Magyar Hírlap, 1973. március (6. évfolyam, 59-89. szám)

1973-03-01 / 59. szám

Magyar Hírlap KÖZÉLETI DIPLOMÁCIA Kádár János fogadta a CGT küldöttségét Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára szerdán az MSZMP székházában fogadta a Francia Általános Munkásszövetség (CGT) ha­zánkban tartózkodó küldöttségét, amelyet Georges Seguy, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a CGT főtitkára vezet. A szívélyes, baráti, elv­társi eszmecserén részt vett Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára is. Benke Valéria látogatása a gödöllői járásban Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának vezetője szer­dán a gödöllői járásba látogatott. Útjá­ra elkísérte Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára és dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke. A Vendégeket Gödöllőn Kis Emil, a járási pártbizottság első titkára és Jósvai Lajos, a járási hivatal elnökhelyettese fogadta, majd tájékoztatást adtak a 130 000 lakosú terület életéről, üzemeinek, termelőszö­vetkezeteinek munkájáról. Ezután megte­kintették a város korszerű áruházát, majd a járási orvosi rendelőintézetet. A vendégek útja ezután Aszódra veze­tett, ahol a Petőfi Sándor Gimnázium kollégiumában Kiss Károly, a nagyköz­ségi tanács elnöke és Benkó Mihály, a pártszervezet titkára ismertette a ta­nács, valamint a pártszervezet munkáját. Következő állomásuk a Petőfi-múzeum volt, amelynek anyagát Asztalos István igazgató kalauzolásával tekintették meg. Ezután a vendégek a kartali Új Élet Ter­melőszövetkezetbe látogattak, ahol Ső­­regi János, a helyi tanács elnöke és Bo­ros Károly, a közös gazdaság elnöke szá­molt be a község életéről, a tsz munká­járól. A délután rendezett pártnapon Benke Valéria az időszerű kül- és belpo­litikai kérdésekről adott tájékoztatást Óvári Miklós látogatása a VIII. kerületben Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára . Pataki Jánosnak, a budapesti pártbizottság osztályvezető­jének társaságában — szerdán látogatást tett a Józsefvárosban. A Vili., kerületi pártbizottság székhá­zában a vendéget fogadta Petrák Ferenc első titkár, valamint a pártbizottság tit­kárai, dr. Suhajda József tanácselnök és Kővágó Béla, a kerületi KISZ-bizottság titkára. Petrák Ferenc tájékoztatót adott a kerületi politikai munkáról, a helyi pártszervezetek tevékenységéről, továbbá az agitációs és propagandamunkáról. Ezt követően Óvári Miklós ellátogatott a Semmelweis Orvostudományi Egyetem­re, ahol dr. Jakab Lajos, az egyetem pártbizottságának titkára, dr. Zoltán Im­re rektor és dr. Orosz Mihály, a KISZ- bizottság titkára fogadta. Dr. Jakab La­jos tájékoztatta a vendéget az egyetemi pártszervezetek munkájáról, majd Óvári Miklós eszmecserét folytatott az intéz­mény párt-végrehajtó bizottságának tag­jaival. A program további részében Óvári Miklós találkozott az egyetem 500 hall­gatójával, és tájékoztatta őket aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről, majd vá­laszolt a fiatalok kérdéseire. Hazaérkezett Ausztriából Ilka Pál Az Ilka Pál művelődésügyi miniszter vezette küldöttség, amely Fred Sinowatz osztrák oktatás- és művészetügyi minisz­ter meghívásának tett eleget, szerdán ha­zaérkezett Ausztriából. A küldöttség Bécsben tárgyalásokat folytatott a két országot érintő oktatás­ügyi és kulturális kérdésekről. A meg­beszélések — amelyeken a tárgyaló fe­lek egyeztették álláspontjaikat a további együttműködésre vonatkozóan — szívé­lyes légkörben, a kölcsönös előnyök szem előtt tartásával mentek végbe. A látogatás befejezésekor dr. Fred Si­nowatz díszebédet adott Ilku Pál tiszte­letére. Fülöp herceg elutazott Magyarországról Fülöp herceg, II. Erzsébet angol király­nő férje elutazott Magyarországról. Ma­gyarországi tartózkodása során megláto­gatta a bábolnai és a dióspusztai állami gazdaságokat, ahol lovasbemutatókat te­kintett meg. Fülöp herceget a Ferihegyi repülőtéren Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára és Hollai Imre külügyminisz­ter-helyettes búcsúztatta. A búcsúztatá­son jelen volt D. S. L. Dodson budapesti brit nagykövet is. Ali Nassers Mohamed látogatása a Beloiannisz-gyárban (Folytatás­ az­ 1. oldalról) Munkatársunktól. .. Mozgalmas napja volt szerdán a Je­meni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének és kísérete tagjai­nak. Ali Nasser Mohamed pontosan dél­ben hagyta el az Országház épületét, ahol Losonczi Pállal, az Elnöki Tanács elnökével találkozott. Mint ismeretes, Losonczi Pál nemrég, átutazóban, néhány órát Adenben töltött, s ekkor több dél­jemeni politikai személyiséggel ismerke­dett meg. Ali Nasser Mohamed és Lo­sonczi Pál szívélyes találkozója után a magas rangú vendégek gépkocsisora Bu­dára tartott, a Beloiannisz Híradástech­nikai Gyárba. A dél-jemeni miniszterelnököt, aki egyben hazája hadügyminisztere is, üze­mi sétáján elkísérte dr. Horgos Gyula kohó 5­- és gépipari miniszter, Garai Ró­bert külügyminiszter-helyettes, dr. Ran­de Jenő, hazánk Adenbe akkreditált nagykövete, valamint Nagy S. Lajos nagykövet, a Külügyminisztérium főosz­tályvezetője. Az arab országból érkezett vendége­ket Sellő Dénes, a BHG vezérigazgatója tájékoztatta a gyár múltjáról, jelenéről. Elmondta, hogy üzemük jövőre ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. Ali Nasser Mohamed és kíséretének tagjai érdeklődéssel hallgatták a vezér­­igazgató beszámolóját a gyár gazdasági helyzetéről. Megtudták, hogy a BHG- ben évente 250 ezer telefonvonal felsze­relésére alkalmas konstrukció készül, s az al- és főközpontok nyolcvan százalé­kát exportálják. Legjelentősebb vevőik a Szovjetunió, az európai szocialista és tőkésországok, de a BHG mind szoro­sabb kapcsolatokat ápol az arab orszá­gokkal, köztük Szíriával és Marokkóval is. A dél-jemeni miniszterelnök és a kí­séretében hazánkba érkezett gazdasági és pénzügyekkel megbízott miniszterel­nök-helyettes elsősorban a gépek kihasz­nálása és a munkásképzés felől érdek­lődött. Sellő Dénes vezérigazgató vála­szában elmondta, hogy a BHG technikai berendezései jelenleg 1,3 műszakban dol­goznak. A kapacitás teljes kihasználását, legalábbis Budapesten, a munkaerőhiány erősen hátráltatja, amit az is igazol, hogy vidéken, ahol ebből a szempontból jobb a helyzet, a BHG gyáregységeinek gépei már két műszakban dolgoznak. Ami pedig a munkások képzését illeti: az üzem tanműhelyében évről évre több, mint 350 fiatal sajátítja el a szakma fortélyait, mind többen járnak techni­kumba, s a munkások körében egyre népszerűbbek a felsőoktatási formák; a továbbtanulókat a gyár ösztöndíjjal se­gíti.­­ Ez a színvonalas munkásgárda te­szi lehetővé, hogy igényes technikai fej­lesztésünket gyáron belül oldjuk meg — húzta alá a vezérigazgató. — Csaknem hétszázan vesznek részt az új termékek kialakításának munkálataiban, köztük százötven nagy tudású mérnök. A tájékoztatót követően a vendégek rövid sétát tettek a gyár egy részében. A gyári sétát kedves epizód szakította félbe. Ali Nasser Mohamedet az egyik üzemrész három szocialista brigádjának vezetője — három csinos, fiatal nő — arra kérte, írja be nevét a brigádnap­lóba. A dél-jemeni miniszterelnök nem ta­karékoskodott a betűkkel, meleg szavak­kal mondott köszönetet a szíves fogad­tatásért, a sok látnivalóért, s a hamaro­san a 100. születésnapját ünneplő gyár­nak további sikereket kívánt. A séta végén Ali Nasser Mohamed el­mondta, hogy sok megpróbáltatást átélt hazájára hatalmas építési feladatok vár­nak, meg kell teremteniük a hatékony könnyűipart, hogy aztán Dél-Jemen is elindulhasson a gyorsabb fejlődés útján. — Meggyőződésünk — hangsúlyozta —, hogy magyarországi látogatásunk to­vább bővíti, erősíti kapcsolatainkat, gaz­dasági együttműködésünket. Sok ötletet kaptunk, sok olyan magyar eredménnyel ismerkedtünk meg, amelyet mi is sze­retnénk megvalósítani. FORUM _ ______________________________1973. MÁRCIUS 1. CSÜTÖRTÖK | Vacsora a Mátyás pincében Ali Nasser Mohamed és kíséretének tagjai a Mátyás pincében közös vacso­rán vettek részt Czinege Lajos honvé­delmi miniszterrel, Garai Róbert külügy­miniszter-helyettessel, dr. Polinszky Ká­roly művelődésügyi miniszterhelyettes­sel és dr. Randó Jenő nagykövettel. LOMBOK AB C — az alfabetikus sor három kez­­** dőletője az indoeurópai nyelvek több­ségében, ha napjaink emberének más is kifejez. Baljósabb értelme a tömegpusztító fegyverekre utal: A — vagyis atom, azaz nukleáris fegyver, B — a bakteriológiai fegyvertípus és C — az angol rövidítés alapján a vegyi fegyvercsoportot jelenti. A tömegpusztító fegyverek ábécéjében a különböző fegyverfajták korlátozásában már nagy jelentőségű eredményeket si­került elérni. A föld feletti nukleáris rob­bantásokat eltiltó atomcsendegyezmény, vagy a fegyverfajták elterjedésének meg­akadályozását célzó atomsorompó-szerző­­dés a többi, tárgyalásos stádiumban levő javaslattal együtt — mint például a Szov­jetuniónak a leszerelésre vonatkozó kez­deményezése — az egész emberiség kö­zös sikerét, illetve érdekvédelmét fejezi ki. A szocialista országok dinamikus kez­deményezései tavaly a leszerelés újabb gyümölcsét érlelték meg. Megegyezés jött létre Genfben a bakteriológiai fegyverek eltiltásáról. Az A betű tehát már időn­ként halványodik, a B betű elvileg már kiesett a sorból, a C, vagyis a vegyi fegy­verek azonban idáig makacsul tartják magukat. Az emberiség történetében a vegyi fegy­verfajták első, emlékezetes alkalmazása 1915-ben ment végbe. A németek Ypres melletti gáztámadása során 15 ezer ka­tona halt meg mérgezés következtében. A megdöbbentő esemény természetesen reakciót váltott ki, és az emberiség kö­zös ügyévé tette az új fegyverfajtával szembeni védekezést. Az 1925-ben elfo­gadott genfi protokoll a kor technikai színvo­nalának megfelelően megszorítá­sokat tartalmaz a vegyi fegyverfajták használatával kapcsolatban. A megálla­podáshoz — mint az átfogó nemzetközi egyezményeknél oly gyakran előfordul — nem csatlakozott az Egyesült Államok. A csaknem fél évszázados szerződés a dolog természete szerint napjainkban már nem felel meg a követelményeknek, és egy megfelelő új egyezmény égető szük­ségére az események hívják fel a figyel­met !K­ontinensünk a pusztító viharok során elkerülte azt a szenvedést, amelyet e fegyverfajták alkalmazása jelent, így az európai emberek többségének nehezen megfogható azok mibenléte. Ennek egyik oka az, hogy a vegyi fegyverek fejlesztése és tömeges gyártása különösen a neokolo­­nialista háborúk kirobbantásával, alap­vetően az elmúlt évtizedben lendült fel. Az amerikai orvosok szövetségének folyó­irata már 1959-ben részletes elemzést közölt a­­ fegyverekről, egyebek között megemlítve, hogy az Egyesült Államok­ban háromféle idegbénító gázt gyárta­nak. A nemzetközi tiltakozás hatására az emberi egészséget közvetlenül fenyegető fegyverfajták némileg háttérbe kerültek, s helyüket részben az emberi környeze­tet pusztító, a magyar terminológiában főképpen „lombtalanító” néven ismert vegyi fegyverek kerültek. Ezek között akadnak például arzéntartalmaak is, és az egészséget különféle, gyakran közve­tett módon veszélyeztetik: a tüdőzsugo­rodástól kezdve a terhes nők magzatai­ban keletkező többféle elváltozásig, mér­hetetlen szenvedéseket okoz használatuk. Mindez sajnos nem csupán teoretikus jellegű, kísérleteken alapuló tapasz­talat. Az Egyesült Államok vezető körei az indokínai háború kirobbantásától kezdve alkalmazták a­­ fegyvereket. 1962—63-ban még csak kísérleti jelleg­gel, de már 1965—70. között 90 ezer ton­na vegyi anyagot vetettek be, ebből 78 ezer tonna tartozott a „lombtalanítók” közé. Bár Nixon hatalomra jutása után több alkalommal is megígérte a hadvise­lés eme módjának megszüntetését, még­sem állta szavát, sőt azt Laoszra és Kam­bodzsára is kiterjesztette. A barbár mód­szer többszörös hasznot is jelentett. Jel­lemző, hogy 1959-ben DéLVietnnam még 264 ezer tonna rizst exportált, a vegyi háború azonban hamarosan behozatalt tett szükségessé, jelentős részben az Egye­sült Államokból. A „lombtalanítók” bevetése pusztítja az ember természetes környezetét is. A táplálékul szolgáló létfontosságú mező­­gazdasági termékek mellett szinte min­denfajta növényzetre veszélyesek ezek a szerek. A flóra károsodása következté­ben a levegő szennyeződése is rohamosan növekszik, s képzeletben az atomsivatag­hoz hasonló képet sejtet. Amikor 1970 tavaszán Hollandiában járva láthattam az ország felszabadulási évfordulója al­kalmából megtartott szerény ünnepsége­ket, különösen egy hágai felvonulás tett rám mély benyomást. A tüntetők az ame­rikai nagykövetség elé vonultak, és az in­dokínai háború befejezését követelő jel­szavakat hangoztatva elégettek egy sti­lizált „rombtalanított” fát jelképező tár­gyat. Úgy érezték, akkor áldozhatnak méltóképpen saját halottaik emlékének, ha az emberi természettől oly mélysége­sen idegen fegyverfajta ellen is felemelik szavukat A­­ fegyverek elleni konkrét védekezés a dél-vietnami tűzszünet bekövetkezé­sével sem vált időszerűtlenné. Az ameri­kai cégek, például a Dow Chemical Com­pany Jordon néven hozott forgalomba gyümölcspusztító terméke, vagy a picloran nevű, a talajt terméketlenné változtató szer továbbra is vevőkre talál. A nagy üzlet lehetősége más tőkés érdekeltsége­ket is e fegyverfajták gyártására kész­tetett: az Egyesült Államokon kívül több nyugat-európai NATO-ország is forga­lomba hoz , r­ombtat aratókat ”. A fő vásárlók a portugál gyarma­tosítók, akik afrikai háborújuk során el­sősorban Angolában használják fel azo­kat a hazafiak ellen. A legfontosabb élelmezési termékeket, a maniókát, a ku­koricát, valamint a gyümölcsöket pusz­tító anyagok új étkezési szokásokat kény­szerítenek a lakosságra. A hazafias erők érdeme, hogy felvilágosító munkával és példamutatással sikerült áthidalni a könnyen pánikkal fenyegető helyzetet a felszabadított területeken. A genfi leszerelési bizottságban és más ** nemzetközi fórumokon már hosszú idő óta tárgyalnak a vegyi fegyverek eltiltásáról. A szocialista országok ál­láspontja közismert: a bakteriológiai fegyverekhez hasonlóan mondják ki a­­ fegyvereik gyártásának, alkalmazásának és felhalmozásának tilalmát is. Az em­beri életet, egészséget és környezetet ve­szélyeztető fegyverfajták nyomasztó fe­nyegetését mielőbb el kell hárítani. Ez az emberiség, közös önvédelmének pa­rancsa. BERCZIK ÁRPÁD Eredményes év • Befejeződtek a tsz zárszámadó közgyűlések A tavalyi gazdálkodási eredményeket összegező termelőszövetkezeti zárszám­adó közgyűlések február végére ország­­■ szerte befejeződtek. A MÉM illetékesei elmondták: a közgyűléseken minden ed­diginél nagyobb volt a tagság aktivitása; jóváhagyták, illetve bírálták a termelő­­szövetkezet gazdasági munkáját, és ész­revételeket, indítványokat tettek az idei tervek módosítására, kiigazítására. A közös gazdaságok eredményes évet zártak. Bruttó termelésük 7 százalékkal nőtt, miközben a termelési költségek 5 százalékkal lettek nagyobbak, ami azt jelenti, hogy javult a költségszínvonal. A munkadíj és a munkabér egy év alatt 4 százalékkal lett nagyobb és a vállalati eredmény — a mérleg szerinti nyereség és veszteség egyenlege — 15 százalékkal magasabb értéket mutat az egy évvel ezel­őtinél. A gazdaságokban a fogyasz­tási felhalmozás aránya egészséges mó­don a fejlesztési alap javára tolódott el, ami a tsz-ek vezetőinek előrelátását, a biztoságos termelésre való törekvést bi­zonyítja. A termelőszövetkezetek taglétszáma egy év alatt 20 ezerrel csökkent, ezt azonban, a termelékenység növekedése kellőképpen ellensúlyozta. Kétszázhar­minc­kétszáznegyven közös gazdaság zárta veszteséggel a gazdasági évet. Ezek az üzemek részben kedvezőt­len természeti tényezők miatt kerültek ilyen helyzetbe, másrészt az okozta a pénzügyi hiányt, hogy nagyobb fejlesz­tésre vállalkoztak, mint amilyen lehető­ségeik voltak, s kiadásaik nagyobbak lettek a bevételnél. A veszteséges és alaphiányos termelőszövetkezetekben a megyei tanács vb-k bizottságai az új sza­nálási jogszabály szerint járnak el. A rendelet alapján esetenként állami dotá­ciót, vagy visszatérítendő állami jutta­tást —­ kedvező kamatokkal —, illetve szanálási hitelt vehetnek igénybe a gaz­daságok. A szanálási bizottságok szak­emberei felülvizsgálják a gazdaság egész tevékenységét, hogy megállapítsák: ho­gyan számolhatják fel a ráfizetéses gaz­dálkodás következményeit az üzemek.

Next