetőben megállapította, hogy a miniszteri expozé — s azon belül az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának értékelése —, valamint a képviselők hozzászólásai egyöntetűen azt tükrözték, hogy a gazdaságunk általános fejlődése töretlen, az alapvető tervcélokat elértük. Egységes vélemény alakult ki abban is, hogy a kormány kellő időben hozott intézkedései jó hatást váltottak ki, mindenekelőtt azok az intézkedések, amelyeknek célja a nagyobb tervszerűség biztosítása, rendteremtés a beruházások körében, továbbá azok az intézkedések is, amelyeknek a jövedelemaránytalanságok és az ezzel kapcsolatos viszszásságok megszüntetése volt a céljuk. A vélemények egységét fejezi az az egészséges türelmetlenség is — tette hozzá a miniszter —, amely a megoldásra váró kérdésekben az üzemek, vállalatok részéről megnyilvánuló, s amelynek a képviselők a parlament plénumán hangot adtak. Egészséges türelmetlenség a pénzügyi szervezet részéről is fennáll annak érdekében, hogy a népgazdaság költségvetési helyzete még tovább szilárduljon. Az elhangzott észrevételek közül a pénzügyminiszter főleg azokat emelte ki, amelyek az elmúlt évi gazdálkodással kapcsolatban arra mutattak rá, mely területen nem használták fel elég hatékonyan a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat, hol gazdálkodtak rosszul, mi(Folytatása a 2. oldalon)